2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A intézet által megkeresett cégvezetők nagy része (68 százalék) úgy véli: a délkeleti régióban Románia képes lesz fenntartani vezető helyét az eljövendő három évben, viszont a közép-európai országokkal folytatott versenyben hátrányba kerülhet. Ez elsősorban a hiányos infrastruktúra, a politikai helyzet, valamint az alacsony életszínvonal miatt következhet be.
Az Ernst&Young jelentése konkrét számadatokkal is alátámasztja a fentieket. A kalkulus szerint 2001 és 2005 között a délkeleti régióba befolyt külföldi tőke mintegy 40 százaléka Romániába érkezett. A rangsorban Bulgária a második. A déli szomszéd 25 százalékát nyerte el a befektetéseknek. A bolgárokat Törökország követi, amely a befektetések 20 százalékát vonzotta. Törökország után Szerbia és Görögország következik, kilenc, illetve négy százalékkal.
Ami a befektetők elvárásait illeti, 29 százaléka a megkérdezetteknek bízik abban, hogy a közlekedési és a kommunikációs hálózatok általános állapota javulni fog, 24 százalékuk pedig abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a román állam képes lesz megfelelni a Európai Unió gazdasági elvárásainak. Szintén húsz százalék körüli azon menedzserek száma, akik bíznak az oktatás minőségi javulásában, illetve egy stabil belpolitikai légkör kialakulásában.
A hitelminősítő intézet jelentéséből még kiderül, hogy az alacsony bérköltségek, valamint a termelési mutatók növekedése teszik leginkább vonzóvá Romániát a befektetők számára. Az említett régió államainak ugyanakkor több feltételnek is eleget kellene tenniük annak érdekében, hogy versenyképességük megközelítse közép-európai államaiét, így a belföldi valóságnak egyeznie kell a külföldnek mutatott képpel, emellett a minőségi és stabilitási kritériumokat is be kell tartaniuk.
Románia: majdnem adóparadicsom
Adózási szempontból Románia jelenleg a második legkedvezőbb befektetési terep a közép- és kelet-európai régióban – derül ki a Transitions Online gazdasági portál felméréséből. A 2005-ben bevezetett 16 százalékos egykulcsos adónál jelenleg csupán Szerbia tud kecsegtetőbb ajánlatot felmutatni: Belgrádban 2003-ban vezették be a 14 százalékos egykulcsos adót, amely mind a bérekre, mind a vállalati nyereségekre vonatkozik. Megtörténhet ugyanakkor, hogy 2008. január 1-jétől Románia egy helyet veszít a ranglistán, miután Albánia a tervek szerint ekkortól vezetné be a 10 százalékos egységes adókulcsot. Gazdasági szakértők ugyanakkor rámutatnak, az egységes adókulcs nem elegendő a befektetők meggyőzéséhez. A politikai légkör, az infrastruktúra és a munkaerő képzettsége legalább olyan súllyal nyomnak a latban, mint az egykulcsos adó, ezért fordulhat elő, hogy a külföldi cégek a kedvező romániai adókörülmények ellenére magasabb adókulcsot alkalmazó, de stabilabb gazdasági környezetű országok mellett döntenek. A magánszemélyek jövedelmére vonatkozó adókulcsok terén egyébként több ország is megelőzi Romániát. Grúziában 12, Oroszországban és Ukrajnában 13, Szerbiában 14, Csehországban pedig 15 százalék adót vonnak le a munkavállalók jövedelméből.
B. L.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.