
Fotó: Agerpres
2010. június 11., 09:592010. június 11., 09:59
Traian Băsescu államfő csütörtökön levélben fordult a parlament két kamarájának elnökéhez, amelyben azt kérte, hogy a kormánybuktatást célzó indítványt ne az eredetileg tervezett keddi időpontban tűzzék napirendre, hanem még a hétvégén.
Az államfő arra hivatkozik, hogy egy alkotmánybírósági ítélet értelmében a bizalmatlansági indítványt annak ismertetését követően három napon belül meg kell vitatni és szavazni kell róla, márpedig a dokumentumot az ellenzék szerdán ismertette a törvényhozásban.
Roberta Anastase, a képviselőház elnöke – aki a Băsescuhoz közel álló Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben került az alsóház élére – a levél kézhezvételét követően azonnal közölte, hajlandó összehívni a házbizottságot, hogy a vita előre hozataláról tárgyaljanak, ám annak elfogadásához a szenátus elnökének beleegyezése is szükséges.
Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata párti (PSD), tehát ellenzéki elnöke azonban reakciójában leszögezte: az államfő hiába írta meg levelét, mivel a vita időpontját már kitűzték, így azt nem lehet módosítani. Emlékeztetett: az elmúlt években is ez volt a gyakorlat, az indítvány szövegének ismertetése és a bizalmi szavazás között közel egy hét telt el, amikor az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be az aktuális kormány ellen.
Azt is leszögezte, hogy az elnöki jogkörök között nem szerepel a vita időpontjának kitűzése. Geoanához hasonló érveket fogalmazott meg Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök is, aki rámutatott: tavaly az Emil Boc akkori kormányát végül megbuktató indítvány ismertetése és vitája között is öt nap telt el, akkor azonban az államfő nem látta szükségét a vita sürgetésének. Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke ugyanakkor úgy véli, ha valóban kedden szavaznak az indítványról, akkor alkotmányellenes lesz a procedúra. Arra a felvetésre, hogy akkor a házbizottság miért fogadta el mégis a keddi időpontot, bevallotta: akkor még nem tudott arról az alkotmánybírósági határozatról, amelynek értelmében három napon belül kell megvitatni az indítványt.
A vita végére csütörtökön nem sikerült pontot tenni, ám a PDL a bizalmatlansági indítvány szombati megvitatásához ragaszkodott, míg a PSD egyértelműen kedden kívánta napirendre tűzni a bizalmi szavazást.
Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően nyújtotta be bizalmatlansági indítványát, hogy a kormány felelősségvállalással terjesztette be a parlament elé az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében kidolgozott megszorító intézkedéseket, amelyek többek között 25 százalékkal csökkentenék a közalkalmazotti béreket, és 15 százalékot faragnának le a nyugdíjakból. A felelősségvállalás intézménye azt jelenti, hogy amennyiben a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, a kormány megbukik, ha azonban nem, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül.
A vitáról szóló vita kapcsán Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetője kijelentette: mindegy, melyik nap tűzi napirendre a parlament, az érdekképviseletek tüntetni fognak a vita napján a megszorítások ellen a törvényhozás épülete előtt. Csütörtöki bejelentések szerint az öt országos szakszervezeti tömb legalább 20 ezer tiltakozóra számít.
Eközben csütörtökön folytatódtak az utcai megmozdulások, Bukarest mellett több erdélyi és partiumi városban – köztük Aradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen – is utcára vonultak a szakszervezetiek. Volt, ahol a prefektúra épülete előtt, de legtöbb helyen a kormánypárti honatyák területi irodái előtt tiltakoztak. Akciójukat pedig az elkövetkező napokban is folytatják, így próbálva rávenni a demokrata-liberális, illetve RMDSZ-es képviselőket és szenátorokat, hogy szavazzák meg az ellenzéki bizalmatlansági indítványt, hogy ne léphessenek életbe a tervezett megszorítások.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.