Hirdetés

Társadalmi feszültségeket okozhat a gazdasági következmények mellett a nyugdíjemelés körüli vita

Elmélyülhetnek az ellentétek. Társadalmi feszültségeket szíthat, hogy nőnek a nyugdíjak és a közszféra bérei, a magánszektor viszont lemarad •  Fotó: Haáz Vince

Elmélyülhetnek az ellentétek. Társadalmi feszültségeket szíthat, hogy nőnek a nyugdíjak és a közszféra bérei, a magánszektor viszont lemarad

Fotó: Haáz Vince

Negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak a bukaresti parlament döntésének, amellyel úgy módosította az állami költségvetés kiigazítását, hogy az lehetővé tenné a nyugdíjpont 40 százalékkal történő emelését.

Krónika

2020. szeptember 24., 08:002020. szeptember 24., 08:00

2020. szeptember 24., 08:072020. szeptember 24., 08:07

Azonnal megérezte a román fizetőeszköz azt, hogy a parlament alaposan áthúzta a kormány számításait, és a tervezett 14 százalékos nyugdíjpont-emelés helyett belekényszerülhetnek egy 40 százalékos emelésbe, a bankközi piacokon már kedd délután, a két ház együttes ülésének döntését követően zuhanni kezdett a lej értéke az egységes európai fizetőeszközhöz képest. A zuhanó trendet pedig a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyama is megerősítette, a bukaresti jegybank által közölt hivatalos kurzusán egy euró 4,8641 lej volt szerdán, azaz 0,51 banival (0,10 százalék) több, mint kedden volt.  Ez egyébként újabb történelmi mélypontnak számít. A bankközi tranzakciókon amúgy szerdán az eurót 4,8576 és 4,8670 lej közötti értéken jegyezték.  A lej értékvesztését amúgy Florin Cîțu pénzügyminiszter is kilátásba helyezte a parlament döntését követően. Emlékeztetett:

a lejtmenet akkor kezdődött, amikor – a büdzsékiigazítás módosításához hasonlóan – a Szociáldemokrata Párt (PSD) előrukkolt a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvánnyal, a költségvetés-kiigazítás módosítását célzó indítvány meglebegtetését követően pedig folytatódott.

Hirdetés

Pénzügyi elemzők eközben a trend folytatódására számítanak, a legoptimistább forgatókönyvek szerint a jövő év első felében közelíti meg a lej–euró-árfolyam az 5 lejes szintet, a pesszimistább elemzők szerint már idén meg is haladja ezt a pszichológiai küszöböt.

Közben mind a kormány  szakértői, mind bel- és külföldi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az egyre növekvő költségvetési kiadások az államháztartási hiány mélyüléséhez vezetnek, ami miatt meginoghat a külföldi befektetők, a pénzpiacok bizalma, így a kormány drágábban jut majd a deficit finanszírozásához elengedhetetlen hitelekhez, amit pedig a lakosság zsebe bánhat akár új vagy nagyobb adók formájában.

 Nő a társadalmi feszültség is

Kevésbé tart a nyugdíjemelés negatív gazdasági hatásaitól Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Mint szerdán a Krónika megkeresésére elmondta: ennél súlyosabbnak látja, hogy

a vita súlyos társadalmi feszültségeket okoz, ellentétet szül a fiatalok és az idősek, az állami és a magánszféra alkalmazottai között.

A gazdasági szakember természetesnek tartja, hogy a nyugdíjemelésről szóló törvény elfogadásának hírére összeomlott a lej árfolyama, hiszen a pénzpiacok érzékenyen reagálnak a politikai döntésekre, ám ezek hatásai csak pár napig tartanak, két-három nap múlva meglátása szerint visszaerősödik a román deviza. Annál is inkább, hogy ha a kormány az alkotmánybíróság elé viszi a törvényt, és végül mégsem kell alkalmazni azt.

Idézet
Az már más kérdés, hogy a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) csapdahelyzetbe került, mindenképpen rosszul jön ki, ha életbe lép a törvény, ha nem”

– mutatott rá Szabó Árpád. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt éppen ezt használja ki, hiszen ha elmarad a 40 százalékos nyugdíjemelés, elmondhatja, ők akarták, de a „gonosz kormány” megakadályozta. „A magas labdát már felütötték, ebből a kormány nem jöhet ki jól” – összegezte a közgazdász.

Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza. A kormánypárt ugyanis azzal védekezik, nincs pénz, amiből a megemelt nyugdíjakat fizessék, ám ennek az a cáfolata, hogy mindenkinek arra van pénze, amire akarja, hogy legyen.

Idézet
Ha kevesebbet lopnának ebben az országban, ha kevesebb speciális nyugdíjat adnának a volt szekustiszteknek, több jutna a hétköznapi emberek nyugdíjára”

– fogalmazta meg a szakértő. Másrészt rámutatott, egyértelmű a PSD szándéka is, amely a decemberi választásokra készülve próbálja „megvásárolni” az idős emberek szavazatát.

„A nyugdíjemelést valószínűleg csak úgy lehet fedezni, ha adókat emel a kormány, vagy több hitelt vesz fel a nemzetközi pénzpiacokról. A lej árfolyamának összeomlása is annak a következménye, hogy attól tartanak, több külföldi hitelre szorul majd az ország, nőtt a pénzügyi bizonytalanság” – értékelt Szabó Árpád.

