
Fotó: Illusztráció
Két szélsőség jellemzi a romániai elektromosautó-piacot: itt a legnagyobb az állami támogatás a környezetkímélő személygépkocsik megvásárlására, ám itt a legrosszabb az infrastruktúra. Ráadásul a lakosság nem is nagyon tudja megengedni magának az egyelőre még igen drágának minősülő járműveket.
2019. szeptember 18., 14:002019. szeptember 18., 14:00
Erőteljes növekedésnek kell jönnie az alternatív meghajtással – elektromos, hibrid, fuel cell és földgáz – működő személygépkocsik piacán ahhoz, hogy el lehessen érni az Európai Unió által 2025-re és 2030-ra kitűzött, igen ambiciózus célokat a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását illetően – vonható le a következtetés az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatsorait szemlélve. Nem is csoda, hogy a munkáltatói szövetség sürgeti a kormányokat, hogy fokozzák a töltőállomások kialakításának ütemét, és különböző támogatásokkal biztassák a polgárokat, hogy zöldjárműveket vásároljanak.
A 2018-as év adatait górcső alá véve, kiderül, hogy
igaz, ez 1,4 százalékpontos növekedést jelent a 2014-es adathoz képest. Tavaly ugyanakkor az eladott autók 3,8 százaléka hibrid meghajtású volt, ami 2,4 százalékpontos bővülés. Az úgynevezett üzemanyagcellás (fuel cell) eladásokat egyelőre elenyészőként kezelik az ágazat képviselői.
Az ACEA elemzése ugyanakkor külön fejezetben vizsgálta, hogy mennyire érhető el egyes uniós tagállamok lakói számára a zöldautó, s ezúttal is kiderül, hogy egyelőre még nagyon sok polgár számára elérhetetlen vágy az ár miatt. Az ágazat képviselőinek következtetése szerint amely uniós országokban 1 százalék alatt van az elektromos autók aránya, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el a 29 000 eurót. Ilyen az összes közép- és kelet-európai tagállam, valamint Spanyolország, Olaszország és Görögország is. Az ellenkező póluson a zöldautók aránya meghaladja a 3,5 százalékot, és a GDP is az egy főre jutó 42 000 eurót.
Közben a román állam biztosítja a legnagyobb szubvenciót a környezetkímélő autót vásárlók számára, és ugyan látható a program hatása, egyelőre nem pörög a piac.
A kiszolgálói infrastruktúra sem teszi ugyanakkor egyelőre lehetővé az alternatív meghajtású autók széles körű elterjedését az Európai Unióban. Az ACEA szerint 2030-ra 2,8 millió töltőállomásra lesz szükség, ami a húszszorosa a tavaly év végi adatnak.
Kicsit zöldebb lehet az idei év
Kilenc százalékkal nőtt a román autópiac a 2019-es esztendő első nyolc hónapjában a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) adataiból. Az APIA megjegyzi, hogy az európai uniós tagállamok nagy részétől eltérően Romániában az elmúlt 12 hónapban folyamatosan bővült az autópiac. A statisztikák szerint Romániában összesen 129 759 új gépjárművet értékesítettek januártól augusztusig. Ezek közül 110 998 személygépkocsi, 18 761 haszonjármű volt. Az APIA adatai alapján az új gépjárművet vásárlók közül a legtöbben a Dacia (34 419 darab), a Volkswagen (11 435) és a Renault (11 012) modelljei közül válogattak. A legnépszerűbb modell a Dacia Logan volt (13 360 eladott darabbal), majd a Dacia Duster (7610), a Dacia Sandero (6888), a Renault Clio (4242) és a Skoda Octavia (3342) következik a sorban. A statisztikai adatok szerint az eladott autók 71,1 százaléka benzinmotoros volt – ez jelentős növekedés a 2018 első nyolc hónapjában jegyzett 59,4 százalékos arányhoz képest –, 25,1 százalék pedig dízelmeghajtású. Környezetkímélő – elektromos vagy hibrid – autóból 4166 darabot adtak el az első nyolc hónapban, szemben a tavaly ugyanebben az időszakban regisztrált 2603 darabbal, így ezek aránya a piacon a tavalyi 2,6 százalékról 3,8 százalékra nőtt. Az APIA adatai arra is rávilágítanak, hogy bár továbbra is főként jogi személyek vásárolnak új autót (az eladások 58 százaléka), a magáneladások 30,8 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban (elérve a 47 167 darabot, az eladások 42 százaléka). Az idei első nyolc hónapban ugyanakkor 293 507 használt gépjármű került forgalomba az országban, 6 százalékkal kevesebb, mint 2018. január–augusztusban.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
szóljon hozzá!