Fotó: Biró István
2007. szeptember 05., 00:002007. szeptember 05., 00:00
derül ki az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatásából. A második harmadévben a GDP ugyan 5,6 százalékos gyarapodást mutatott, viszont ez elmarad az év első négy hónapjában regisztráltaktól, amikor is meghaladta a hat százalékot, közel 69 milliárd lejt téve ki. Emellett a fejlődés szerényebb, mint a 2006 azonos időszakában mért teljesítmény. A május és augusztus hónapok közötti időszakban Románia GDP-je közel 87 milliárd lej volt.
Félévre átszámolva ez 155,2 milliárd lejt jelent, ami a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva 5,8 százalékos ugrást jelent, viszont általánosságban véve az idei fejlődés gyengébb mint a 2006-os, amikor az említett összehasonlító mutató (2005-re számítva) 7 százalékos többletet jelzett.
A Országos Prognosztikai Intézet előrejelzése szerint Románia idén mintegy 6,5 százalékos gazdasági növekedést lesz képes produkálni.
A GDP enyhe visszaesésétől függetlenül a bérezés terén enyhe előrelépés figyelhető meg, a fejlődési tendencia pedig az eddig is sikeresnek kikiáltott ipari ágazatok esetében továbbra is fennmaradt. A kimutatások alapján az országos átlagbér júliusban elérte az 1040 lejt, ami valamivel több mint másfél százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, 2006 júliusához viszonyítva pedig 23,5 százalékos gyarapodást – állítja a statisztikai hivatal. A csúcsbérek (2000–2500 lejt meghaladók) esetében elég jelentős, több mint 15 százalékos visszaesést tapasztaltak. A legnagyobb fizetések, azaz a 3000 lej körüliek, még mindig a pénzügyi közvetítő szegmenst jellemzik. A másik oldalon a legkisebb bérek a fafeldolgozó iparban tevékenykedőknél figyelhetők meg, leszámítva a bútorkészítést, ahol az átlagbér eléri a 608 lejt. Az országos reálbér (amelyet a nettó átlagbér és a fogyasztó árak átlaga ad) júliusban közel másfél százalékkal nőtt, 2006 azonos időszakához képest pedig 18,8 százalékkal. A statisztikai hivatal elemzése szerint a bérek növekedése elsősorban a többletjuttatások (szabadságpénzek, prémiumok), fizetésemelések, bértárgyalások és a termelés fokozódásának tudható be. A legjelentősebb béremelések (16 százalék körüliek) a vegyipar egyes ágazataiban történtek.
Az ipari termelés 6,3 százalékkal nőtt az első hét hónapban a tavalyi megfelelő időszakhoz képest. Júliusban az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent júniushoz képest, de 7,1 százalékponttal meghaladta a tavaly júliusi szintet. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar 8,1 százalékkal bővült tavaly júliushoz viszonyítva, a kitermelőipar viszont 2,9 százalékkal zsugorodott. Ehhez viszonyítva a hivatalos statisztikák szerint tavaly 7,1 százalékkal bővült a román ipari termelés.
A fejlesztési régiók közül a közép-romániai régió fejlődött a legerőteljesebben 2006-ban. A térség gazdasága 8,8 százalékkal bővült, elsősorban az ipar jó teljesítményének hatására. Tavaly a térség ipari termelése 12,5 százalékkal nőtt. A közép-romániai régió Románia területének 14,3 százaléka, hat erdélyi megyét (Brassó, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben, Fehér) ölel fel. A régió legjobban fejlődő iparága tavaly az építőipar volt, 14 százalékkal bővült 2005-höz képest. A szakértők szerint a GDP visszaesése ellenére ez utóbbi ágazat idén is garantáltan fenntartja a látványos fejlődő tendenciát tekintettel a nagyszámú közérdekű építkezési projektre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok