2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A intézet által megkeresett cégvezetők nagy része (68 százalék) úgy véli: a délkeleti régióban Románia képes lesz fenntartani vezető helyét az eljövendő három évben, viszont a közép-európai országokkal folytatott versenyben hátrányba kerülhet. Ez elsősorban a hiányos infrastruktúra, a politikai helyzet, valamint az alacsony életszínvonal miatt következhet be.
Az Ernst&Young jelentése konkrét számadatokkal is alátámasztja a fentieket. A kalkulus szerint 2001 és 2005 között a délkeleti régióba befolyt külföldi tőke mintegy 40 százaléka Romániába érkezett. A rangsorban Bulgária a második. A déli szomszéd 25 százalékát nyerte el a befektetéseknek. A bolgárokat Törökország követi, amely a befektetések 20 százalékát vonzotta. Törökország után Szerbia és Görögország következik, kilenc, illetve négy százalékkal.
Ami a befektetők elvárásait illeti, 29 százaléka a megkérdezetteknek bízik abban, hogy a közlekedési és a kommunikációs hálózatok általános állapota javulni fog, 24 százalékuk pedig abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a román állam képes lesz megfelelni a Európai Unió gazdasági elvárásainak. Szintén húsz százalék körüli azon menedzserek száma, akik bíznak az oktatás minőségi javulásában, illetve egy stabil belpolitikai légkör kialakulásában.
A hitelminősítő intézet jelentéséből még kiderül, hogy az alacsony bérköltségek, valamint a termelési mutatók növekedése teszik leginkább vonzóvá Romániát a befektetők számára. Az említett régió államainak ugyanakkor több feltételnek is eleget kellene tenniük annak érdekében, hogy versenyképességük megközelítse közép-európai államaiét, így a belföldi valóságnak egyeznie kell a külföldnek mutatott képpel, emellett a minőségi és stabilitási kritériumokat is be kell tartaniuk.
Románia: majdnem adóparadicsom
Adózási szempontból Románia jelenleg a második legkedvezőbb befektetési terep a közép- és kelet-európai régióban – derül ki a Transitions Online gazdasági portál felméréséből. A 2005-ben bevezetett 16 százalékos egykulcsos adónál jelenleg csupán Szerbia tud kecsegtetőbb ajánlatot felmutatni: Belgrádban 2003-ban vezették be a 14 százalékos egykulcsos adót, amely mind a bérekre, mind a vállalati nyereségekre vonatkozik. Megtörténhet ugyanakkor, hogy 2008. január 1-jétől Románia egy helyet veszít a ranglistán, miután Albánia a tervek szerint ekkortól vezetné be a 10 százalékos egységes adókulcsot. Gazdasági szakértők ugyanakkor rámutatnak, az egységes adókulcs nem elegendő a befektetők meggyőzéséhez. A politikai légkör, az infrastruktúra és a munkaerő képzettsége legalább olyan súllyal nyomnak a latban, mint az egykulcsos adó, ezért fordulhat elő, hogy a külföldi cégek a kedvező romániai adókörülmények ellenére magasabb adókulcsot alkalmazó, de stabilabb gazdasági környezetű országok mellett döntenek. A magánszemélyek jövedelmére vonatkozó adókulcsok terén egyébként több ország is megelőzi Romániát. Grúziában 12, Oroszországban és Ukrajnában 13, Szerbiában 14, Csehországban pedig 15 százalék adót vonnak le a munkavállalók jövedelméből.
B. L.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Látogatottsági adatok