Fotó: Illusztráció
Két szélsőség jellemzi a romániai elektromosautó-piacot: itt a legnagyobb az állami támogatás a környezetkímélő személygépkocsik megvásárlására, ám itt a legrosszabb az infrastruktúra. Ráadásul a lakosság nem is nagyon tudja megengedni magának az egyelőre még igen drágának minősülő járműveket.
2019. szeptember 18., 14:002019. szeptember 18., 14:00
Erőteljes növekedésnek kell jönnie az alternatív meghajtással – elektromos, hibrid, fuel cell és földgáz – működő személygépkocsik piacán ahhoz, hogy el lehessen érni az Európai Unió által 2025-re és 2030-ra kitűzött, igen ambiciózus célokat a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását illetően – vonható le a következtetés az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatsorait szemlélve. Nem is csoda, hogy a munkáltatói szövetség sürgeti a kormányokat, hogy fokozzák a töltőállomások kialakításának ütemét, és különböző támogatásokkal biztassák a polgárokat, hogy zöldjárműveket vásároljanak.
A 2018-as év adatait górcső alá véve, kiderül, hogy
igaz, ez 1,4 százalékpontos növekedést jelent a 2014-es adathoz képest. Tavaly ugyanakkor az eladott autók 3,8 százaléka hibrid meghajtású volt, ami 2,4 százalékpontos bővülés. Az úgynevezett üzemanyagcellás (fuel cell) eladásokat egyelőre elenyészőként kezelik az ágazat képviselői.
Az ACEA elemzése ugyanakkor külön fejezetben vizsgálta, hogy mennyire érhető el egyes uniós tagállamok lakói számára a zöldautó, s ezúttal is kiderül, hogy egyelőre még nagyon sok polgár számára elérhetetlen vágy az ár miatt. Az ágazat képviselőinek következtetése szerint amely uniós országokban 1 százalék alatt van az elektromos autók aránya, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el a 29 000 eurót. Ilyen az összes közép- és kelet-európai tagállam, valamint Spanyolország, Olaszország és Görögország is. Az ellenkező póluson a zöldautók aránya meghaladja a 3,5 százalékot, és a GDP is az egy főre jutó 42 000 eurót.
Közben a román állam biztosítja a legnagyobb szubvenciót a környezetkímélő autót vásárlók számára, és ugyan látható a program hatása, egyelőre nem pörög a piac.
A kiszolgálói infrastruktúra sem teszi ugyanakkor egyelőre lehetővé az alternatív meghajtású autók széles körű elterjedését az Európai Unióban. Az ACEA szerint 2030-ra 2,8 millió töltőállomásra lesz szükség, ami a húszszorosa a tavaly év végi adatnak.
Kicsit zöldebb lehet az idei év
Kilenc százalékkal nőtt a román autópiac a 2019-es esztendő első nyolc hónapjában a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) adataiból. Az APIA megjegyzi, hogy az európai uniós tagállamok nagy részétől eltérően Romániában az elmúlt 12 hónapban folyamatosan bővült az autópiac. A statisztikák szerint Romániában összesen 129 759 új gépjárművet értékesítettek januártól augusztusig. Ezek közül 110 998 személygépkocsi, 18 761 haszonjármű volt. Az APIA adatai alapján az új gépjárművet vásárlók közül a legtöbben a Dacia (34 419 darab), a Volkswagen (11 435) és a Renault (11 012) modelljei közül válogattak. A legnépszerűbb modell a Dacia Logan volt (13 360 eladott darabbal), majd a Dacia Duster (7610), a Dacia Sandero (6888), a Renault Clio (4242) és a Skoda Octavia (3342) következik a sorban. A statisztikai adatok szerint az eladott autók 71,1 százaléka benzinmotoros volt – ez jelentős növekedés a 2018 első nyolc hónapjában jegyzett 59,4 százalékos arányhoz képest –, 25,1 százalék pedig dízelmeghajtású. Környezetkímélő – elektromos vagy hibrid – autóból 4166 darabot adtak el az első nyolc hónapban, szemben a tavaly ugyanebben az időszakban regisztrált 2603 darabbal, így ezek aránya a piacon a tavalyi 2,6 százalékról 3,8 százalékra nőtt. Az APIA adatai arra is rávilágítanak, hogy bár továbbra is főként jogi személyek vásárolnak új autót (az eladások 58 százaléka), a magáneladások 30,8 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban (elérve a 47 167 darabot, az eladások 42 százaléka). Az idei első nyolc hónapban ugyanakkor 293 507 használt gépjármű került forgalomba az országban, 6 százalékkal kevesebb, mint 2018. január–augusztusban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!