
Tejipari mozgások. Kérdéses még, hogy megszerezheti-e a magyar Bonafarm a Napolactot is gyártó vállalatot
Fotó: Orbán Orsolya
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát, mivel a piac magas fokú fragmentáltsággal jellemezhető, és a szereplők között relatív szimmetrikusan oszlanak meg a költségek – áll a Versenytanács által pénteken közzétett, Jelentés a verseny fejlődéséről a kulcságazatokban című dokumentumban.
2025. november 14., 11:392025. november 14., 11:39
Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott jelentés szerint 2024-ben a legnagyobb tejfeldolgozók forgalma körülbelül 9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ennek a 60 százaléka a főbb vállalatokhoz (Albalact, Danone, Hochland stb.) került.
A mennyiség tekintetében a termelés és a fogyasztás mérsékelt növekedést mutatott.
„A romániai tejipari piac továbbra is fragmentált, nincs egyértelműen domináns szereplő, és a piaci részesedések több hazai gyártó és importőr között oszlanak meg. 2024-ben a legnagyobb tejfeldolgozók forgalma az előző évhez képest körülbelül 9 százalékkal nőtt, amelynek 60 százalékát a főbb vállalatok (Albalact, Danone, Hochland stb.) adták. A mennyiség tekintetében a termelés és a fogyasztás mérsékelt növekedést mutatott.
– áll a dokumentumban.

A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
2025-ben augusztus 1-jén az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelkedett, és a legtöbb élelmiszertermék, beleértve a tejtermékeket is, 11 százalékos áfakulcsra váltott, szemben a korábbi 5–9 százalékos kulccsal. Bár a tejtermékek nem tartoznak közvetlenül a jövedéki adó hatálya alá, az energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek emelkedése hatással lesz a termelési és forgalmazási költségekre – vetíti előre a jelentés.
– áll a dokumentumban.

A Versenytanács vizsgálja, hogy megvásárolhatja-e a Bonafarm a FrieslandCampina Romania többségi részvénycsomagját.
Mint ismeretes, Gyerkó László, a Versenytanács tagja október elején a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a Bonafarm és a FrieslandCampina közötti tranzakció a Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságának (CEISD) asztalán van, a különböző minisztériumok, a miniszterelnöki kancellária és más intézmények – köztük a versenyhatóság – vezetőiből álló testületnek 90 napja van arra, hogy ezt kielemezzék, mindenki a saját profilja szempontjából megvizsgálja, kérhetnek esetleg még kiegészítő dokumentumokat, és utána születik meg a döntés.
„Én bízom abban, hogy gazdasági szemszögből folyik az elemzés, hiszen minden beruházót, aki az országba jön, korrektül jár el, korrekt módon építette fel a vállalkozását, transzparens az egész tevékenysége, tudni lehet róla, hogy milyen pénzekkel gazdálkodik, úgy kell kezelni, mint Románia potenciális ügyfelét, hiszen erősíti az ország gazdaságát. Függetlenül attól, hogy melyik országból jön. Ez az én meglátásom” – fogalmazott lapunknak Gyerkó László.

Nem érez magyarellenességet a magyarországi érdekeltségű beruházások kapcsán Gyerkó László, a bukaresti Versenytanács tagja, de azt elismeri, hogy a politikusok nyilatkozatai befolyásolhatnak bizonyos döntéseket, kihathatnak egy tranzakció alakulására.
Mint ismeretes, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm idén júliusban megállapodást kötött a FrieslandCampina Romania Rt. részvényeinek 97,57 százalékának megvásárlásáról; a tranzakció magában foglalja a Napolact márkát és két gyárat Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen. A Versenytanács azt vizsgálja, hogy
Előfordulhat ugyanakkor, hogy nem csak a Versenytanácsnak lesz beleszólása abba, létrejön-e a tranzakció, ugyanis a jelenleg Ilie Bolojan miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedő Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter – aki több ízben síkra szállt az MVM és az E.On közötti tranzakció megtorpedózása mellett is – a külföldi befektetéseket vizsgáló testület (CEISD) elemzése mellett szakértői jelentést, továbbá a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) véleményét kérte az eladásról. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa szerint a Napolact eladása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, mivel Csányi Sándor, Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeli munkatársa teljes ellenőrzést gyakorol a Bonafarm felett.

Folytatja a magyarellenes hangulatkeltést Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a Napolact tejfeldolgozó magyar tulajdonba kerülésének lehetősége ügyében.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
szóljon hozzá!