Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra. Közben a hazai borfogyasztás is csökkenést mutat.
2025. április 20., 12:162025. április 20., 12:16
A 2024-es év nehéz mezőgazdasági év volt Romániában: szélsőséges időjárás, hosszan tartó aszály és a szőlőbetegségek súlyosan érintették a borágazatot. Ezek hatására közel 20 százalékkal esett vissza a bortermelés, a volumen mindössze 3,7 millió hektoliter volt – derül ki a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb jelentéséből, amelyet a Digi24 portál idézett.
A termelés visszaeséséhez hasonlóan a belföldi borfogyasztás is csökkent: 11,4 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, 2024-ben összesen 3 millió hektolitert fogyasztottak el. Ugyanakkor ez az érték még így is 4 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál, ami azt jelzi, hogy a piac a gazdasági nehézségek és infláció ellenére is viszonylag stabil maradt.
Románia bortermelése 2023-ban 4,4 millió hektoliter volt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve 4 százalékkal több, mint az elmúlt 5 év átlaga.
Nem csak Románia szenvedi meg a változó éghajlatot. A világ bortermelése 225,8 millió hektoliterre csökkent – ez 1961 óta a legalacsonyabb érték, és 4,8 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A visszaesés okai között ott van a korai fagy, az elhúzódó szárazság, az özönvízszerű esőzések és a szőlőt megtámadó betegségek is.
Az Európai Unió 2024-ben 138,3 millió hektolitert termelt, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és a legalacsonyabb érték a 21. században. Olaszország továbbra is a legnagyobb termelő (44,1 millió hektoliter), Franciaország (36,1 millió hektoliter – 23,5 százalékos csökkenés) és Spanyolország (31 millió hektoliter) követi.
A nemzetközi borkereskedelem volumene 99,8 millió hektoliter körül stagnált, azonban az export értéke magas maradt: 35,9 milliárd euró, részben a magas, literenkénti 3,60 eurós átlagárnak köszönhetően. A palackozott borok a teljes exportmennyiség 50,8 százalékát, az értékének pedig 67százalékát tették ki. A pezsgők és a „bag-in-box” típusú borok viszont volumennel és értékkel mérve is visszaestek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!