Hirdetés

Vita a parlamenti vitáról is

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Immár nem csupán a kormány által tervezett gazdasági megszorítások, hanem az azok miatt benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítvány vitájának időpontja kapcsán is parázs csörte alakult ki a politikai pártok között.

Krónika

2010. június 11., 09:592010. június 11., 09:59

Traian Băsescu államfő csütörtökön levélben fordult a parlament két kamarájának elnökéhez, amelyben azt kérte, hogy a kormánybuktatást célzó indítványt ne az eredetileg tervezett keddi időpontban tűzzék napirendre, hanem még a hétvégén.

Az államfő arra hivatkozik, hogy egy alkotmánybírósági ítélet értelmében a bizalmatlansági indítványt annak ismertetését követően három napon belül meg kell vitatni és szavazni kell róla, márpedig a dokumentumot az ellenzék szerdán ismertette a törvényhozásban.

Roberta Anastase, a képviselőház elnöke – aki a Băsescuhoz közel álló Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben került az alsóház élére – a levél kézhezvételét követően azonnal közölte, hajlandó összehívni a házbizottságot, hogy a vita előre hozataláról tárgyaljanak, ám annak elfogadásához a szenátus elnökének beleegyezése is szükséges.

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata párti (PSD), tehát ellenzéki elnöke azonban reakciójában leszögezte: az államfő hiába írta meg levelét, mivel a vita időpontját már kitűzték, így azt nem lehet módosítani. Emlékeztetett: az elmúlt években is ez volt a gyakorlat, az indítvány szövegének ismertetése és a bizalmi szavazás között közel egy hét telt el, amikor az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be az aktuális kormány ellen.

Azt is leszögezte, hogy az elnöki jogkörök között nem szerepel a vita időpontjának kitűzése. Geoanához hasonló érveket fogalmazott meg Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök is, aki rámutatott: tavaly az Emil Boc akkori kormányát végül megbuktató indítvány ismertetése és vitája között is öt nap telt el, akkor azonban az államfő nem látta szükségét a vita sürgetésének. Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke ugyanakkor úgy véli, ha valóban kedden szavaznak az indítványról, akkor alkotmányellenes lesz a procedúra. Arra a felvetésre, hogy akkor a házbizottság miért fogadta el mégis a keddi időpontot, bevallotta: akkor még nem tudott arról az alkotmánybírósági határozatról, amelynek értelmében három napon belül kell megvitatni az indítványt.

A vita végére csütörtökön nem sikerült pontot tenni, ám a PDL a bizalmatlansági indítvány szombati megvitatásához ragaszkodott, míg a PSD egyértelműen kedden kívánta napirendre tűzni a bizalmi szavazást.

Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően nyújtotta be bizalmatlansági indítványát, hogy a kormány felelősségvállalással terjesztette be a parlament elé az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében kidolgozott megszorító intézkedéseket, amelyek többek között 25 százalékkal csökkentenék a közalkalmazotti béreket, és 15 százalékot faragnának le a nyugdíjakból. A felelősségvállalás intézménye azt jelenti, hogy amennyiben a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, a kormány megbukik, ha azonban nem, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül.

A vitáról szóló vita kapcsán Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetője kijelentette: mindegy, melyik nap tűzi napirendre a parlament, az érdekképviseletek tüntetni fognak a vita napján a megszorítások ellen a törvényhozás épülete előtt. Csütörtöki bejelentések szerint az öt országos szakszervezeti tömb legalább 20 ezer tiltakozóra számít.

Eközben csütörtökön folytatódtak az utcai megmozdulások, Bukarest mellett több erdélyi és partiumi városban – köztük Aradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen – is utcára vonultak a szakszervezetiek. Volt, ahol a prefektúra épülete előtt, de legtöbb helyen a kormánypárti honatyák területi irodái előtt tiltakoztak. Akciójukat pedig az elkövetkező napokban is folytatják, így próbálva rávenni a demokrata-liberális, illetve RMDSZ-es képviselőket és szenátorokat, hogy szavazzák meg az ellenzéki bizalmatlansági indítványt, hogy ne léphessenek életbe a tervezett megszorítások.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 21., péntek

Pénzügyminiszter: három év alatt több mint 50 milliárd lejjel nőttek a közszféra bérköltségei

A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: három év alatt több mint 50 milliárd lejjel nőttek a közszféra bérköltségei
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
Hirdetés
Hirdetés