Fotó: Agerpres
2010. április 20., 08:432010. április 20., 08:43
A Goldman Sachs 2007-ben – még a globális hitelválság elhatalmasodása előtt – olyan származékos befektetési eszközt értékpapírosított és forgalmazott (Collateralized Debt Obligation, CDO), amelynek fedezetéül kétséges hitelképességű, azaz szalonképes kifejezéssel élve „nem elsőrendű” adósok által felvett jelzálogkölcsönök banki jelzáloglevelei szolgáltak.
A SEC vádja szerint a Goldman Sachs az egyébként teljes mértékben legális származékos befektetési eszközöket csalárd módon forgalmazta, információkat hallgatott el ügyfelei elől, és félrevezető tájékoztatást adott azok kilátásait illetően. Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet szerint a Goldman több mint egymilliárd dolláros kárt okozott ezzel ügyfeleinek, miközben magas jutalékot húzott a megbízások után.
A vád szerint a Goldman Sachs elhallgatta a befektetői előtt azt az érdekkonfliktust, amit az „Abacus” CDO befektetési eszköz fedezeti portfoliójának összeállításában közvetett szerepet játszó Paulson&Co kockázati befektetési alap által a papírok értékvesztésére felvett pozíció miatt alakult ki.
A komplikált befektetési eszköz vásárlói közé tartozott az állami pénzekkel támogatott német középbank, az IKB, valamint a holland ABN Amro, amit később részben a brit Royal Bank of Scotland vásárolt fel. A bankok hatalmas veszteségeket szenvedtek el befektetéseik után.
Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő a Welt am Sonntag lapot arról tájékoztatta, hogy a Bafin az ügyben tájékoztatásért folyamodott az amerikai SEC-hez. „A dokumentumok alapos elemzését követően megvizsgáljuk a jogi lépések lehetőségét” – mondta.
A pénzügyi krízis idején milliárdos állami támogatással megmentett IKB a SEC adatai szerint 150 millió dollárt vesztett a Goldman Sachs által kibocsátott CDO-papírokon.
Pénteken a piacokat nem is az a tény rázta meg, hogy az amerikai értékpapír-felügyelet csalással vádolt meg egy nagy befektetési bankot, hanem az, hogy dominóhatásként további, hasonló trükköt alkalmazó pénzintézetek következhetnek.
A globális pénzügyi válságot tulajdonképpen az váltotta ki, hogy az Egyesült Államokban az ingatlan-boom idején a bankok tömegesen értékpapírosították a rossz bonitású ügyfelek jelzáloghitel-leveleit, amelyeket aztán pénzintézetek fedezetként használtak fel származékos befektetési eszközök összeállításakor. Az ingatlanpiac összeomlását követően a papírok egyik napról a másikra elértéktelenedtek.
Nem ez az első eset, amikor a Goldman Sachsra a csalás gyanúja vetül. 2001-ben, Görögországnak az euróövezethez való csatlakozását követően, az amerikai befektetési bank manőverei tették lehetővé, hogy az athéni kormány több milliárd eurós hitelt vegyen fel, mely összeget nem vették figyelembe a költségvetési hiány kiszámításánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Látogatottsági adatok