
Traian Băsescu államfő szerint Románia optimális esetben 2017-ben csatlakozhat az euróövezethez, miután már most teljesít hármat a maastrichti szerződésben rögzített öt feltétel közül.
2013. május 10., 10:452013. május 10., 10:45
2013. május 10., 10:472013. május 10., 10:47
Erről és más gazdasági kérdésekről az államelnök a május 9-i Európa-nap kapcsán beszélt a Calea Europeană (Európai Út) című internetes portálnak. Mint hangsúlyozta, az országnak csak az infláció és a nemzetközi piacokon igényelt hitelek kamatszintje terén vannak elmaradásai. Băsescu szerint viszont olyan gondok is hátráltathatják az euróövezeti csatlakozást, amiket amúgy semmilyen szerződés nem követel meg. „A mi nagy problémánk viszont más jellegű, s e téren már nem rendelkeznek uniós szerződések, csak a saját elemzéseink eredménye, ezt pedig a román gazdaság versenyképességének nevezzük\" – fogalmazott az államfő, arra hívva fel a figyelmet, hogy több tagállam, amely már bevezette az eurót, néhány év után válságba került. Ennek oka pedig szerinte nem volt más, mint hogy gazdaságuk nem volt eléggé versenyképes.
Euró: felemás romániai vélemények
Két, egymásnak ellentmondó felmérés is napvilágot látott csütörtökön arról, hogyan viszonyulnak a romániai polgárok az euró bevezetéséhez. Míg az INSCOP Research egy, az Adevărul című bukaresti lap megrendelésére készített felmérésben arról adott hírt, hogy a válaszadók többsége elutasítja a közös európai fizetőeszköz bevezetését, az IRES eredményei szerint a többség biztos fizetőeszköznek tartja. Az INSCOP szerint a válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy nem ért egyet a lejről való lemondással és az euró bevezetésével. Az április 20. és 28. között, 1050 fő megkérdezésével készült felmérés eredményeit az INSCOP úgy magyarázza, hogy bár az emberek már ma is gyakran használják az eurót, tehát nem minősül idegen fizetőeszköznek, továbbra sem állnak készen arra, hogy megkockáztassák a pénzcserét, miután az Európai Unió nem tudott meggyőző stratégiát kidolgozni a gazdasági válság elkerülésére. Az ódzkodáshoz ráadásul a görög helyzet is hozzájárul. Az IRES május 8-án, 1324 fő megkérdezésével készült felmérésében viszont arra mutat rá, hogy a válaszadók 52 százaléka szerint Románia védettebb lett volna a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatásaival szemben, ha már bevezette volna az eurót.
Úgy tűnik, az euró bevezetése terén sincs egyetértés az államfő és Victor Ponta miniszterelnök között. A kormányfő ugyanis április 25-én arról beszélt, hogy 2019. január elseje „eléggé realista célnak\" tűnik az euróövezeti csatlakozásra. Alig egy héttel korábban még 2015 volt a hivatalos céldátum, ám Ponta újságírói kérdésre nyilatkozva már akkor is azt mondta, hogy az euró 2015-ös bevezetése „lehetséges, de nem valószínű\".
Az uniós pénzek és a hazaszeretet
A Caleaeuropeană.ro portálon közzétett interjúban ugyanakkor Traian Băsescu ismételten leszögezte, hogy a rendelkezésre álló európai uniós alapok lehívása Románia érzékeny pontjává vált, szerinte pedig ez egyebek mellett a „hazaszeretet hiányára vall\". „Hogyan lehetne másként megmagyarázni azt a tényt, hogy érdektelenség mutatkozott 19 milliárd euró időben történő felhasználására az infrastruktúra fejlesztése, illetve új munkahelyek teremtése érdekében?\" – tette fel a kérdést az államelnök, aki szerint a Boc-kormány idején nagyobb volt a lehívások hatékonysága, mint az elmúlt egy évben tapasztalt.
„Az ország jelenleg olyan helyzetben van, hogy sikerült helyreállítani a makrogazdasági egyensúlyt. Most egy olyan kormányra lenne szükségünk, amely fenntartható gazdasági növekedést és munkahelyeket tud teremteni. Az uniós pénzek a rendelkezésünkre állnak, csak hozzáértésre és korrektségre van szükségünk felhasználásuk terén\" – fejtette ki Băsescu, aki – mint mondta – abban bízik, hogy a dolgok jobban fognak működni. „Azonban el kell ismernem, hogy a kormánytagoknak az olyan típusú nyilatkozatai, miszerint idén le fogjuk hívni az európai pénzek 50 százalékát, alaptalan retorikai húzásoknak tűnnek, s arra utalnak, hogy a kabinet tagjai inkompetensek, s képtelenek megérteni az uniós források lehívásának mechanizmusát\" – bírálta ismételten a kormányt az államfő.
Kinek volt rossz a megszorítás?
Az interjú érintette továbbá az elmúlt hetekben európai uniós szinten oly sokat emlegetett megszorításokat is. Ennek kapcsán Traian Băsescu úgy vélekedett, a megszorítás „nagyon rossz\" mind a lakosság, mind a gazdaság, mind pedig az intézkedéseket meghozó politikusok számára, „de el kell ismerni, hogy bármennyire rossz is legyen, jóval könnyebb következményekkel jár a lakosságra és a gazdaságra nézve, mintha az ország hitelt igényelne 6-7 százaléknál magasabb kamattal, vagy éppen fizetésképtelenné válna\". „Băsescu elnök téved a megszorítások kapcsán, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) ugyanis nem a megszorítások miatt büntette a választásokon a lakosság, hanem azért mert a megszorítások csak bizonyos kategóriákat érintettek, miközben a politikai vezetők meggazdagodtak\" – vágott vissza az államelnöknek Victor Ponta kormányfő.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!