2012. augusztus 20., 06:512012. augusztus 20., 06:51
Országos szinten az idei év első felében alig több mint 18 ezer építkezési engedélyt bocsátottak ki lakóparkok építésére, ami 2,8 százalékos visszaesést jelent 2011 első félévéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb adatsoraiból. A fejlesztési régiókra lebontott számadatok pedig azt mutatják, hogy az engedélyek száma elsősorban az észak-keleti, illetve az észak-nyugati régióban csökkent jelentősen, előbbi esetében 271-gyel, míg utóbbinál 185-tel kevesebb engedélyt bocsátottak ki. A Krónika arra volt kíváncsi, milyen trendek voltak jellemzőek erre az időszakra a nagyobb erdélyi és partiumi városokban.
Mint vizsgálódásunk során kiderült, Szatmárnémetiben például 2008 óta rohamosan csökkent a lakás-beruházások száma. Amint Nits Jánostól, a városi tanács városrendezési bizottságának tagjától megtudtuk, ez az arány azon lakások estén, amelyekhez területrendezési terv szükséges, több mint 80 százalék. Az önkormányzati képviselő szerint ugyanakkor a kérvények többsége nem lakótömbre vonatkozott, hanem maximum 2-3 emeletes magánházakra. Mint elmondta: jelenleg több mint 5000 ingatlanhoz rendelkeznek engedélyes tervekkel a szatmáriak, azonban alig 100 lakóház áll építés alatt, a legtöbb esetben a kérvényezők neki sem fogtak a munkálatoknak. Nits János elmondása szerint egyébként az utóbbi négy év során jelentős, közel 30 százalékos árcsökkenés ment végbe a szatmárnémeti ingatlanpiacon.
Idén 1703 városrendezési bizonylatot adott ki a nagyváradi főépítész hivatala, ami valamivel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában – tájékoztatta lapunkat Adriana Lipoveanu főépítész. A bizonylatok közül kettő-kettő tömbházak, további kettő pedig egy lakópark építésére vonatkozott. Tavaly az egész év során mindössze két tömbház építésére kértek bizonylatot a váradiak. A bizonylatok alapján kiállított építkezési engedélyek száma ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: tavaly augusztusig 631-et adott ki a hivatal, idén pedig 598-at. A csökkenés létezik, de enyhe, és a főépítész szerint a tény, hogy a bizonylatok száma nőtt, azt mutatja, hogy talán mutatkozhat valamilyen javulás az ingatlanszektorban. „Látható, hogy az építkezések száma csökken, de az építési szándék, amelyet a kikért bizonylatokban mérhetünk, nőtt az elmúlt esztendőhöz képest” – fogalmazott a főépítész.
Kolozsváron eközben ugyan nem csökkent látványosan a több családot befogadni alkalmas lakóházak építésére kibocsátott engedélyek száma, azonban itt is érezhető a visszaesés. Itt ugyanis, bár nem álltak le az építkezések, jellemzően kisebb lakóingatlanok építésére váltanak ki engedélyt a beruházók. A kincses városban főként a Györgyfalvi és a Békás (Bună ziua) lakónegyedekben és a belváros szélén épülnek tömbházak, s ezek jellemzően kisebb épületek, viszonylag kevés lakással. Eközben a mostanság engedélyezett lakóparkok is kisebb épületegyüttesek építéséről szólnak, ezek elvétve jelentenek 50 lakásnál nagyobb ingatlanegyüttest.
Marosvásárhelyen viszont az egyetlen, 1990 után létesült lakópark építése is megakadt. A fővállalkozónak – amely az önkormányzattól vette bérbe a területet – ugyanis nem sikerült betartania a szerződést, ezért a helyi tanács nemsokára újra tárgyalja a Belvedere negyed sorsát. Egyébként a Benţa Contranscom építkezési vállalatnak itt sikerült néhány tucat családi házat és négy, fiataloknak épített, úgymond ANL-s tömbházat átadnia. A Csereerdő alatti hatalmas területen azonban még több hektár vár közművesítésre és beépítésre. „A Benţa fivérek azzal mentegetőznek, hogy a gazdasági válság közepette nem kifizetendő lakóházakat építeni, mert a vásárlóerő megcsappant. Lehet, hogy így van, de akkor újra kell gondolnunk, mihez kezdünk a területtel” – értékelte a jelenlegi patthelyzetet Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Megítélésében a fővállalkozónak, akinek az önkormányzat jelképes összegért biztosította az egykori városi legelőt, legalább a beígért óvodát, elemi iskolát, parkot és sportpályákat illene megépítenie. Ehhez képest a Benţa Contranscom a házakhoz vezető utak egy részét még nem aszfaltozta le, vagy éppenséggel megsüllyedésük miatt feltörte.
Sepsiszentgyörgyön sem jellemző, hogy magántőkéből tömbházakat vagy lakóparkokat építenek. Mint Birtalan Csilla városi főépítész a Krónika megkeresésére emlékeztetett, eddig egy utcányi lakópark épült, egy másik hasonló kezdeményezés pedig elakadt, mert a befektető kis területen gyengébb minőségű házakat kínált egy tömbházlakás áráért, ám ezekre nem volt kereslet. Mint megtudtuk, aki úgy dönt, hogy kertes házba költözik, nagyobb területet szeretne, inkább gyűjt még egy kevés pénzt, telket vásárol, és megépíti a saját házat, mintsem olyan ingatlanba költözzön, ahol karnyújtásnyira van a szomszéd. Sepsiszentgyörgyön egyébként egyetlen tömbház sem épült magántőke bevonásával, az elmúlt húsz évben csak ANL-s tömbházak készültek. „Inkább az a jellemző, hogy a telektulajdonos szomszédok összeállnak, együtt elkészíttetik a szabályozási tervet, majd önállóan elkezdik az építkezést” – magyarázta a főépítész.
A város polgárainak többsége eddig tömbházakban lakott, az elmúlt években kezdődött a kiköltözés kertes házakba. Erre az igényre válaszolva az új városrendezési tervben növelték a beépíthető területet. A sepsiszentgyörgyiek többsége azt szeretné, ha a visszakapott vagy vásárolt területét beltelkesítenék. „Ez a folyamat azonban közművesítést jelent, a városnak pedig el kell bírnia annak a kiépítését és fenntartását” – szögezte le Birtalan Csilla. Újabb lakónegyedet egyébként a jelenlegi gyümölcsös helyére terveznek, ott megfelelő az éghajlat és a terület, és több erre vonatkozó kérést kaptak.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.