Borús kilátások? A nemzeti bank védelmébe vette a kereskedelmi pénzintézeteket, mondván, a bírság korlátozhatja a hitelezési tevékenységet
Fotó: BNR
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet – áll a Román Nemzeti Bank által közzétett jelentésben.
2026. július 23., 18:022026. július 23., 18:02
A dokumentumot, amelyben a jegybank védelmébe veszi a megbírságolt pénzintézeteket, a Profit.ro gazdasági portál ismertette. A jelentésben a nemzeti bank rámutat, hogy
a gazdaságot és a közszférát, és befolyásolhatja a hitelminősítő intézetek véleményét is.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
Mint arról beszámoltunk, a Versenytanács a múlt hónapban jelentette be, hogy 10 bankot összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) összegű bírsággal sújtott a versenyjogi szabályok, illetve a versenyjogi törvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértése miatt, amiért a bankok a ROBOR-kamatláb megállapítására irányuló eljárás keretében összehangolták eljárásaikat.
A Versenytanács a bankokat bruttó bevételeik 5–7 százalékának megfelelő bírságot rótt ki, mert közös módszertanokat dolgoztak ki, kommunikáltak egymással, és a ROBOR-érték rögzítési időszakban történő közzétételével úgy jártak el, hogy hatást gyakorolhattak egymásra, anélkül azonban, hogy kartellről lett volna szó.
Az e hónapban elkészített hivatalos dokumentumban a Román Nemzeti Bank, illetve Mugur Isărescu jegybankelnök kabinetje kritikusnak minősíti a helyzetet, mivel a javasolt bírság mértéke jelentős közvetlen kárt okoz a bankoknak, és befolyásolhatja a bankrendszer képességét a lakosság, a gazdaság és a közszféra finanszírozására, valamint hatással lehet a hitelminősítő intézetek véleményére is.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
A BNR elsősorban arra mutat rá, hogy a versenyhatóság által szankcionált mechanizmus által a ROBOR-indexre gyakorolt esetleges hatás becslése egy helyesnek tekintett referenciaérték megállapítását tenné szükségessé, vagyis egy olyan szintet, amelyet az index a feltételezett mesterséges emelés hiányában elért volna.
„Ennek következtében a fogyasztóknak e feltételezett emelkedés következtében keletkezett egyéni kárát sem lehet számszerűsíteni, mivel ez közvetlenül függene az alkalmazott index és a helyesnek tekintett szint közötti különbségtől. Ezért ebben a feltételezésben az egyetlen becsülhető kár az, amely a pénzügyi stabilitásnak a versenyhatóság által tervezett intézkedések alkalmazása révén okozott kár” – állítja a központi bank.
A BNR hangsúlyozza, hogy
mivel a javasolt bírság mértéke jelentős közvetlen kárt okoz az érintett hitelintézeteknek, és negatív hatással lehet a pénzügyi stabilitásra, a banki közvetítésre és a gazdaság egészére.
A BNR rámutat, hogy a következő hatáskategóriák vehetők figyelembe:
„Csak ezen a csatornán keresztül a bankszektor gazdasági jövedelmezősége 2026-ban tovább csökken majd, miközben az már 2010 óta alacsonyabb szinten van, mint a gazdaság bármely más releváns szektoráé. Egy ilyen csökkenés hatással lenne a bankok azon képességére, hogy belső tőkét termeljenek, megfelelő tartalékokat tartsanak fenn, és továbbra is támogassák a reálgazdaság finanszírozását.”
„A bírság rendkívüli mértéke hatással lehet a bankok azon képességére is, hogy fenntartsák a lakosság, a vállalatok és a közszféra hitelezését.
Ebben az összefüggésben a bírság az egész bankszektorra (az érintett intézményeken túlmutatóan) kihatna, mivel rontaná a befektetők, a külföldi hitelezők és a hitelminősítő intézetek véleményét a romániai bankpiaccal kapcsolatos kockázatról.”
