
Számos kockázat leselkedik a gazdasági visszaesést követő fellendülésre
Fotó: Pixabay
A román gazdaság 5,7 százalékkal zsugorodik 2020-ban, de 2021-ben már 4,9 százalékos növekedést regisztrál – jelzi előre legfrissebb, aktualizált prognózisában (Economic Update) a Világbank.
2020. október 07., 13:512020. október 07., 13:51
2020. október 07., 14:522020. október 07., 14:52
A szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői arra számítanak, hogy
ahhoz képest, hogy a büdzsé megtervezésekor még „alig” 3,6 százalékos deficittel számoltak a bukaresti hatóságok.
– hangsúlyozza a világbanki elemzés.

A korábbinál is nagyobb hiányt vár Romániában idén és jövőre is az EBRD, a Standard & Poor's közben arra fiygelmezteti a bukaresti hatóságokat, hogy 10 százalékot meghaladó lehet a hiány, ha tényleg megejtik a 40 százalékos nyugdíjemelést.
Ami a rövidtávú kockázatokat illeti, amelyekkel Romániának szembe kell néznie, az elemzők a Covid-19-válságot, valamint a járvány gazdasági és egészségügyi hatásának tompítását említik, meglátásuk szerint, amennyiben elhúzódik a válság, úgy nő a munkanélküliség és az elszegényedés kockázata.
A washingtoni pénzintézet elemzői ugyanakkor úgy látják, hogy már a Covid-19-járvány előtt alkalmazott fiskális politika miatt
– hívja fel a figyelmet a prognózis.

Negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak a bukaresti parlament döntésének, amellyel úgy módosította az állami költségvetés kiigazítását, hogy az lehetővé tenné a nyugdíjpont 40 százalékkal történő emelését.
Szintén kockázati tényezőként említi a Világbank azt is, hogy nem hatékony a rendelkezésre európai uniós pénzalapok lehívása, ami megkérdőjelezi azt is, hogy Románia hasznot tud-e húzni az EU gazdaságmentő csomagjából, ami a gazdasági fellendülés egyik motorja kellene hogy legyen.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
2 hozzászólás