Péter Ferenc tanácselnök számára elégtétel, hogy sikerült használhatóvá tenni a repülőteret
Fotó: Haáz Vince
Maros megye és Marosvásárhely nem tudja felvenni a gazdasági versenyt Kolozsvárral, de nem is kell erre törekednie Péter Ferenc szerint. A Maros megyei önkormányzat elnöke sokkal fontosabbnak tartja, hogy a térség megtalálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekben előnyt élvez a nyugati szomszédjával és annak székhelyével szemben.
2018. július 16., 15:052018. július 16., 15:05
Péter Ferenc szinte lehetetlennek, de ugyanakkor értelmetlennek tartja, hogy Maros megye és székhelye Kolozsvárral és környékével kezdjen gazdasági versengésbe, annál is inkább, mivel Erdély fővárosa egyre inkább Bukaresttel vetekszik. A Maros megyei önkormányzat elnöke lapunk kérdésére kifejtette, sokkal jobb lenne, ha a térség azokra a szakterületekre fektetne nagyobb hangsúlyt, amelyekben egyértelműen jobb Kolozs megyénél és Kolozsvárnál. Az RMDSZ-es elöljáró
Ugyanakkor úgy véli, hogy infrastrukturális szempontból a Marosvásárhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Nyárádtő szerencsésebb helyzetben van, mint bármelyik Kolozsvár környéki település. A megyei tanács elnöke óriási lehetőséget lát az épülő autópályában, valamint a sztráda Nyárádtő határába tervezett csomópontjában, illetve a vasút, a repülőtér és az ipari park közelségében. Ha a néhány hete ismét működőképes vásárhelyi légikikötő áruállítási részlegét is sikerülne fejleszteni, újabb lendületet kapna a repülőtér és ezzel együtt a régió gazdasága.
A tanácselnök számára nagy elégtételt jelent, hogy másfél év alatt – nagyrészt a központi költségvetésből kilobbizott pénzből – sikerült ismét használhatóvá tenni a vidrátszegi repülőteret. Megígérte, hogy a kifutópálya újjáépítését újabb beruházások fogják követni. „Elnöki mandátumom átvétele után átfogó felmérést készítettem Maros megye helyzetéről és a fennálló problémákról. Úgy gondolom, hogy
– fejtette ki az elöljáró. A földi és légi infrastrukturális beruházások elvégzésével Péter Ferenc gazdasági boomra számít; mint elárulta, már most számos hazai és külföldi befektető érdeklődik a Maros megyei lehetőségek iránt.
Kérdésünkre, hogy elnöki mandátuma alatt hány befektetőt sikerült a térségbe vonzani, a tanácselnök elmondta, a megye kecsegtető fekvése és egyéb adottságai ellenére is egyelőre csak egy beruházó telepedett meg, a Kerelőszentpálon takarmánykeverő üzemet építő UBM Feed Románia.
„Az elmúlt két évben több beruházóval is tárgyaltunk, azonban kiderült, hogy egy nagyobb üzem indításánál komoly problémát jelent a munkaerőhiány. Több vállalat is feltételként fogalmazta meg, hogy csak akkor fektet be, ha valaki garantál számára bizonyos számú képzett munkaerőt.
– állapította meg Péter Ferenc. Mindemellett a megyei önkormányzat továbbra is egyeztetéseket folytat néhány céggel. Az elnök bízik abban, hogy a repülőtér megnyitásával és tervezett fejlesztésével, illetve a Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti autópálya-szakasz átadásával megnő a beruházók érdeklődése a térség iránt, ám úgy véli, a siker érdekében a munkaerőhiány problémájának megoldásán is dolgozni kell.
– jelentette ki a Maros megyei önkormányzat vezetője, aki elsősorban a Kolozsvár körüli települések túlzsúfoltságára és hiányos úthálózatára utalt. Hozzátette, már csak azért is vonzóvá kell tenni Marosvásárhelyt és környékét, hogy a fiatalok ne hagyják el a térséget, és lehetőleg itt keressenek boldogulási lehetőséget. „Ehhez viszont nem elegendő a megyei önkormányzat és elnöke, másoknak is ki kellene venniük a részüket a munkából” – jelentette ki Péter Ferenc.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!