„A bírság közvetlen és közvetett hatásai a gazdasági tevékenység visszaeséséhez vezethetnek, egy olyan helyzetben, amikor az már így is a prognosztizált szint alatt van.
Emellett közép- és hosszú távon a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése negatívan befolyásolhatja a társasági adóból, a banki tevékenységhez kapcsolódó hozzájárulásokból és a hitelintézetek által fizetett egyéb adókból származó költségvetési bevételeket. Ugyanakkor a román bankszektor külső megítélésének romlása súlyos következményekkel járhat a román állam és a gazdaság finanszírozási költségeire, valamint a befektetési környezet vonzerejére.”
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
A dokumentum keltezéséig (2026. július 2.) előterjesztett hivatalos érvek alapján a BNR egyenesen kijelenti, hogy nem érti a Versenytanács döntésének alapját.
„Ennek fényében annál is inkább hangsúlyozzuk, hogy az eddig előterjesztett érvek alapján nem értjük a versenyhatóság döntésének alapját, ezért következtetéseit óvatosan kell értelmezni” – fogalmazott a BNR.
Mint arról beszámoltunk,
A kár becsült értéke a parlament elé terjesztett törvénytervezetben szerepel, amelynek célja az, hogy a ROBOR-ügyben megkárosított hitelesek könnyebben, akár csoportos perek révén juthassanak majd a pénzükhöz.
A bankok ugyanakkor cáfolják, hogy trükköztek volna, és perelni készülnek, vagyis az ügyfelek egyelőre nem számíthatnak a pénzükre.
A téma kapcsán Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónikának arról beszélt:
ráadásul egyelőre nincsenek „nagyon objektív, kőkemény bizonyítékok” a visszaélésre.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
„Ez, ami most van, még harmatgyenge, valószínűleg nem állná meg a helyét, és a Versenytanács elveszítené a bankok által indított pert. Ám ha tényleg előkerülnek komoly bizonyítékok, akkor simán lehet, hogy ez (a trükközés – szerk. megj.) megtörtént, és akkor a bankok ki fogják fizetni ezeket a büntetéseket” – fogalmazott Nagy Bálint Zsolt.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nokian Tyres nagyváradi gyára a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújt, és a finn gumiabroncs-gyártó vezetése szerint a vállalat közép-európai növekedésének egyik fő hajtóerejévé vált.
Ugyan júniusban hét ponttal 37,5 pontra emelkedett a román gazdaság iránti bizalom indexe, de továbbra is recessziós helyzetre utaló szinten maradt – nyilatkozta csütörtökön a CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen.
Az energiaügyi minisztérium keresi az alternatív kőolaj-ellátási lehetőségeket a Fekete-tengeren kialakult zavarok miatt, amelyek hátráltatják a Romániába irányuló kőolaj- és kőolajtermék-szállításokat, miután Kazahsztán leállította a szállításokat.
A nagy romániai zenei fesztiválok fontos szerepet játszanak a gazdaságban, mivel vonzzák a turistákat, ösztönzik a fogyasztást és magánbefektetéseket generálnak – mutatott rá Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Gyakorlatilag egyetlen lépésre áll a hatálybalépéstől az új prosumertörvény, mely jóval kedvezőbb feltételeket biztosít a megtermelt feleslegüket az országos villamosenergia-hálózatba visszatápláló napelemeseknek.
A piacvezető Petrom jelentősen megemelte szerdán a töltőállomásain alkalmazott üzemanyagárakat, miután a Rompetrol már egy nappal korábban is újfent drágított. Az üzemanyagárak emelkedése a kőolaj nemzetközi piaci árának alakulásával áll összefüggésben.
A munkaügyi minisztérium szerint a közalkalmazotti bértörvény elfogadási eljárásának felfüggesztése nem akadályozza a társadalmi partnerekkel folytatott konzultációkat és a szakmai háttérmunka folytatását.
Kazahsztán leállítja az olajszállítást a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) novorosszijszki termináljába, és nem szállít a Fekete-tengeren keresztül a tartályhajók elleni legutóbbi támadások miatt.
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!