
Fotó: Agerpres
2011. november 24., 08:512011. november 24., 08:51
A Barclays Capital, amely világszerte 984 nagy intézményi befektetőt vont be a negyedik negyedévi felmérésbe, a vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésében kiemelte, hogy a befektetők szerint Európa leszakad a világ többi nagy gazdasági erőcentrumától, a válaszadók nagy többsége szerint ugyanis jövőre sem az Egyesült Államok, sem Kína nem lesz recesszióban. A felmérésbe bevont alapkezelőknek csaknem a fele arra is számít, hogy már 2012-ben legalább egy tagállam távozik az euróövezetből. A válaszadók 35 százaléka szerint csak Görögország eurótagsága szűnik meg jövőre, de minden huszadik intézményi befektető azt sem tartja kizártnak, hogy az összes perifériális euróövezeti gazdaság feladja valutauniós tagságát 2012-ben.
Az euróövezeti recessziót és a valutaunió valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy 2012 egészében átlagosan 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár az euróövezetben. A cég elemzői közölték azt is, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi előrejelzési forgatókönyvük, a ház azonban továbbra is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet „részleges összeomlásának” esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze „az átbillenési ponttól”. A befektetők azt a nézetet vallják, hogy két lehetőség van: a költségvetési integráció vagy a valutaunó felbomlása, és a gyenge növekedési kilátású, magasan eladósodott tagországok hitelezési költségeinek felhajtásával próbálják kierőszakolni az egyik vagy a másik fejleményt – áll az EIU új elemzésében.
A ház a 7 százalék fölé emelkedett olasz kormánykötvényhozamokkal kapcsolatban kiemelte, hogy ez volt az a hozamszint, amelynél Görögország, Írország és Portugália elvesztette tőkepiaci hozzáférését, és külső pénzügyi segítséget volt kénytelen kérni. Az EIU szerint ha Olaszország nem tudja ismét fenntartható hozamokkal biztosítani piaci finanszírozását, annak törlesztésképtelenné válás lesz a következménye, ami valószínűleg egyben az olasz eurótagság végét is jelentené. Ha azonban Olaszország kényszerül távozni az euróövezetből, az elvezethet a valutaunió teljes széteséséhez is – vélekednek a londoni közgazdászok.
A Barclays Capital befektetői felmérésének eredményei szerint ugyanakkor a vizsgálatba bevont intézményi befektetők azon a véleményen vannak, hogy ha Görögország esik ki az euróövezetből, az nem feltétlenül jelentené az euró általános meggyengülését.
A Barclays Capital globális felmérésébe bevont piaci szereplőknek csak a 7 százaléka számít az euróövezet rendezetlen körülmények közepette bekövetkező teljes szétesésére, 20 százalékuk szerint ugyanakkor a mostani adósságválság következményeként létrejön az euróövezeti szintű költségvetési unió.
| Az euróövezet egyik következő „ágynak eső” betege Belgium lehet – hangoztatják egyre gyakrabban a belga sajtóban. Erre pedig jó okot szolgáltat az a tény is, hogy tegnap jelentősen emelkedett, és elérte az 5,41 százalékot a tízéves lejáratú belga állampapírok hozama, ami a legmagasabb szint 2008 – az amerikai Lehman Brothers „bedőlésével” kezdődött globális hitelválság kezdete – óta. Ez a fejlemény általános vélekedés szerint összefüggésbe hozható azzal, hogy a héten zsákutcába jutottak az immár több mint ötszáz napja ügyvezető kormánnyal evickélő Belgiumban a már-már ígéretesnek látszó kormányalakítási tárgyalások. A szövetségi országban a tavaly júniusi választások óta nem sikerült politikai felhatalmazással bíró koalíciós kormányt alakítani. Tekintettel arra, hogy az ország külső adósságának összege a bruttó hazai termék (GDP) éves összege körül mozog, minden egyes százalékpont államkötvényhozam-növekedés, ami drágítja az adósság finanszírozását, 390 millió euróval növeli az ország fizetési terheit. A belga kormányalakítási tárgyalások szintén pénzügyi kérdések miatt, a jövő évi költségvetés sarokszámairól folytatott vitában futottak zátonyra. Belgiumnak 3 százalék alá kellene szorítania a költségvetési hiányt, és az Európai Bizottság jelezte: az országnak át kell gondolnia, hogy ragaszkodik-e továbbra is a bérek évenkénti automatikus indexálásához az infláció függvényében. |
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.