
Fotó: Illusztráció
Két szélsőség jellemzi a romániai elektromosautó-piacot: itt a legnagyobb az állami támogatás a környezetkímélő személygépkocsik megvásárlására, ám itt a legrosszabb az infrastruktúra. Ráadásul a lakosság nem is nagyon tudja megengedni magának az egyelőre még igen drágának minősülő járműveket.
2019. szeptember 18., 14:002019. szeptember 18., 14:00
Erőteljes növekedésnek kell jönnie az alternatív meghajtással – elektromos, hibrid, fuel cell és földgáz – működő személygépkocsik piacán ahhoz, hogy el lehessen érni az Európai Unió által 2025-re és 2030-ra kitűzött, igen ambiciózus célokat a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását illetően – vonható le a következtetés az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatsorait szemlélve. Nem is csoda, hogy a munkáltatói szövetség sürgeti a kormányokat, hogy fokozzák a töltőállomások kialakításának ütemét, és különböző támogatásokkal biztassák a polgárokat, hogy zöldjárműveket vásároljanak.
A 2018-as év adatait górcső alá véve, kiderül, hogy
igaz, ez 1,4 százalékpontos növekedést jelent a 2014-es adathoz képest. Tavaly ugyanakkor az eladott autók 3,8 százaléka hibrid meghajtású volt, ami 2,4 százalékpontos bővülés. Az úgynevezett üzemanyagcellás (fuel cell) eladásokat egyelőre elenyészőként kezelik az ágazat képviselői.
Az ACEA elemzése ugyanakkor külön fejezetben vizsgálta, hogy mennyire érhető el egyes uniós tagállamok lakói számára a zöldautó, s ezúttal is kiderül, hogy egyelőre még nagyon sok polgár számára elérhetetlen vágy az ár miatt. Az ágazat képviselőinek következtetése szerint amely uniós országokban 1 százalék alatt van az elektromos autók aránya, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el a 29 000 eurót. Ilyen az összes közép- és kelet-európai tagállam, valamint Spanyolország, Olaszország és Görögország is. Az ellenkező póluson a zöldautók aránya meghaladja a 3,5 százalékot, és a GDP is az egy főre jutó 42 000 eurót.
Közben a román állam biztosítja a legnagyobb szubvenciót a környezetkímélő autót vásárlók számára, és ugyan látható a program hatása, egyelőre nem pörög a piac.
A kiszolgálói infrastruktúra sem teszi ugyanakkor egyelőre lehetővé az alternatív meghajtású autók széles körű elterjedését az Európai Unióban. Az ACEA szerint 2030-ra 2,8 millió töltőállomásra lesz szükség, ami a húszszorosa a tavaly év végi adatnak.
Kicsit zöldebb lehet az idei év
Kilenc százalékkal nőtt a román autópiac a 2019-es esztendő első nyolc hónapjában a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) adataiból. Az APIA megjegyzi, hogy az európai uniós tagállamok nagy részétől eltérően Romániában az elmúlt 12 hónapban folyamatosan bővült az autópiac. A statisztikák szerint Romániában összesen 129 759 új gépjárművet értékesítettek januártól augusztusig. Ezek közül 110 998 személygépkocsi, 18 761 haszonjármű volt. Az APIA adatai alapján az új gépjárművet vásárlók közül a legtöbben a Dacia (34 419 darab), a Volkswagen (11 435) és a Renault (11 012) modelljei közül válogattak. A legnépszerűbb modell a Dacia Logan volt (13 360 eladott darabbal), majd a Dacia Duster (7610), a Dacia Sandero (6888), a Renault Clio (4242) és a Skoda Octavia (3342) következik a sorban. A statisztikai adatok szerint az eladott autók 71,1 százaléka benzinmotoros volt – ez jelentős növekedés a 2018 első nyolc hónapjában jegyzett 59,4 százalékos arányhoz képest –, 25,1 százalék pedig dízelmeghajtású. Környezetkímélő – elektromos vagy hibrid – autóból 4166 darabot adtak el az első nyolc hónapban, szemben a tavaly ugyanebben az időszakban regisztrált 2603 darabbal, így ezek aránya a piacon a tavalyi 2,6 százalékról 3,8 százalékra nőtt. Az APIA adatai arra is rávilágítanak, hogy bár továbbra is főként jogi személyek vásárolnak új autót (az eladások 58 százaléka), a magáneladások 30,8 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban (elérve a 47 167 darabot, az eladások 42 százaléka). Az idei első nyolc hónapban ugyanakkor 293 507 használt gépjármű került forgalomba az országban, 6 százalékkal kevesebb, mint 2018. január–augusztusban.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!