Visszaesett az építkezési kedv

Országos szinten az idei év első felében alig több mint 18 ezer építkezési engedélyt bocsátottak ki lakóparkok építésére, ami 2,8 százalékos visszaesést jelent 2011 első félévéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb adatsoraiból. A fejlesztési régiókra lebontott számadatok pedig azt mutatják, hogy az engedélyek száma elsősorban az észak-keleti, illetve az észak-nyugati régióban csökkent jelentősen, előbbi esetében 271-gyel, míg utóbbinál 185-tel kevesebb engedélyt bocsátottak ki. A Krónika arra volt kíváncsi, milyen trendek voltak jellemzőek erre az időszakra a nagyobb erdélyi és partiumi városokban.

Mint vizsgálódásunk során kiderült,  Szatmárnémetiben például 2008 óta rohamosan csökkent a lakás-beruházások száma. Amint Nits Jánostól, a városi tanács városrendezési bizottságának tagjától megtudtuk, ez az arány azon lakások estén, amelyekhez területrendezési terv szükséges, több mint 80 százalék. Az önkormányzati képviselő szerint ugyanakkor a kérvények többsége nem lakótömbre vonatkozott, hanem maximum 2-3 emeletes magánházakra. Mint elmondta: jelenleg több mint 5000 ingatlanhoz rendelkeznek engedélyes tervekkel a szatmáriak, azonban alig 100 lakóház áll építés alatt, a legtöbb esetben a kérvényezők neki sem fogtak a munkálatoknak. Nits János elmondása szerint egyébként az utóbbi négy év során jelentős, közel 30 százalékos árcsökkenés ment végbe a szatmárnémeti ingatlanpiacon.

Nagyvárad: enyhe csökkenés

Idén 1703 városrendezési bizonylatot adott ki a nagyváradi főépítész hivatala, ami valamivel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában – tájékoztatta lapunkat Adriana Lipoveanu főépítész. A bizonylatok közül kettő-kettő tömbházak, további kettő pedig egy lakópark építésére vonatkozott. Tavaly az egész év során mindössze két tömbház építésére kértek bizonylatot a váradiak. A bizonylatok alapján kiállított építkezési engedélyek száma ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: tavaly augusztusig 631-et adott ki a hivatal, idén pedig 598-at. A csökkenés létezik, de enyhe, és a főépítész szerint a tény, hogy a bizonylatok száma nőtt, azt mutatja, hogy talán mutatkozhat valamilyen javulás az ingatlanszektorban. „Látható, hogy az építkezések száma csökken, de az építési szándék, amelyet a kikért bizonylatokban mérhetünk, nőtt az elmúlt esztendőhöz képest” – fogalmazott a főépítész.

Kisebb lakások Kolozsváron

Kolozsváron eközben ugyan nem csökkent látványosan a több családot befogadni alkalmas lakóházak építésére kibocsátott engedélyek száma, azonban itt is érezhető a visszaesés. Itt ugyanis, bár nem álltak le az építkezések, jellemzően kisebb lakóingatlanok építésére váltanak ki engedélyt a beruházók. A kincses városban főként a Györgyfalvi és a Békás (Bună ziua) lakónegyedekben és a belváros szélén épülnek tömbházak, s ezek jellemzően kisebb épületek, viszonylag kevés lakással. Eközben a mostanság engedélyezett lakóparkok is kisebb épületegyüttesek építéséről szólnak, ezek elvétve jelentenek 50 lakásnál nagyobb ingatlanegyüttest.

Patthelyzet Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen viszont az egyetlen, 1990 után létesült lakópark építése is megakadt. A fővállalkozónak – amely az önkormányzattól vette bérbe a területet – ugyanis nem sikerült betartania a szerződést, ezért a helyi tanács nemsokára újra tárgyalja a Belvedere negyed sorsát. Egyébként a Benţa Contranscom építkezési vállalatnak itt sikerült néhány tucat családi házat és négy, fiataloknak épített, úgymond ANL-s tömbházat átadnia. A Csereerdő alatti hatalmas területen azonban még több hektár vár közművesítésre és beépítésre. „A Benţa fivérek azzal mentegetőznek, hogy a gazdasági válság közepette nem kifizetendő lakóházakat építeni, mert a vásárlóerő megcsappant. Lehet, hogy így van, de akkor újra kell gondolnunk, mihez kezdünk a területtel” – értékelte a jelenlegi patthelyzetet Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos. Megítélésében a fővállalkozónak, akinek az önkormányzat jelképes összegért biztosította az egykori városi legelőt, legalább a beígért óvodát, elemi iskolát, parkot és sportpályákat illene megépítenie. Ehhez képest a Benţa Contranscom a házakhoz vezető utak egy részét még nem aszfaltozta le, vagy éppenséggel megsüllyedésük miatt feltörte.

Sepsiszentgyörgy: a házak népszerűbbek

Sepsiszentgyörgyön  sem jellemző, hogy magántőkéből tömbházakat vagy lakóparkokat építenek. Mint Birtalan Csilla városi főépítész a Krónika megkeresésére emlékeztetett, eddig egy utcányi lakópark épült, egy másik hasonló kezdeményezés pedig elakadt, mert a befektető kis területen gyengébb minőségű házakat kínált egy tömbházlakás áráért, ám ezekre nem volt kereslet. Mint megtudtuk, aki úgy dönt, hogy kertes házba költözik, nagyobb területet szeretne, inkább gyűjt még egy kevés pénzt, telket vásárol, és megépíti a saját házat, mintsem olyan ingatlanba költözzön, ahol karnyújtásnyira van a szomszéd. Sepsiszentgyörgyön egyébként egyetlen tömbház sem épült magántőke bevonásával, az elmúlt húsz évben csak ANL-s tömbházak készültek. „Inkább az a jellemző, hogy a telektulajdonos szomszédok összeállnak, együtt elkészíttetik a szabályozási tervet, majd önállóan elkezdik az építkezést” – magyarázta a főépítész.

A város polgárainak többsége eddig tömbházakban lakott, az elmúlt években kezdődött a kiköltözés kertes házakba.  Erre az igényre válaszolva az új városrendezési tervben növelték a beépíthető területet. A sepsiszentgyörgyiek többsége azt szeretné, ha a visszakapott vagy vásárolt területét beltelkesítenék. „Ez a folyamat azonban közművesítést jelent, a városnak pedig el kell bírnia annak a kiépítését és fenntartását” – szögezte le Birtalan Csilla. Újabb lakónegyedet egyébként a jelenlegi gyümölcsös helyére terveznek, ott megfelelő az éghajlat és a terület, és több erre vonatkozó kérést kaptak.