2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A intézet által megkeresett cégvezetők nagy része (68 százalék) úgy véli: a délkeleti régióban Románia képes lesz fenntartani vezető helyét az eljövendő három évben, viszont a közép-európai országokkal folytatott versenyben hátrányba kerülhet. Ez elsősorban a hiányos infrastruktúra, a politikai helyzet, valamint az alacsony életszínvonal miatt következhet be.
Az Ernst&Young jelentése konkrét számadatokkal is alátámasztja a fentieket. A kalkulus szerint 2001 és 2005 között a délkeleti régióba befolyt külföldi tőke mintegy 40 százaléka Romániába érkezett. A rangsorban Bulgária a második. A déli szomszéd 25 százalékát nyerte el a befektetéseknek. A bolgárokat Törökország követi, amely a befektetések 20 százalékát vonzotta. Törökország után Szerbia és Görögország következik, kilenc, illetve négy százalékkal.
Ami a befektetők elvárásait illeti, 29 százaléka a megkérdezetteknek bízik abban, hogy a közlekedési és a kommunikációs hálózatok általános állapota javulni fog, 24 százalékuk pedig abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a román állam képes lesz megfelelni a Európai Unió gazdasági elvárásainak. Szintén húsz százalék körüli azon menedzserek száma, akik bíznak az oktatás minőségi javulásában, illetve egy stabil belpolitikai légkör kialakulásában.
A hitelminősítő intézet jelentéséből még kiderül, hogy az alacsony bérköltségek, valamint a termelési mutatók növekedése teszik leginkább vonzóvá Romániát a befektetők számára. Az említett régió államainak ugyanakkor több feltételnek is eleget kellene tenniük annak érdekében, hogy versenyképességük megközelítse közép-európai államaiét, így a belföldi valóságnak egyeznie kell a külföldnek mutatott képpel, emellett a minőségi és stabilitási kritériumokat is be kell tartaniuk.
Románia: majdnem adóparadicsom
Adózási szempontból Románia jelenleg a második legkedvezőbb befektetési terep a közép- és kelet-európai régióban – derül ki a Transitions Online gazdasági portál felméréséből. A 2005-ben bevezetett 16 százalékos egykulcsos adónál jelenleg csupán Szerbia tud kecsegtetőbb ajánlatot felmutatni: Belgrádban 2003-ban vezették be a 14 százalékos egykulcsos adót, amely mind a bérekre, mind a vállalati nyereségekre vonatkozik. Megtörténhet ugyanakkor, hogy 2008. január 1-jétől Románia egy helyet veszít a ranglistán, miután Albánia a tervek szerint ekkortól vezetné be a 10 százalékos egységes adókulcsot. Gazdasági szakértők ugyanakkor rámutatnak, az egységes adókulcs nem elegendő a befektetők meggyőzéséhez. A politikai légkör, az infrastruktúra és a munkaerő képzettsége legalább olyan súllyal nyomnak a latban, mint az egykulcsos adó, ezért fordulhat elő, hogy a külföldi cégek a kedvező romániai adókörülmények ellenére magasabb adókulcsot alkalmazó, de stabilabb gazdasági környezetű országok mellett döntenek. A magánszemélyek jövedelmére vonatkozó adókulcsok terén egyébként több ország is megelőzi Romániát. Grúziában 12, Oroszországban és Ukrajnában 13, Szerbiában 14, Csehországban pedig 15 százalék adót vonnak le a munkavállalók jövedelméből.
B. L.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok