Vita a parlamenti vitáról is

Traian Băsescu államfő csütörtökön levélben fordult a parlament két kamarájának elnökéhez, amelyben azt kérte, hogy a kormánybuktatást célzó indítványt ne az eredetileg tervezett keddi időpontban tűzzék napirendre, hanem még a hétvégén.

Az államfő arra hivatkozik, hogy egy alkotmánybírósági ítélet értelmében a bizalmatlansági indítványt annak ismertetését követően három napon belül meg kell vitatni és szavazni kell róla, márpedig a dokumentumot az ellenzék szerdán ismertette a törvényhozásban.

Roberta Anastase, a képviselőház elnöke – aki a Băsescuhoz közel álló Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben került az alsóház élére – a levél kézhezvételét követően azonnal közölte, hajlandó összehívni a házbizottságot, hogy a vita előre hozataláról tárgyaljanak, ám annak elfogadásához a szenátus elnökének beleegyezése is szükséges.

Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata párti (PSD), tehát ellenzéki elnöke azonban reakciójában leszögezte: az államfő hiába írta meg levelét, mivel a vita időpontját már kitűzték, így azt nem lehet módosítani. Emlékeztetett: az elmúlt években is ez volt a gyakorlat, az indítvány szövegének ismertetése és a bizalmi szavazás között közel egy hét telt el, amikor az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be az aktuális kormány ellen.

Azt is leszögezte, hogy az elnöki jogkörök között nem szerepel a vita időpontjának kitűzése. Geoanához hasonló érveket fogalmazott meg Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök is, aki rámutatott: tavaly az Emil Boc akkori kormányát végül megbuktató indítvány ismertetése és vitája között is öt nap telt el, akkor azonban az államfő nem látta szükségét a vita sürgetésének. Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke ugyanakkor úgy véli, ha valóban kedden szavaznak az indítványról, akkor alkotmányellenes lesz a procedúra. Arra a felvetésre, hogy akkor a házbizottság miért fogadta el mégis a keddi időpontot, bevallotta: akkor még nem tudott arról az alkotmánybírósági határozatról, amelynek értelmében három napon belül kell megvitatni az indítványt.

A vita végére csütörtökön nem sikerült pontot tenni, ám a PDL a bizalmatlansági indítvány szombati megvitatásához ragaszkodott, míg a PSD egyértelműen kedden kívánta napirendre tűzni a bizalmi szavazást.

Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően nyújtotta be bizalmatlansági indítványát, hogy a kormány felelősségvállalással terjesztette be a parlament elé az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében kidolgozott megszorító intézkedéseket, amelyek többek között 25 százalékkal csökkentenék a közalkalmazotti béreket, és 15 százalékot faragnának le a nyugdíjakból. A felelősségvállalás intézménye azt jelenti, hogy amennyiben a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, a kormány megbukik, ha azonban nem, akkor a beterjesztett jogszabály elfogadottnak minősül.

A vitáról szóló vita kapcsán Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetője kijelentette: mindegy, melyik nap tűzi napirendre a parlament, az érdekképviseletek tüntetni fognak a vita napján a megszorítások ellen a törvényhozás épülete előtt. Csütörtöki bejelentések szerint az öt országos szakszervezeti tömb legalább 20 ezer tiltakozóra számít.

Eközben csütörtökön folytatódtak az utcai megmozdulások, Bukarest mellett több erdélyi és partiumi városban – köztük Aradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen – is utcára vonultak a szakszervezetiek. Volt, ahol a prefektúra épülete előtt, de legtöbb helyen a kormánypárti honatyák területi irodái előtt tiltakoztak. Akciójukat pedig az elkövetkező napokban is folytatják, így próbálva rávenni a demokrata-liberális, illetve RMDSZ-es képviselőket és szenátorokat, hogy szavazzák meg az ellenzéki bizalmatlansági indítványt, hogy ne léphessenek életbe a tervezett megszorítások.