2011. február 07., 09:342011. február 07., 09:34
Az euróövezet versenyképességét javító paktum megkötésére tett javaslatot pénteken Brüsszelben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölték: vázolni kívánják a többi résztvevőnek azokat az elképzeléseiket, amelyek értelmében a közös pénzzel fizető országoknak – ezek száma jelenleg 17 – az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat.
„Az eurót nem csupán mint fizetőeszközt kell megvédeni, ez magától értetődik. Az euró egyben politikai projekt is” – hangsúlyozta Merkel. Az euróövezet megszilárdítását olyan politikai célként határozta meg, amelyet egyfelől a bajba kerülő övezetbeli országok megsegítését célzó állandó válságkezelő mechanizmus erősítésével, másfelől a közös pénzzel fizető országok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítésével kell szolgálni. „Világossá kell tenni, hogy megvan a politikai szándékunk az összenövésre, különösképpen az euróövezetben” – fogalmazott Merkel. Hozzátette, a paktumhoz csatlakozhatnának az övezeten kívüli EU-országok is. Sarkozy szerint ezekben a törekvésekben „erős tengelyt alkot Németország és Franciaország”.
A német kancellár és a francia elnök egyaránt úgy véli, hogy a versenyképességi paktum tartalma márciusra kimunkálható, és rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehetne hivatalosan elfogadni. Brüsszeli értesülések szerint a rendkívüli csúcs dátuma valószínűleg március 4. lesz. Korábbi értesülések szerint a paktum tartalmazná az állami eladósodottság még elfogadható plafonjának rögzítését a nemzeti alkotmányokban, a nyugdíjkorhatár egységesítését és az inflációkövető béremelések gyakorlatának elhagyását.
Egyes európai vezetők kételyeket fogalmaztak meg a versenyképességi paktum vázolt lehetséges tartalmának ismeretében. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nem lehet összehangolni a tagországok között a nyugdíjkorhatárt. Yves Leterme belga kormányfő arról beszélt, hogy meg kívánják őrizni a belga szociális partnerségi modellt. De nem csupán nemzetállami vezetők intettek óvatosságra, hanem Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki azt hangsúlyozta: „az állam- és kormányfők felelőssége, hogy az ilyen integrációs gondolatokat előrevigyék”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok