
Tejipari mozgások. Kérdéses még, hogy megszerezheti-e a magyar Bonafarm a Napolactot is gyártó vállalatot
Fotó: Orbán Orsolya
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát, mivel a piac magas fokú fragmentáltsággal jellemezhető, és a szereplők között relatív szimmetrikusan oszlanak meg a költségek – áll a Versenytanács által pénteken közzétett, Jelentés a verseny fejlődéséről a kulcságazatokban című dokumentumban.
2025. november 14., 11:392025. november 14., 11:39
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott jelentés szerint 2024-ben a legnagyobb tejfeldolgozók forgalma körülbelül 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ennek a 60 százaléka a főbb vállalatokhoz (Albalact, Danone, Hochland stb.) került.
A mennyiség tekintetében a termelés és a fogyasztás mérsékelt növekedést mutatott.
„A romániai tejipari piac továbbra is fragmentált, nincs egyértelműen domináns szereplő, és a piaci részesedések több hazai gyártó és importőr között oszlanak meg. 2024-ben a legnagyobb tejfeldolgozók forgalma az előző évhez képest körülbelül 9 százalékkal nőtt, amelynek 60 százalékát a főbb vállalatok (Albalact, Danone, Hochland stb.) adták. A mennyiség tekintetében a termelés és a fogyasztás mérsékelt növekedést mutatott.
– áll a dokumentumban.

A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
2025-ben augusztus 1-jén az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelkedett, és a legtöbb élelmiszertermék, beleértve a tejtermékeket is, 11 százalékos áfakulcsra váltott, szemben a korábbi 5–9 százalékos kulccsal. Bár a tejtermékek nem tartoznak közvetlenül a jövedéki adó hatálya alá, az energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek emelkedése hatással lesz a termelési és forgalmazási költségekre – vetíti előre a jelentés.
– áll a dokumentumban.

A Versenytanács vizsgálja, hogy megvásárolhatja-e a Bonafarm a FrieslandCampina Romania többségi részvénycsomagját.
Mint ismeretes, Gyerkó László, a Versenytanács tagja október elején a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a Bonafarm és a FrieslandCampina közötti tranzakció a Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságának (CEISD) asztalán van, a különböző minisztériumok, a miniszterelnöki kancellária és más intézmények – köztük a versenyhatóság – vezetőiből álló testületnek 90 napja van arra, hogy ezt kielemezzék, mindenki a saját profilja szempontjából megvizsgálja, kérhetnek esetleg még kiegészítő dokumentumokat, és utána születik meg a döntés.
„Én bízom abban, hogy gazdasági szemszögből folyik az elemzés, hiszen minden beruházót, aki az országba jön, korrektül jár el, korrekt módon építette fel a vállalkozását, transzparens az egész tevékenysége, tudni lehet róla, hogy milyen pénzekkel gazdálkodik, úgy kell kezelni, mint Románia potenciális ügyfelét, hiszen erősíti az ország gazdaságát. Függetlenül attól, hogy melyik országból jön. Ez az én meglátásom” – fogalmazott lapunknak Gyerkó László.

Nem érez magyarellenességet a magyarországi érdekeltségű beruházások kapcsán Gyerkó László, a bukaresti Versenytanács tagja, de azt elismeri, hogy a politikusok nyilatkozatai befolyásolhatnak bizonyos döntéseket, kihathatnak egy tranzakció alakulására.
Mint ismeretes, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm idén júliusban megállapodást kötött a FrieslandCampina Romania Rt. részvényeinek 97,57 százalékának megvásárlásáról; a tranzakció magában foglalja a Napolact márkát és két gyárat Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen. A Versenytanács azt vizsgálja, hogy
Előfordulhat ugyanakkor, hogy nem csak a Versenytanácsnak lesz beleszólása abba, létrejön-e a tranzakció, ugyanis a jelenleg Ilie Bolojan miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedő Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter – aki több ízben síkra szállt az MVM és az E.On közötti tranzakció megtorpedózása mellett is – a külföldi befektetéseket vizsgáló testület (CEISD) elemzése mellett szakértői jelentést, továbbá a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) véleményét kérte az eladásról. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa szerint a Napolact eladása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, mivel Csányi Sándor, Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeli munkatársa teljes ellenőrzést gyakorol a Bonafarm felett.

Folytatja a magyarellenes hangulatkeltést Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a Napolact tejfeldolgozó magyar tulajdonba kerülésének lehetősége ügyében.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!