2008. december 17., 08:272008. december 17., 08:27
Miközben az Azomureş nemrég még jelentős műtrágyatételeket szállított a szomszédos országba, mióta a gazdasági válság Közép-Kelet-Európába is megérkezett, onnan sem kapunk megrendelést” – érvelt Ioan Sideriaş szakszervezeti vezető. Maria Dăndărău szakszervezeti alelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormánynak határozott stratégiát kell kidolgoznia a mezőgazdaság megmentésére, és fel kell lépnie a nem lojális konkurencia ellen. „Ukrajnából az utóbbi időben masszív műtrágyaszállítmányok érkeznek Romániába. Az onnan jövő áru igen olcsó, ám gyenge minőségű. Viszont olyan körülmények között, hogy a gazdák nem kapnak semmilyen állami segítséget, nyilvánvalóan az olcsóbb árut választják” – hívta fel a jelenlevők figyelmét Maria Dăndărău.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a marosvásárhelyi vegyi kombinát vezetősége december elsejétől 2600 dolgozót kényszerszabadságra küldött, és mindaddig, ameddig áll a termelés, valamennyien csupán fizetésük 75 százalékát kapják. Mintegy ötszáz személy jelenleg is dolgozik, ők az őrséget biztosítják, illetve adminisztratív és karbantartó munkálatokat végeznek. A kényszerszabadság az előzetes bejelentések szerint január 12-éig tart. A tegnapi találkozón azonban többször is elhangzott a kérdés, hogy mi lesz ezután. Ugyanis, amennyiben a javasolt kormányzati intézkedés nem valósul meg, egyelőre nem biztos, hogy egyáltalán érdemes lesz beindítani a termelést.
A Bárczi Győző alprefektus vezette tanácskozáson – ahol egyébként a kombinát tulajdonosi köre, vezetősége nem képviseltette magát – kiderült, hogy a vállalat raktáraiban körülbelül 170 ezer tonna műtrágya halmozódott fel, és a konstancai kikötőben levő lerakatai is tele vannak.
A társadalmi párbeszédbe bekapcsolódott több állami intézmény képviselője is. Többen pedig abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy a kombinát vezetőségének engednie kellene a műtrágya árából. Miközben Maria Dăndărău szakszervezeti vezető szerint ez nem lehetséges, a vállalat vezetősége nemrég olyan határozatot hozott, hogy bárkinek azonnal eladnak bármekkora mennyiséget a raktáron levő műtrágyából, ha a termelési kiadásokat minimálisan meghaladó árat kínálja a termékért.
A megbeszélésen ugyanakkor arról is hosszasan szó esett, hogy milyen szociális következményekkel jár a kombinát termelésének leállítása. Mint elhangzott, a legnagyobb gondban azok a családok vannak, ahol a férj és a feleség is az Azomureş alkalmazottja. A munkaközösség átlagéletkora egyébként 45 év, sok az ötven év fölötti dolgozó, akik ha munka nélkül maradnak, a közeljövőben nem biztos, hogy állást találnak. Sokak – a dolgozók 70 százaléka – életét keseríti továbbá az is, hogy biztos keresetük reményében korábban hitelt vettek fel a különböző pénzintézetektől, a jelenlegi körülmények pedig egyre nehezebbé teszik az összegek törlesztését.
A vegyi üzem leállása miatt továbbá jelentős bevételkieséssel számolnak a Maros megyei állami intézmények is. A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökséghez – amikor teljes kapacitással folyik a termelés a kombinátban – havonta csaknem 73 ezer lej folyik be az Azomureştől. A Maros Megyei Nyugdíjpénztár havi bevételkiesése decemberben 1,2 millió lej, az egészségbiztosító pénztáré 478 ezer lej. Ezenkívül a termeléskiesés igen érzékenyen érinti a vasút áruszállító ágazatát is, amelynek havonta 1,6 millió eurót szokott átutalni a kombinát. Ugyancsak jelentős kieséseket jelent a leállás a Romgaz, valamint az Electrica földgáz-, illetve villanyáram-szolgáltatók számára (havonta 19, illetve 1,6 milló euró). A vegyi üzemben, amikor termel, az átlagfizetés nettó 950 lej. A bérek mérséklődése, esetleges elmaradása Marosvásárhely kereskedelmi és szolgáltató hálózatát is érzékenyen érinti.
A tanácskozáson nem esett szó arról a sokak által hangoztatott véleményről, miszerint a városnak nemcsak kára, hanem haszna is származik abból, hogy december elsejétől nem termel a vegyi üzem, azóta ugyanis „kitisztult Marosvásárhely légtere”. Mihaela Patraulea tüdőgyógyász szakorvos szerint az utóbbi hetekben sokkal jobban érzik magukat a tüdőbetegek, az asztmában szenvedők, mint korábban. A tanácskozáson jelen volt a Maros Megyei Egészségügyi Hatóság aligazgatója, Konrád Judit főorvos. Kérdésünkre, hogy létezik-e kimutatás a vegyi üzem egészségkárosító hatásáról, elmondta, a friss adatok nem állnak a rendelkezésére. Mint tájékoztatott, legutóbb tíz évvel ezelőtt végeztek egy összetettebb felmérést ebben témakörben. Az akkori eredmények pedig arra mutattak rá, hogy a kombinát környékén élők esetében több volt a légúti megbetegedés, mint a távolabbi negyedekben élők körében.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.