2011. február 07., 09:342011. február 07., 09:34
Az euróövezet versenyképességét javító paktum megkötésére tett javaslatot pénteken Brüsszelben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölték: vázolni kívánják a többi résztvevőnek azokat az elképzeléseiket, amelyek értelmében a közös pénzzel fizető országoknak – ezek száma jelenleg 17 – az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat.
„Az eurót nem csupán mint fizetőeszközt kell megvédeni, ez magától értetődik. Az euró egyben politikai projekt is” – hangsúlyozta Merkel. Az euróövezet megszilárdítását olyan politikai célként határozta meg, amelyet egyfelől a bajba kerülő övezetbeli országok megsegítését célzó állandó válságkezelő mechanizmus erősítésével, másfelől a közös pénzzel fizető országok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítésével kell szolgálni. „Világossá kell tenni, hogy megvan a politikai szándékunk az összenövésre, különösképpen az euróövezetben” – fogalmazott Merkel. Hozzátette, a paktumhoz csatlakozhatnának az övezeten kívüli EU-országok is. Sarkozy szerint ezekben a törekvésekben „erős tengelyt alkot Németország és Franciaország”.
A német kancellár és a francia elnök egyaránt úgy véli, hogy a versenyképességi paktum tartalma márciusra kimunkálható, és rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehetne hivatalosan elfogadni. Brüsszeli értesülések szerint a rendkívüli csúcs dátuma valószínűleg március 4. lesz. Korábbi értesülések szerint a paktum tartalmazná az állami eladósodottság még elfogadható plafonjának rögzítését a nemzeti alkotmányokban, a nyugdíjkorhatár egységesítését és az inflációkövető béremelések gyakorlatának elhagyását.
Egyes európai vezetők kételyeket fogalmaztak meg a versenyképességi paktum vázolt lehetséges tartalmának ismeretében. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nem lehet összehangolni a tagországok között a nyugdíjkorhatárt. Yves Leterme belga kormányfő arról beszélt, hogy meg kívánják őrizni a belga szociális partnerségi modellt. De nem csupán nemzetállami vezetők intettek óvatosságra, hanem Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki azt hangsúlyozta: „az állam- és kormányfők felelőssége, hogy az ilyen integrációs gondolatokat előrevigyék”.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.