Fotó: Mediafax
2009. április 29., 09:292009. április 29., 09:29
Coman közölte, az új adónemet május elsejétől alkalmazzák majd, így az ezen időpönt előtt megszűnt cégeknek már nem kell fizetniük. Az államtitkár szerint a kormány óvni kívánja a vállalkozókat, ezért az idén alapított cégek mentesülnek a minimáladó fizetése alól, csakúgy, mint azon vállalkozások, amelyek törvényesen felfüggesztik tevékenységüket.
A kormány álláspontjának alátámasztására – amely szerint az új adónemmel azon cégeket kívánják adózásra kényszeríteni, amelyek eddig papíron veszteségesek voltak, valójában azonban nyereséget termeltek – az államtitkár ismertette, jelenleg 110 ezer, 10 ezer lej alatti forgalmat bonyolító céget tartanak nyilván, amelyek összesen 67 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ami azt jelenti, hogy ha ezen vállalkozások rendesen fizették a béreket és a számlákat, legalább három éve veszteségesnek kellene lenniük, ami Coman szerint nem reális.
Ionel Busuioc, az Adóhivatal elnöke közölte, hamarosan közzéteszik az új adónemre vonatkozó jogszabály alkalmazási normáit, ám a nyereség-, illetve a jövedelemadó kiszámításának módszere nem változik.
Nem mindenki ért azonban egyet a kormánnyal. Miközben a vállalkozók attól tartanak, az új adónem bevezetésével cégek százai lesznek kénytelenek beszüntetni működésüket, Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, liberális párti képviselő úgy vélte, az új adó csökkenti az esélyt az ország gazdaságának talpra állítására. A politikus szerint hiú ábránd azt remélni, hogy növekedni fognak a költségvetési bevételek. Ehelyett arra számít, hogy egyre többen csalnak majd adót. Egyúttal elégedetlenségét fejezte ki, amiért a tegnap elfogadott költségvetés-módosításban rögzített elvonások nem a fogyasztást, hanem a befektetéseket érintik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok