
Fotó: Biró István
Bár az elmúlt időszakban több fejlesztő tagadta, hogy ingatlanportfóliójának értékesítésére készülne, utólag már számos ízben igazolódott be ennek ellenkezője. A következő a sorban az Immoeast lehet, mely szinte felére, 4,4 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra csökkentené fejlesztéseinek értékét.
A bécsi székhelyű, elsősorban a kelet- és kelet-közép-európai régióban aktív s a volt szocialista országok tekintetében az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő, az Immoeast legalább 2 milliárd euróval csökkenti a folyamatban lévő fejlesztéseinek 4,4 milliárd eurós értékét. Az intézkedéssel a cég pénteki közlése szerint a szolvens működését kívánja biztosítani. A csökkentés, mely az elemzők szerint már a múlt héten, az első negyedéves eredmény kapcsán bejelentésre került, azt jelenti, hogy az Immoeast késlelteti vagy akár törölheti is egyes projektjeit, különösen Romániában, ahol az ingatlanpiac egyik legaktívabb szereplője, portfóliójának mintegy 30 százaléka ezen országhoz kötődik. A cég most a likviditás biztosítása érdekében készül egyes projektjeinek feladására. „A célt egyes, már bejelentett projektek késleltetése vagy leállítása révén érhetjük el. Ugyanakkor a már épülőfélben lévő beruházásokat bizonyosan befejezzük” – áll az Immoeast közleményében.
A bejelentés azért is érdekes, mert a cég augusztusban még azt közölte, hogy a nemzetközi színtér kedvezőtlen folyamatai ellenére a román piacot jelenleg rendkívül alulértékeltnek tartják, így valószínűleg a portfólió egyik elemét sem értékesítik a közeljövőben. Az Immoeast kelet- és közép-európai fejlesztési portfóliója, mely több mint 10 milliárd eurót ér, folyamatos leértékelődési nyomás alatt áll, s a fejlesztő az első negyedévben 294 millió eurós leírásra kényszerült. Az Immoeast és anyacége, az Immofinanz, mely szintén a befektetéseinek visszafogására kényszerül, nagyon jelentős eszközeladásokról folytat tárgyalásokat.
A helyi piacon az Immoeast portfóliójába április végén 132, összesen 3,47 milliárd euró piaci értékű ingatlan tartozott. Romániai projektjeik közül említésre méltó a bukaresti S-Park irodaház, amely 45 000 négyzetméternyi bérbe adható felülettel rendelkezik, valamint a 100 000 négyzetméter hasznosítható felülettel bíró kolozsvári Polus Center. A cég emellett többek között Nagyváradon, Nagybányán és Temesváron is fejlesztésekbe kezdett.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.