2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A intézet által megkeresett cégvezetők nagy része (68 százalék) úgy véli: a délkeleti régióban Románia képes lesz fenntartani vezető helyét az eljövendő három évben, viszont a közép-európai országokkal folytatott versenyben hátrányba kerülhet. Ez elsősorban a hiányos infrastruktúra, a politikai helyzet, valamint az alacsony életszínvonal miatt következhet be.
Az Ernst&Young jelentése konkrét számadatokkal is alátámasztja a fentieket. A kalkulus szerint 2001 és 2005 között a délkeleti régióba befolyt külföldi tőke mintegy 40 százaléka Romániába érkezett. A rangsorban Bulgária a második. A déli szomszéd 25 százalékát nyerte el a befektetéseknek. A bolgárokat Törökország követi, amely a befektetések 20 százalékát vonzotta. Törökország után Szerbia és Görögország következik, kilenc, illetve négy százalékkal.
Ami a befektetők elvárásait illeti, 29 százaléka a megkérdezetteknek bízik abban, hogy a közlekedési és a kommunikációs hálózatok általános állapota javulni fog, 24 százalékuk pedig abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a román állam képes lesz megfelelni a Európai Unió gazdasági elvárásainak. Szintén húsz százalék körüli azon menedzserek száma, akik bíznak az oktatás minőségi javulásában, illetve egy stabil belpolitikai légkör kialakulásában.
A hitelminősítő intézet jelentéséből még kiderül, hogy az alacsony bérköltségek, valamint a termelési mutatók növekedése teszik leginkább vonzóvá Romániát a befektetők számára. Az említett régió államainak ugyanakkor több feltételnek is eleget kellene tenniük annak érdekében, hogy versenyképességük megközelítse közép-európai államaiét, így a belföldi valóságnak egyeznie kell a külföldnek mutatott képpel, emellett a minőségi és stabilitási kritériumokat is be kell tartaniuk.
Románia: majdnem adóparadicsom
Adózási szempontból Románia jelenleg a második legkedvezőbb befektetési terep a közép- és kelet-európai régióban – derül ki a Transitions Online gazdasági portál felméréséből. A 2005-ben bevezetett 16 százalékos egykulcsos adónál jelenleg csupán Szerbia tud kecsegtetőbb ajánlatot felmutatni: Belgrádban 2003-ban vezették be a 14 százalékos egykulcsos adót, amely mind a bérekre, mind a vállalati nyereségekre vonatkozik. Megtörténhet ugyanakkor, hogy 2008. január 1-jétől Románia egy helyet veszít a ranglistán, miután Albánia a tervek szerint ekkortól vezetné be a 10 százalékos egységes adókulcsot. Gazdasági szakértők ugyanakkor rámutatnak, az egységes adókulcs nem elegendő a befektetők meggyőzéséhez. A politikai légkör, az infrastruktúra és a munkaerő képzettsége legalább olyan súllyal nyomnak a latban, mint az egykulcsos adó, ezért fordulhat elő, hogy a külföldi cégek a kedvező romániai adókörülmények ellenére magasabb adókulcsot alkalmazó, de stabilabb gazdasági környezetű országok mellett döntenek. A magánszemélyek jövedelmére vonatkozó adókulcsok terén egyébként több ország is megelőzi Romániát. Grúziában 12, Oroszországban és Ukrajnában 13, Szerbiában 14, Csehországban pedig 15 százalék adót vonnak le a munkavállalók jövedelméből.
B. L.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok