A kormány által hozott költségvetési intézkedések a túlzott deficit miatt történtek, de a híresztelésekkel ellentétben nem áll fenn a Románia számára nyújtott európai alapok felfüggesztésének veszélye – jelentette ki Corina Creţu európai parlamenti képviselő.
2023. szeptember 28., 12:502023. szeptember 28., 12:50
A volt uniós biztos az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette,
„Ami a strukturális alapok felfüggesztésének lehetőségét illeti, a megállapodás rendelkezései nagyon egyértelműek. A túlzott költségvetési hiány kiigazítására irányuló eljárás megindítása a megelőző szakaszban a GDP 0,2 százalékáig terjedő bírsággal vagy a strukturális alapok felfüggesztésével járhat. Az eljárás hosszadalmas, és a kohéziós alapok felfüggesztéséről a Tanácsnak kell szavaznia. Ennek kicsi a veszélye, különösen azért, mert a kormány együttműködött az Európai Bizottsággal, és igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt.
– mondta az EP-képviselő.
Hozzátette, Románia a háború kitörése óta segíti Ukrajnát, és az Ukrajnának nyújtott támogatás a becslések szerint a költségvetési deficit több mint 3,5 százalékát teszi ki. Ráadásul az ukrán gabona exportja hátrányosan érintette a román gazdákat és a román mezőgazdasági ágazatot. Minderre tekintettel van az Európai Bizottság.
– állította Creţu.
A képviselő hangsúlyozta, hogy ú
Az Eurostat szerint ugyanis a román állam csak a GDP 26 százalékát szedi be adókból, míg az európai átlag 40 százalék.
Azt is kifejtette, a kormánynak azért kellett felelősséget vállalnia az intézkedésekért, mert azokat sürgősen, még ebben az évben gyakorlatba kell ültetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!