
Fotó: Biró István
2007. szeptember 05., 00:002007. szeptember 05., 00:00
derül ki az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatásából. A második harmadévben a GDP ugyan 5,6 százalékos gyarapodást mutatott, viszont ez elmarad az év első négy hónapjában regisztráltaktól, amikor is meghaladta a hat százalékot, közel 69 milliárd lejt téve ki. Emellett a fejlődés szerényebb, mint a 2006 azonos időszakában mért teljesítmény. A május és augusztus hónapok közötti időszakban Románia GDP-je közel 87 milliárd lej volt.
Félévre átszámolva ez 155,2 milliárd lejt jelent, ami a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva 5,8 százalékos ugrást jelent, viszont általánosságban véve az idei fejlődés gyengébb mint a 2006-os, amikor az említett összehasonlító mutató (2005-re számítva) 7 százalékos többletet jelzett.
A Országos Prognosztikai Intézet előrejelzése szerint Románia idén mintegy 6,5 százalékos gazdasági növekedést lesz képes produkálni.
A GDP enyhe visszaesésétől függetlenül a bérezés terén enyhe előrelépés figyelhető meg, a fejlődési tendencia pedig az eddig is sikeresnek kikiáltott ipari ágazatok esetében továbbra is fennmaradt. A kimutatások alapján az országos átlagbér júliusban elérte az 1040 lejt, ami valamivel több mint másfél százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, 2006 júliusához viszonyítva pedig 23,5 százalékos gyarapodást – állítja a statisztikai hivatal. A csúcsbérek (2000–2500 lejt meghaladók) esetében elég jelentős, több mint 15 százalékos visszaesést tapasztaltak. A legnagyobb fizetések, azaz a 3000 lej körüliek, még mindig a pénzügyi közvetítő szegmenst jellemzik. A másik oldalon a legkisebb bérek a fafeldolgozó iparban tevékenykedőknél figyelhetők meg, leszámítva a bútorkészítést, ahol az átlagbér eléri a 608 lejt. Az országos reálbér (amelyet a nettó átlagbér és a fogyasztó árak átlaga ad) júliusban közel másfél százalékkal nőtt, 2006 azonos időszakához képest pedig 18,8 százalékkal. A statisztikai hivatal elemzése szerint a bérek növekedése elsősorban a többletjuttatások (szabadságpénzek, prémiumok), fizetésemelések, bértárgyalások és a termelés fokozódásának tudható be. A legjelentősebb béremelések (16 százalék körüliek) a vegyipar egyes ágazataiban történtek.
Az ipari termelés 6,3 százalékkal nőtt az első hét hónapban a tavalyi megfelelő időszakhoz képest. Júliusban az ipari termelés 2,4 százalékkal csökkent júniushoz képest, de 7,1 százalékponttal meghaladta a tavaly júliusi szintet. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar 8,1 százalékkal bővült tavaly júliushoz viszonyítva, a kitermelőipar viszont 2,9 százalékkal zsugorodott. Ehhez viszonyítva a hivatalos statisztikák szerint tavaly 7,1 százalékkal bővült a román ipari termelés.
A fejlesztési régiók közül a közép-romániai régió fejlődött a legerőteljesebben 2006-ban. A térség gazdasága 8,8 százalékkal bővült, elsősorban az ipar jó teljesítményének hatására. Tavaly a térség ipari termelése 12,5 százalékkal nőtt. A közép-romániai régió Románia területének 14,3 százaléka, hat erdélyi megyét (Brassó, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben, Fehér) ölel fel. A régió legjobban fejlődő iparága tavaly az építőipar volt, 14 százalékkal bővült 2005-höz képest. A szakértők szerint a GDP visszaesése ellenére ez utóbbi ágazat idén is garantáltan fenntartja a látványos fejlődő tendenciát tekintettel a nagyszámú közérdekű építkezési projektre.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.