
Fotó: Agerpres
2010. április 20., 08:432010. április 20., 08:43
A Goldman Sachs 2007-ben – még a globális hitelválság elhatalmasodása előtt – olyan származékos befektetési eszközt értékpapírosított és forgalmazott (Collateralized Debt Obligation, CDO), amelynek fedezetéül kétséges hitelképességű, azaz szalonképes kifejezéssel élve „nem elsőrendű” adósok által felvett jelzálogkölcsönök banki jelzáloglevelei szolgáltak.
A SEC vádja szerint a Goldman Sachs az egyébként teljes mértékben legális származékos befektetési eszközöket csalárd módon forgalmazta, információkat hallgatott el ügyfelei elől, és félrevezető tájékoztatást adott azok kilátásait illetően. Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet szerint a Goldman több mint egymilliárd dolláros kárt okozott ezzel ügyfeleinek, miközben magas jutalékot húzott a megbízások után.
A vád szerint a Goldman Sachs elhallgatta a befektetői előtt azt az érdekkonfliktust, amit az „Abacus” CDO befektetési eszköz fedezeti portfoliójának összeállításában közvetett szerepet játszó Paulson&Co kockázati befektetési alap által a papírok értékvesztésére felvett pozíció miatt alakult ki.
A komplikált befektetési eszköz vásárlói közé tartozott az állami pénzekkel támogatott német középbank, az IKB, valamint a holland ABN Amro, amit később részben a brit Royal Bank of Scotland vásárolt fel. A bankok hatalmas veszteségeket szenvedtek el befektetéseik után.
Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő a Welt am Sonntag lapot arról tájékoztatta, hogy a Bafin az ügyben tájékoztatásért folyamodott az amerikai SEC-hez. „A dokumentumok alapos elemzését követően megvizsgáljuk a jogi lépések lehetőségét” – mondta.
A pénzügyi krízis idején milliárdos állami támogatással megmentett IKB a SEC adatai szerint 150 millió dollárt vesztett a Goldman Sachs által kibocsátott CDO-papírokon.
Pénteken a piacokat nem is az a tény rázta meg, hogy az amerikai értékpapír-felügyelet csalással vádolt meg egy nagy befektetési bankot, hanem az, hogy dominóhatásként további, hasonló trükköt alkalmazó pénzintézetek következhetnek.
A globális pénzügyi válságot tulajdonképpen az váltotta ki, hogy az Egyesült Államokban az ingatlan-boom idején a bankok tömegesen értékpapírosították a rossz bonitású ügyfelek jelzáloghitel-leveleit, amelyeket aztán pénzintézetek fedezetként használtak fel származékos befektetési eszközök összeállításakor. Az ingatlanpiac összeomlását követően a papírok egyik napról a másikra elértéktelenedtek.
Nem ez az első eset, amikor a Goldman Sachsra a csalás gyanúja vetül. 2001-ben, Görögországnak az euróövezethez való csatlakozását követően, az amerikai befektetési bank manőverei tették lehetővé, hogy az athéni kormány több milliárd eurós hitelt vegyen fel, mely összeget nem vették figyelembe a költségvetési hiány kiszámításánál.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.