Történelmi csúcsra hágott az euró árfolyama a parlament döntése nyomán •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Történelmi csúcsra hágott az euró árfolyama a parlament döntése nyomán

Fotó: Jakab Mónika

Pöröghet a fogyasztás, de az infláció is

Arra is kitért, a nyugdíjemelésnek gazdasági szempontból pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek. Gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása van annak, ha növekszik a fogyasztás, de az infláció emelkedése is elkerülhetetlen.

Idézet
A közgazdaságtanban alap, hogy ha fel akarjuk pörgetni a gazdaságot, növelni kell a jövedelmeket. Ha a nyugdíjasoknak több pénzük lesz, többet vásárolnak, nő a fogyasztás, többet kell termelni, ezáltal megmaradnak a munkahelyek, sőt újak jönnek létre”

– részletezte Szabó Árpád.  Ebben  helyzetben viszont – fűzte hozzá – elkerülhetetlen az áremelés, növekszik az infláció. Ez leginkább  magánszférában dolgozókat sújtja majd, hiszen ők nem részesülhettek, és a járványhelyzetben nem is reménykedhetnek béremelésben.

A közszférában dolgozók fizetését viszont már megemelték, így gyakorlatilag csak a magánszektorban maradnak alacsony szinten bérek, holott épp az ő adójukból kellene az állami költségeket állni,

ám a világjárványban a cégek nincsenek abban a helyzetben, hogy növelni tudják a fizetéseket. „Mindez társadalmi feszültségeket szül, ezt látom a legsúlyosabb következménynek. A fiatalok egy része már most elmarasztalja az időseket, a közösségi felületeken megfogalmazódik, hogy a «mi hátunkon élnek», és elfeledkeznek arról, hogy a mostani nyugdíjasok negyven-ötven évet dolgoztak, és fizették a járulékokat. Az állami és a magánszféra alkalmazottai szintén egymásnak feszülhetnek. A választási kampány decemberig folytatódik, ezeket az ellentéteket a pártok kihasználhatják és elmélyíthetik. Mindez azt vetíti előre, hogy szekértáborok alakulnak ki, melyek között csúnya, személyeskedő vita zajlik” – fogalmazta meg Szabó Árpád.

korábban írtuk

Kelemen a Krónikának: jó költségvetés-tervezéssel fenntartható a 40 százalékos nyugdíjemelés
Kelemen a Krónikának: jó költségvetés-tervezéssel fenntartható a 40 százalékos nyugdíjemelés

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ több szempontot mérlegelve szavazta meg a 40 százalékos nyugdíjemelést is előíró költségvetés-kiigazítást, ezek egyike pedig az, hogy úgy véli, meg lehet találni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 23., péntek

A politikai vihar elült, de a recessziót aligha ússza meg Románia

Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.

A politikai vihar elült, de a recessziót aligha ússza meg Románia
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Brüsszel vakcinákkal segíti Romániát: a juhok és kecskék oltása nyomán az export is újraindulhat

A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.

Brüsszel vakcinákkal segíti Romániát: a juhok és kecskék oltása nyomán az export is újraindulhat
2026. október 22., csütörtök

Gázolajhiány fenyeget Romániában piackutatók szerint

Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.

Gázolajhiány fenyeget Romániában piackutatók szerint
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Indul a jogi csatározás a bankok és a Versenytanács között a ROBOR-bírságok miatt

Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.

Indul a jogi csatározás a bankok és a Versenytanács között a ROBOR-bírságok miatt
2026. október 21., szerda

Amikor a szállásfoglalásból rémálom lesz: Brüsszelnek elege lett a gyanús ajánlatokból

Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.

Amikor a szállásfoglalásból rémálom lesz: Brüsszelnek elege lett a gyanús ajánlatokból
2026. október 21., szerda

Tömeges elbocsátás Erdélyben: 300 dolgozótól válik meg a szerencsejáték-óriás

Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.

Tömeges elbocsátás Erdélyben: 300 dolgozótól válik meg a szerencsejáték-óriás
Hirdetés
2026. október 21., szerda

A miniszterelnök elmondta, aggódnunk kell-e a magánnyugdíj-megtakarításaink miatt

A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.

A miniszterelnök elmondta, aggódnunk kell-e a magánnyugdíj-megtakarításaink miatt
2026. október 21., szerda

A Revolut lassan helyreáll a keddi összeomlás után

A Revolut pénzügyi alkalmazás szolgáltatásai elérhetővé váltak a keddi leállás után – legalábbis ezt mutatja az alkalmazás romániai rendszerállapot-oldala.

A Revolut lassan helyreáll a keddi összeomlás után
2026. október 20., kedd

Több pénz maradhat a kisgyermekes családoknál

Jövő év elején eltörlik a gyermekgondozási díjat terhelő egészségbiztosítási járulékot (CASS) – jelentette ki keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán a munkaügyi miniszteri tisztségre jelölt Florin Manole.

Több pénz maradhat a kisgyermekes családoknál
Hirdetés
Hirdetés