
Traian Băsescu államfő szerint Románia optimális esetben 2017-ben csatlakozhat az euróövezethez, miután már most teljesít hármat a maastrichti szerződésben rögzített öt feltétel közül.
2013. május 10., 10:452013. május 10., 10:45
2013. május 10., 10:472013. május 10., 10:47
Erről és más gazdasági kérdésekről az államelnök a május 9-i Európa-nap kapcsán beszélt a Calea Europeană (Európai Út) című internetes portálnak. Mint hangsúlyozta, az országnak csak az infláció és a nemzetközi piacokon igényelt hitelek kamatszintje terén vannak elmaradásai. Băsescu szerint viszont olyan gondok is hátráltathatják az euróövezeti csatlakozást, amiket amúgy semmilyen szerződés nem követel meg. „A mi nagy problémánk viszont más jellegű, s e téren már nem rendelkeznek uniós szerződések, csak a saját elemzéseink eredménye, ezt pedig a román gazdaság versenyképességének nevezzük\" – fogalmazott az államfő, arra hívva fel a figyelmet, hogy több tagállam, amely már bevezette az eurót, néhány év után válságba került. Ennek oka pedig szerinte nem volt más, mint hogy gazdaságuk nem volt eléggé versenyképes.
Euró: felemás romániai vélemények
Két, egymásnak ellentmondó felmérés is napvilágot látott csütörtökön arról, hogyan viszonyulnak a romániai polgárok az euró bevezetéséhez. Míg az INSCOP Research egy, az Adevărul című bukaresti lap megrendelésére készített felmérésben arról adott hírt, hogy a válaszadók többsége elutasítja a közös európai fizetőeszköz bevezetését, az IRES eredményei szerint a többség biztos fizetőeszköznek tartja. Az INSCOP szerint a válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy nem ért egyet a lejről való lemondással és az euró bevezetésével. Az április 20. és 28. között, 1050 fő megkérdezésével készült felmérés eredményeit az INSCOP úgy magyarázza, hogy bár az emberek már ma is gyakran használják az eurót, tehát nem minősül idegen fizetőeszköznek, továbbra sem állnak készen arra, hogy megkockáztassák a pénzcserét, miután az Európai Unió nem tudott meggyőző stratégiát kidolgozni a gazdasági válság elkerülésére. Az ódzkodáshoz ráadásul a görög helyzet is hozzájárul. Az IRES május 8-án, 1324 fő megkérdezésével készült felmérésében viszont arra mutat rá, hogy a válaszadók 52 százaléka szerint Románia védettebb lett volna a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatásaival szemben, ha már bevezette volna az eurót.
Úgy tűnik, az euró bevezetése terén sincs egyetértés az államfő és Victor Ponta miniszterelnök között. A kormányfő ugyanis április 25-én arról beszélt, hogy 2019. január elseje „eléggé realista célnak\" tűnik az euróövezeti csatlakozásra. Alig egy héttel korábban még 2015 volt a hivatalos céldátum, ám Ponta újságírói kérdésre nyilatkozva már akkor is azt mondta, hogy az euró 2015-ös bevezetése „lehetséges, de nem valószínű\".
Az uniós pénzek és a hazaszeretet
A Caleaeuropeană.ro portálon közzétett interjúban ugyanakkor Traian Băsescu ismételten leszögezte, hogy a rendelkezésre álló európai uniós alapok lehívása Románia érzékeny pontjává vált, szerinte pedig ez egyebek mellett a „hazaszeretet hiányára vall\". „Hogyan lehetne másként megmagyarázni azt a tényt, hogy érdektelenség mutatkozott 19 milliárd euró időben történő felhasználására az infrastruktúra fejlesztése, illetve új munkahelyek teremtése érdekében?\" – tette fel a kérdést az államelnök, aki szerint a Boc-kormány idején nagyobb volt a lehívások hatékonysága, mint az elmúlt egy évben tapasztalt.
„Az ország jelenleg olyan helyzetben van, hogy sikerült helyreállítani a makrogazdasági egyensúlyt. Most egy olyan kormányra lenne szükségünk, amely fenntartható gazdasági növekedést és munkahelyeket tud teremteni. Az uniós pénzek a rendelkezésünkre állnak, csak hozzáértésre és korrektségre van szükségünk felhasználásuk terén\" – fejtette ki Băsescu, aki – mint mondta – abban bízik, hogy a dolgok jobban fognak működni. „Azonban el kell ismernem, hogy a kormánytagoknak az olyan típusú nyilatkozatai, miszerint idén le fogjuk hívni az európai pénzek 50 százalékát, alaptalan retorikai húzásoknak tűnnek, s arra utalnak, hogy a kabinet tagjai inkompetensek, s képtelenek megérteni az uniós források lehívásának mechanizmusát\" – bírálta ismételten a kormányt az államfő.
Kinek volt rossz a megszorítás?
Az interjú érintette továbbá az elmúlt hetekben európai uniós szinten oly sokat emlegetett megszorításokat is. Ennek kapcsán Traian Băsescu úgy vélekedett, a megszorítás „nagyon rossz\" mind a lakosság, mind a gazdaság, mind pedig az intézkedéseket meghozó politikusok számára, „de el kell ismerni, hogy bármennyire rossz is legyen, jóval könnyebb következményekkel jár a lakosságra és a gazdaságra nézve, mintha az ország hitelt igényelne 6-7 százaléknál magasabb kamattal, vagy éppen fizetésképtelenné válna\". „Băsescu elnök téved a megszorítások kapcsán, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) ugyanis nem a megszorítások miatt büntette a választásokon a lakosság, hanem azért mert a megszorítások csak bizonyos kategóriákat érintettek, miközben a politikai vezetők meggazdagodtak\" – vágott vissza az államelnöknek Victor Ponta kormányfő.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!