2008. december 17., 08:272008. december 17., 08:27
Miközben az Azomureş nemrég még jelentős műtrágyatételeket szállított a szomszédos országba, mióta a gazdasági válság Közép-Kelet-Európába is megérkezett, onnan sem kapunk megrendelést” – érvelt Ioan Sideriaş szakszervezeti vezető. Maria Dăndărău szakszervezeti alelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormánynak határozott stratégiát kell kidolgoznia a mezőgazdaság megmentésére, és fel kell lépnie a nem lojális konkurencia ellen. „Ukrajnából az utóbbi időben masszív műtrágyaszállítmányok érkeznek Romániába. Az onnan jövő áru igen olcsó, ám gyenge minőségű. Viszont olyan körülmények között, hogy a gazdák nem kapnak semmilyen állami segítséget, nyilvánvalóan az olcsóbb árut választják” – hívta fel a jelenlevők figyelmét Maria Dăndărău.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a marosvásárhelyi vegyi kombinát vezetősége december elsejétől 2600 dolgozót kényszerszabadságra küldött, és mindaddig, ameddig áll a termelés, valamennyien csupán fizetésük 75 százalékát kapják. Mintegy ötszáz személy jelenleg is dolgozik, ők az őrséget biztosítják, illetve adminisztratív és karbantartó munkálatokat végeznek. A kényszerszabadság az előzetes bejelentések szerint január 12-éig tart. A tegnapi találkozón azonban többször is elhangzott a kérdés, hogy mi lesz ezután. Ugyanis, amennyiben a javasolt kormányzati intézkedés nem valósul meg, egyelőre nem biztos, hogy egyáltalán érdemes lesz beindítani a termelést.
A Bárczi Győző alprefektus vezette tanácskozáson – ahol egyébként a kombinát tulajdonosi köre, vezetősége nem képviseltette magát – kiderült, hogy a vállalat raktáraiban körülbelül 170 ezer tonna műtrágya halmozódott fel, és a konstancai kikötőben levő lerakatai is tele vannak.
A társadalmi párbeszédbe bekapcsolódott több állami intézmény képviselője is. Többen pedig abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy a kombinát vezetőségének engednie kellene a műtrágya árából. Miközben Maria Dăndărău szakszervezeti vezető szerint ez nem lehetséges, a vállalat vezetősége nemrég olyan határozatot hozott, hogy bárkinek azonnal eladnak bármekkora mennyiséget a raktáron levő műtrágyából, ha a termelési kiadásokat minimálisan meghaladó árat kínálja a termékért.
A megbeszélésen ugyanakkor arról is hosszasan szó esett, hogy milyen szociális következményekkel jár a kombinát termelésének leállítása. Mint elhangzott, a legnagyobb gondban azok a családok vannak, ahol a férj és a feleség is az Azomureş alkalmazottja. A munkaközösség átlagéletkora egyébként 45 év, sok az ötven év fölötti dolgozó, akik ha munka nélkül maradnak, a közeljövőben nem biztos, hogy állást találnak. Sokak – a dolgozók 70 százaléka – életét keseríti továbbá az is, hogy biztos keresetük reményében korábban hitelt vettek fel a különböző pénzintézetektől, a jelenlegi körülmények pedig egyre nehezebbé teszik az összegek törlesztését.
A vegyi üzem leállása miatt továbbá jelentős bevételkieséssel számolnak a Maros megyei állami intézmények is. A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökséghez – amikor teljes kapacitással folyik a termelés a kombinátban – havonta csaknem 73 ezer lej folyik be az Azomureştől. A Maros Megyei Nyugdíjpénztár havi bevételkiesése decemberben 1,2 millió lej, az egészségbiztosító pénztáré 478 ezer lej. Ezenkívül a termeléskiesés igen érzékenyen érinti a vasút áruszállító ágazatát is, amelynek havonta 1,6 millió eurót szokott átutalni a kombinát. Ugyancsak jelentős kieséseket jelent a leállás a Romgaz, valamint az Electrica földgáz-, illetve villanyáram-szolgáltatók számára (havonta 19, illetve 1,6 milló euró). A vegyi üzemben, amikor termel, az átlagfizetés nettó 950 lej. A bérek mérséklődése, esetleges elmaradása Marosvásárhely kereskedelmi és szolgáltató hálózatát is érzékenyen érinti.
A tanácskozáson nem esett szó arról a sokak által hangoztatott véleményről, miszerint a városnak nemcsak kára, hanem haszna is származik abból, hogy december elsejétől nem termel a vegyi üzem, azóta ugyanis „kitisztult Marosvásárhely légtere”. Mihaela Patraulea tüdőgyógyász szakorvos szerint az utóbbi hetekben sokkal jobban érzik magukat a tüdőbetegek, az asztmában szenvedők, mint korábban. A tanácskozáson jelen volt a Maros Megyei Egészségügyi Hatóság aligazgatója, Konrád Judit főorvos. Kérdésünkre, hogy létezik-e kimutatás a vegyi üzem egészségkárosító hatásáról, elmondta, a friss adatok nem állnak a rendelkezésére. Mint tájékoztatott, legutóbb tíz évvel ezelőtt végeztek egy összetettebb felmérést ebben témakörben. Az akkori eredmények pedig arra mutattak rá, hogy a kombinát környékén élők esetében több volt a légúti megbetegedés, mint a távolabbi negyedekben élők körében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok