2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A intézet által megkeresett cégvezetők nagy része (68 százalék) úgy véli: a délkeleti régióban Románia képes lesz fenntartani vezető helyét az eljövendő három évben, viszont a közép-európai országokkal folytatott versenyben hátrányba kerülhet. Ez elsősorban a hiányos infrastruktúra, a politikai helyzet, valamint az alacsony életszínvonal miatt következhet be.
Az Ernst&Young jelentése konkrét számadatokkal is alátámasztja a fentieket. A kalkulus szerint 2001 és 2005 között a délkeleti régióba befolyt külföldi tőke mintegy 40 százaléka Romániába érkezett. A rangsorban Bulgária a második. A déli szomszéd 25 százalékát nyerte el a befektetéseknek. A bolgárokat Törökország követi, amely a befektetések 20 százalékát vonzotta. Törökország után Szerbia és Görögország következik, kilenc, illetve négy százalékkal.
Ami a befektetők elvárásait illeti, 29 százaléka a megkérdezetteknek bízik abban, hogy a közlekedési és a kommunikációs hálózatok általános állapota javulni fog, 24 százalékuk pedig abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a román állam képes lesz megfelelni a Európai Unió gazdasági elvárásainak. Szintén húsz százalék körüli azon menedzserek száma, akik bíznak az oktatás minőségi javulásában, illetve egy stabil belpolitikai légkör kialakulásában.
A hitelminősítő intézet jelentéséből még kiderül, hogy az alacsony bérköltségek, valamint a termelési mutatók növekedése teszik leginkább vonzóvá Romániát a befektetők számára. Az említett régió államainak ugyanakkor több feltételnek is eleget kellene tenniük annak érdekében, hogy versenyképességük megközelítse közép-európai államaiét, így a belföldi valóságnak egyeznie kell a külföldnek mutatott képpel, emellett a minőségi és stabilitási kritériumokat is be kell tartaniuk.
Románia: majdnem adóparadicsom
Adózási szempontból Románia jelenleg a második legkedvezőbb befektetési terep a közép- és kelet-európai régióban – derül ki a Transitions Online gazdasági portál felméréséből. A 2005-ben bevezetett 16 százalékos egykulcsos adónál jelenleg csupán Szerbia tud kecsegtetőbb ajánlatot felmutatni: Belgrádban 2003-ban vezették be a 14 százalékos egykulcsos adót, amely mind a bérekre, mind a vállalati nyereségekre vonatkozik. Megtörténhet ugyanakkor, hogy 2008. január 1-jétől Románia egy helyet veszít a ranglistán, miután Albánia a tervek szerint ekkortól vezetné be a 10 százalékos egységes adókulcsot. Gazdasági szakértők ugyanakkor rámutatnak, az egységes adókulcs nem elegendő a befektetők meggyőzéséhez. A politikai légkör, az infrastruktúra és a munkaerő képzettsége legalább olyan súllyal nyomnak a latban, mint az egykulcsos adó, ezért fordulhat elő, hogy a külföldi cégek a kedvező romániai adókörülmények ellenére magasabb adókulcsot alkalmazó, de stabilabb gazdasági környezetű országok mellett döntenek. A magánszemélyek jövedelmére vonatkozó adókulcsok terén egyébként több ország is megelőzi Romániát. Grúziában 12, Oroszországban és Ukrajnában 13, Szerbiában 14, Csehországban pedig 15 százalék adót vonnak le a munkavállalók jövedelméből.
B. L.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.