2011. február 07., 09:342011. február 07., 09:34
Az euróövezet versenyképességét javító paktum megkötésére tett javaslatot pénteken Brüsszelben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölték: vázolni kívánják a többi résztvevőnek azokat az elképzeléseiket, amelyek értelmében a közös pénzzel fizető országoknak – ezek száma jelenleg 17 – az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat.
„Az eurót nem csupán mint fizetőeszközt kell megvédeni, ez magától értetődik. Az euró egyben politikai projekt is” – hangsúlyozta Merkel. Az euróövezet megszilárdítását olyan politikai célként határozta meg, amelyet egyfelől a bajba kerülő övezetbeli országok megsegítését célzó állandó válságkezelő mechanizmus erősítésével, másfelől a közös pénzzel fizető országok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítésével kell szolgálni. „Világossá kell tenni, hogy megvan a politikai szándékunk az összenövésre, különösképpen az euróövezetben” – fogalmazott Merkel. Hozzátette, a paktumhoz csatlakozhatnának az övezeten kívüli EU-országok is. Sarkozy szerint ezekben a törekvésekben „erős tengelyt alkot Németország és Franciaország”.
A német kancellár és a francia elnök egyaránt úgy véli, hogy a versenyképességi paktum tartalma márciusra kimunkálható, és rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehetne hivatalosan elfogadni. Brüsszeli értesülések szerint a rendkívüli csúcs dátuma valószínűleg március 4. lesz. Korábbi értesülések szerint a paktum tartalmazná az állami eladósodottság még elfogadható plafonjának rögzítését a nemzeti alkotmányokban, a nyugdíjkorhatár egységesítését és az inflációkövető béremelések gyakorlatának elhagyását.
Egyes európai vezetők kételyeket fogalmaztak meg a versenyképességi paktum vázolt lehetséges tartalmának ismeretében. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nem lehet összehangolni a tagországok között a nyugdíjkorhatárt. Yves Leterme belga kormányfő arról beszélt, hogy meg kívánják őrizni a belga szociális partnerségi modellt. De nem csupán nemzetállami vezetők intettek óvatosságra, hanem Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki azt hangsúlyozta: „az állam- és kormányfők felelőssége, hogy az ilyen integrációs gondolatokat előrevigyék”.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.