Fotó: Pixabay
A korábbinál is nagyobb hiányt jósol Romániában idén és jövőre is az EBRD, a Standard & Poor's pedig arra figyelmezteti a bukaresti hatóságokat, hogy 10 százalékot meghaladó lehet a deficit, ha tényleg megejtik a 40 százalékos nyugdíjemelést. Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint eközben Románia azon államok között van, amelyekben a legkevésbé nőtt idén a deficit.
2020. október 01., 11:502020. október 01., 11:50
2020. október 01., 12:582020. október 01., 12:58
Lefele módosította Románia amúgy sem túl fényes gazdasági növekedési kilátásait csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a nemzetközi pénzintézet a 2020-as és a 2021-es év esetében is rontott korábbi előrejelzésén.
A friss prognózis szerint a román gazdaság idén 5 százalékkal fog zsugorodni a korábban várt 4 százalék helyett, jövőre pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékának megfelelő lesz a növekedés. Az EBRD májusban még 4 százalékos gyarapodást vetített előre.
Az első nyolc hónap után Románia államháztartási hiánya 5,18 százalékra, 54,77 milliárd lejre nőtt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium. A deficit több mint felét a kabinet a koronavírus-járvány elleni védekezésre és a válság megelőzés&
És tovább ronthat az esélyeken, ha a parlament döntésének megfelelően 40 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő intézet szerdán arra figyelmeztette a romániai hatóságokat, hogy meghaladhatja jövőre a 10 százalékot a költségvetési hiány, amennyiben ezt tényleg meglépik.
– idézi az S&P figyelmeztetését az Agerpres hírügynökség.
A hitelminősítő becslései szerint a nyugdíjak növekedése, más szociális kiadásokkal együtt, Románia GDP-arányos költségvetési hiányát 10 százalék fölé növelheti 2021-ben, és ez még legalább két évig így is maradhat.
Nem fogjuk engedni, hogy annál nagyobb mértékben nőjön a nyugdíjpont értéke, mint amire lehetőség volt – jelentette ki hétfőn Florin Cîţu pénzügyminiszter a Bukaresti Értéktőzsdénél (BVB), ahol egy hivatalos eseményen vett részt.
A bukaresti költségvetési tanács szerint elengedhetetlen az államháztartás bevételeinek növelése, hogy a román gazdaság felkészült legyen a jövőbeni válsághelyzetekre; azt is megállapította a testület, hogy a jelenlegi magas államháztartási hiányt a nemzetközi piacok nem fogják hosszú távon tolerálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!