2009. szeptember 14., 09:572009. szeptember 14., 09:57
Varga István elmondta: az idén az első öt hónapban a két ország közötti forgalom 1,7 milliárd euró volt, míg 2008 egészében 5,4 milliárd euró. A magyar–román árucserében tapasztalható csekélyebb mértékű visszaesést a miniszter annak tulajdonította, hogy „nagyon jól működnek a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatok, valamint stabil bázison folytatódik a két ország kereskedelmi együttműködése”.
A két ország árucseréje egyébként tavaly még dinamikusan, 19 százalékkal nőtt. A Romániába irányuló magyar szállítások a teljes magyar export 5,3 százalékát tették ki 2008-ban, és a magyar tőkerészesedésű vállalatok száma tavaly meghaladta a 8750-et, a befektetések becsült érteke pedig túllépte az egymilliárd eurót.
Constantin Niţă kis- és középvállalkozásokért, kereskedelemért és üzleti környezetért felelős miniszter elmondta: Románia továbbra is érdekelt abban, hogy egyebek mellett az ipar területén, az energetikában, a határ menti együttműködésben, közös klaszterek alapításában tovább erősödjenek a két ország gazdasági kapcsolatai.
Példaként említette az energetikai hálózatok összekapcsolását, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) együttműködését. A sajtótájékoztatón Varga István reményét fejezte ki, hogy a most aláírt, a további együttműködésről szóló jegyzőkönyv alapján több téma is napirendre kerülhet az október 10-re tervezett magyar–román közös kormányülésen.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.