2007. április 18., 00:002007. április 18., 00:00
Az európai uniós átlagpolgár legfőképpen koncertjegyeket vesz, repülőjegyeket foglal, utazásokra fizet elő, vagy ruhát, könyveket vásárol világhálón keresztül. Eközben egy romániai az utazás-előfizetést, az on-line számlafizetést, a távközlési termékeket (mobiltelefon-feltöltőkártya, telefon és mobilkiegészítők), folyóirat-előfizetéseket, repülőjegy-foglalásokat helyezi előtérbe, amikor virtuális áruházakból vásárol. Mindez az Európai Interaktív Reklámozók Egyesülete (EIAA) és a GeCAD ePayment nevű cég tanulmányából derül ki. Utóbbi a legnagyobb romániai internetes eladásokkal foglalkozó vállalkozás, amely az ügyletek 80 százalékát bonyolítja le. A tanulmány szerint az idei év első három hónapjában a hazai on-line tranzakciók átlagértéke elérte a 130 eurót, miközben a tavalyi év második felében ez a számadat csupán 89 eurós volt. Az Európai Unió tagállamaiban az átlag 125 euró.
Hasonló jellegű tanulmány elkészítésére adott megbízatást a tavalyi év végén a román Távközlési és Informatikai Minisztérium is. A tanulmány készítői 1460 on-line áruházat vizsgáltak, ebből 620 turizmussal foglalkozik, 840 más szolgáltatói területen működik (IT&C, virágrendelés, gyerekjátékok, zene, könyv, ruhanemű, ékszerek forgalmazása, de volt köztük pénzügyi szolgáltató vagy biztosító is). A hazai on-line kereskedelem még gyerekcipőben jár, vonták le a következtetést a tanulmány készítői, de már így is jelentős helyet foglal el az üzleti életben. A szaktárca által rendelkezésünkre bocsátott adatokból arra is fény derül, hogy a hazai e-kereskedelem forgalma decemberben az előző 11 havi átlag 140 százalékára nőtt. Csak az ePayment rendszerén szinte tízezer tranzakció futott át karácsony környékén, ez a tavalyi forgalom több mint másfélszerese. On-line bankkártyás vásárlással az ügyfelek jobbára fényképezőgépet, laptopot, mobiltelefont, folyóirat-, illetve újság-előfizetést és telefonkártyákat vásároltak december folyamán is. A szálláshelyfoglalás és repülőjegy-foglalás hónapja viszont november volt. A tanulmányok készítői arra hívják fel az on-line áruházak működtetőinek figyelmét, hogy legfeljebb két-három éven belül a romániai vásárlók igényei egyre inkább a jelenlegi uniós kereslethez hasonlítanak majd.
Jelenleg egyébként kétféle internetes vásárlás dominál. Az egyik esetében a vevő ugyan on-line rendeli meg a kiválasztott terméket, de csupán házhozszállításkor fizeti ki ellenértékét. A másik, kevésbé elterjedt módozat jelenti a tulajdonképpeni e-kereskedelmet, amikor a vásárló bankkártyával, on-line fizet. Ehhez különleges, 3D Secure típusú bankkártyákra van szükség, amelyek száma még viszonylag alacsony, a tavalyi év végén összesen 4 ezer volt forgalomban. Az on-line áruházak száma a tavalyi év végére elérte az 1500-at, s szakértői vélekedés szerint számuk havonta 20–30-cal nő. Hiába van azonban viszonylag sok virtuális bolt, 2006 végén még csupán 84-nél lehetett bankkártyával fizetni. „Románia még gyerekcipőben jár, ami az e-kereskedelmet illeti, de ez egy fejlődő piac. Fontos, hogy a vásárlók megértsék, a világhálón is épp olyan biztonságosan lehet beszerezni a szükséges tárgyakat, mint a hagyományos boltokban” – összegzett Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.