Fotó: Pixabay
A korábbinál is nagyobb hiányt jósol Romániában idén és jövőre is az EBRD, a Standard & Poor's pedig arra figyelmezteti a bukaresti hatóságokat, hogy 10 százalékot meghaladó lehet a deficit, ha tényleg megejtik a 40 százalékos nyugdíjemelést. Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint eközben Románia azon államok között van, amelyekben a legkevésbé nőtt idén a deficit.
2020. október 01., 11:502020. október 01., 11:50
2020. október 01., 12:582020. október 01., 12:58
Lefele módosította Románia amúgy sem túl fényes gazdasági növekedési kilátásait csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a nemzetközi pénzintézet a 2020-as és a 2021-es év esetében is rontott korábbi előrejelzésén.
A friss prognózis szerint a román gazdaság idén 5 százalékkal fog zsugorodni a korábban várt 4 százalék helyett, jövőre pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékának megfelelő lesz a növekedés. Az EBRD májusban még 4 százalékos gyarapodást vetített előre.
Az első nyolc hónap után Románia államháztartási hiánya 5,18 százalékra, 54,77 milliárd lejre nőtt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium. A deficit több mint felét a kabinet a koronavírus-járvány elleni védekezésre és a válság megelőzés&
És tovább ronthat az esélyeken, ha a parlament döntésének megfelelően 40 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő intézet szerdán arra figyelmeztette a romániai hatóságokat, hogy meghaladhatja jövőre a 10 százalékot a költségvetési hiány, amennyiben ezt tényleg meglépik.
– idézi az S&P figyelmeztetését az Agerpres hírügynökség.
A hitelminősítő becslései szerint a nyugdíjak növekedése, más szociális kiadásokkal együtt, Románia GDP-arányos költségvetési hiányát 10 százalék fölé növelheti 2021-ben, és ez még legalább két évig így is maradhat.
Nem fogjuk engedni, hogy annál nagyobb mértékben nőjön a nyugdíjpont értéke, mint amire lehetőség volt – jelentette ki hétfőn Florin Cîţu pénzügyminiszter a Bukaresti Értéktőzsdénél (BVB), ahol egy hivatalos eseményen vett részt.
A bukaresti költségvetési tanács szerint elengedhetetlen az államháztartás bevételeinek növelése, hogy a román gazdaság felkészült legyen a jövőbeni válsághelyzetekre; azt is megállapította a testület, hogy a jelenlegi magas államháztartási hiányt a nemzetközi piacok nem fogják hosszú távon tolerálni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!