
Péter Ferenc tanácselnök számára elégtétel, hogy sikerült használhatóvá tenni a repülőteret
Fotó: Haáz Vince
Maros megye és Marosvásárhely nem tudja felvenni a gazdasági versenyt Kolozsvárral, de nem is kell erre törekednie Péter Ferenc szerint. A Maros megyei önkormányzat elnöke sokkal fontosabbnak tartja, hogy a térség megtalálja azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekben előnyt élvez a nyugati szomszédjával és annak székhelyével szemben.
2018. július 16., 15:052018. július 16., 15:05
Péter Ferenc szinte lehetetlennek, de ugyanakkor értelmetlennek tartja, hogy Maros megye és székhelye Kolozsvárral és környékével kezdjen gazdasági versengésbe, annál is inkább, mivel Erdély fővárosa egyre inkább Bukaresttel vetekszik. A Maros megyei önkormányzat elnöke lapunk kérdésére kifejtette, sokkal jobb lenne, ha a térség azokra a szakterületekre fektetne nagyobb hangsúlyt, amelyekben egyértelműen jobb Kolozs megyénél és Kolozsvárnál. Az RMDSZ-es elöljáró
Ugyanakkor úgy véli, hogy infrastrukturális szempontból a Marosvásárhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Nyárádtő szerencsésebb helyzetben van, mint bármelyik Kolozsvár környéki település. A megyei tanács elnöke óriási lehetőséget lát az épülő autópályában, valamint a sztráda Nyárádtő határába tervezett csomópontjában, illetve a vasút, a repülőtér és az ipari park közelségében. Ha a néhány hete ismét működőképes vásárhelyi légikikötő áruállítási részlegét is sikerülne fejleszteni, újabb lendületet kapna a repülőtér és ezzel együtt a régió gazdasága.
A tanácselnök számára nagy elégtételt jelent, hogy másfél év alatt – nagyrészt a központi költségvetésből kilobbizott pénzből – sikerült ismét használhatóvá tenni a vidrátszegi repülőteret. Megígérte, hogy a kifutópálya újjáépítését újabb beruházások fogják követni. „Elnöki mandátumom átvétele után átfogó felmérést készítettem Maros megye helyzetéről és a fennálló problémákról. Úgy gondolom, hogy
– fejtette ki az elöljáró. A földi és légi infrastrukturális beruházások elvégzésével Péter Ferenc gazdasági boomra számít; mint elárulta, már most számos hazai és külföldi befektető érdeklődik a Maros megyei lehetőségek iránt.
Kérdésünkre, hogy elnöki mandátuma alatt hány befektetőt sikerült a térségbe vonzani, a tanácselnök elmondta, a megye kecsegtető fekvése és egyéb adottságai ellenére is egyelőre csak egy beruházó telepedett meg, a Kerelőszentpálon takarmánykeverő üzemet építő UBM Feed Románia.
„Az elmúlt két évben több beruházóval is tárgyaltunk, azonban kiderült, hogy egy nagyobb üzem indításánál komoly problémát jelent a munkaerőhiány. Több vállalat is feltételként fogalmazta meg, hogy csak akkor fektet be, ha valaki garantál számára bizonyos számú képzett munkaerőt.
– állapította meg Péter Ferenc. Mindemellett a megyei önkormányzat továbbra is egyeztetéseket folytat néhány céggel. Az elnök bízik abban, hogy a repülőtér megnyitásával és tervezett fejlesztésével, illetve a Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti autópálya-szakasz átadásával megnő a beruházók érdeklődése a térség iránt, ám úgy véli, a siker érdekében a munkaerőhiány problémájának megoldásán is dolgozni kell.
– jelentette ki a Maros megyei önkormányzat vezetője, aki elsősorban a Kolozsvár körüli települések túlzsúfoltságára és hiányos úthálózatára utalt. Hozzátette, már csak azért is vonzóvá kell tenni Marosvásárhelyt és környékét, hogy a fiatalok ne hagyják el a térséget, és lehetőleg itt keressenek boldogulási lehetőséget. „Ehhez viszont nem elegendő a megyei önkormányzat és elnöke, másoknak is ki kellene venniük a részüket a munkából” – jelentette ki Péter Ferenc.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!