
Traian Băsescu államfő szerint Románia optimális esetben 2017-ben csatlakozhat az euróövezethez, miután már most teljesít hármat a maastrichti szerződésben rögzített öt feltétel közül.
2013. május 10., 10:452013. május 10., 10:45
2013. május 10., 10:472013. május 10., 10:47
Erről és más gazdasági kérdésekről az államelnök a május 9-i Európa-nap kapcsán beszélt a Calea Europeană (Európai Út) című internetes portálnak. Mint hangsúlyozta, az országnak csak az infláció és a nemzetközi piacokon igényelt hitelek kamatszintje terén vannak elmaradásai. Băsescu szerint viszont olyan gondok is hátráltathatják az euróövezeti csatlakozást, amiket amúgy semmilyen szerződés nem követel meg. „A mi nagy problémánk viszont más jellegű, s e téren már nem rendelkeznek uniós szerződések, csak a saját elemzéseink eredménye, ezt pedig a román gazdaság versenyképességének nevezzük\" – fogalmazott az államfő, arra hívva fel a figyelmet, hogy több tagállam, amely már bevezette az eurót, néhány év után válságba került. Ennek oka pedig szerinte nem volt más, mint hogy gazdaságuk nem volt eléggé versenyképes.
Euró: felemás romániai vélemények
Két, egymásnak ellentmondó felmérés is napvilágot látott csütörtökön arról, hogyan viszonyulnak a romániai polgárok az euró bevezetéséhez. Míg az INSCOP Research egy, az Adevărul című bukaresti lap megrendelésére készített felmérésben arról adott hírt, hogy a válaszadók többsége elutasítja a közös európai fizetőeszköz bevezetését, az IRES eredményei szerint a többség biztos fizetőeszköznek tartja. Az INSCOP szerint a válaszadók 57 százaléka mondta azt, hogy nem ért egyet a lejről való lemondással és az euró bevezetésével. Az április 20. és 28. között, 1050 fő megkérdezésével készült felmérés eredményeit az INSCOP úgy magyarázza, hogy bár az emberek már ma is gyakran használják az eurót, tehát nem minősül idegen fizetőeszköznek, továbbra sem állnak készen arra, hogy megkockáztassák a pénzcserét, miután az Európai Unió nem tudott meggyőző stratégiát kidolgozni a gazdasági válság elkerülésére. Az ódzkodáshoz ráadásul a görög helyzet is hozzájárul. Az IRES május 8-án, 1324 fő megkérdezésével készült felmérésében viszont arra mutat rá, hogy a válaszadók 52 százaléka szerint Románia védettebb lett volna a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatásaival szemben, ha már bevezette volna az eurót.
Úgy tűnik, az euró bevezetése terén sincs egyetértés az államfő és Victor Ponta miniszterelnök között. A kormányfő ugyanis április 25-én arról beszélt, hogy 2019. január elseje „eléggé realista célnak\" tűnik az euróövezeti csatlakozásra. Alig egy héttel korábban még 2015 volt a hivatalos céldátum, ám Ponta újságírói kérdésre nyilatkozva már akkor is azt mondta, hogy az euró 2015-ös bevezetése „lehetséges, de nem valószínű\".
Az uniós pénzek és a hazaszeretet
A Caleaeuropeană.ro portálon közzétett interjúban ugyanakkor Traian Băsescu ismételten leszögezte, hogy a rendelkezésre álló európai uniós alapok lehívása Románia érzékeny pontjává vált, szerinte pedig ez egyebek mellett a „hazaszeretet hiányára vall\". „Hogyan lehetne másként megmagyarázni azt a tényt, hogy érdektelenség mutatkozott 19 milliárd euró időben történő felhasználására az infrastruktúra fejlesztése, illetve új munkahelyek teremtése érdekében?\" – tette fel a kérdést az államelnök, aki szerint a Boc-kormány idején nagyobb volt a lehívások hatékonysága, mint az elmúlt egy évben tapasztalt.
„Az ország jelenleg olyan helyzetben van, hogy sikerült helyreállítani a makrogazdasági egyensúlyt. Most egy olyan kormányra lenne szükségünk, amely fenntartható gazdasági növekedést és munkahelyeket tud teremteni. Az uniós pénzek a rendelkezésünkre állnak, csak hozzáértésre és korrektségre van szükségünk felhasználásuk terén\" – fejtette ki Băsescu, aki – mint mondta – abban bízik, hogy a dolgok jobban fognak működni. „Azonban el kell ismernem, hogy a kormánytagoknak az olyan típusú nyilatkozatai, miszerint idén le fogjuk hívni az európai pénzek 50 százalékát, alaptalan retorikai húzásoknak tűnnek, s arra utalnak, hogy a kabinet tagjai inkompetensek, s képtelenek megérteni az uniós források lehívásának mechanizmusát\" – bírálta ismételten a kormányt az államfő.
Kinek volt rossz a megszorítás?
Az interjú érintette továbbá az elmúlt hetekben európai uniós szinten oly sokat emlegetett megszorításokat is. Ennek kapcsán Traian Băsescu úgy vélekedett, a megszorítás „nagyon rossz\" mind a lakosság, mind a gazdaság, mind pedig az intézkedéseket meghozó politikusok számára, „de el kell ismerni, hogy bármennyire rossz is legyen, jóval könnyebb következményekkel jár a lakosságra és a gazdaságra nézve, mintha az ország hitelt igényelne 6-7 százaléknál magasabb kamattal, vagy éppen fizetésképtelenné válna\". „Băsescu elnök téved a megszorítások kapcsán, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) ugyanis nem a megszorítások miatt büntette a választásokon a lakosság, hanem azért mert a megszorítások csak bizonyos kategóriákat érintettek, miközben a politikai vezetők meggazdagodtak\" – vágott vissza az államelnöknek Victor Ponta kormányfő.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!