Városon szupergyors a net, vidéken kevésbé – A romániai települések mintegy felében nincs nagy sebességű internetszolgáltatás

A felmérés ugyanakkor tájékoztató jellegű is, arra biztatják a piaci szereplőket, hogy a következő három évben terjeszkedjenek, növeljék a sávszélességet ott, ahol erre szükség van.

Az ANCOM adatai szerint különben

Ezt lebontva 2342 településen egyáltalán nincs széles sávú internet-hozzáférés, 2371 településen 2–30 Mbps a sávszélesség, 2056 településen pedig 30 és 100 Mbps közötti. A hatóság arra kéri a lakosságot, jelezzék, ha az adatok és a valóság között eltérések vannak, továbbá azon cégek jelentkezését is várják, amelyek befektetnének a hálózatépítésbe. A visszajelzéseket március 22-éig a networks@ancom.ro. elektronikus postacímre lehet elküldeni.

Ellentmondásos Románia

„Romániában ellentmondásos a helyzet, az internetcsatlakozások átlagos letöltési sebessége jó, viszont az átlag abból adódik, hogy városokon nagyon jól kiépült hálózat van, több szolgáltató verseng egymással. Falvakon viszont még mindig vannak hiányosságok” – vázolta a jelenlegi helyzetet a Krónika megkeresésére Csenteri Levente. A Magyar Telekom romániai leányvállalatának, a Combridge Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta, mivel a lakosság több mint fele városon (54,1 százalék) lakik, hozzáfér a szupergyors internethez, ám a földrajzi lefedettség tekintetében már nem áll ilyen jól az ország. Csenteri Levente mindezt úgy összegezte,

A szakember kérdésünkre arra is kitért, hogy az ANCOM korábbi adatai szerint a vezetékes internetcsatlakozások száma Romániában 2019-ben elérte az 5,1 milliót, ezek közül 3,6 millió volt városon, és 1,7 millió vidéken. Száz háztartásra számolva átlag 64 százalékos volt a vezetékes internet-hozzáférés, ez városon 75 százalék, falvakon 49 százalék. A csatlakozások 64 százaléka legalább az épületig optikai szálon történik.

Vannak fehér foltok

Csenteri Levente egyúttal felidézte, az elmúlt évek során a különböző kormányoknak voltak arra irányuló kezdeményezései, hogy az internet szempontjából szürke vagy éppen fehér foltokat lefedjék, voltak pályázati kiírások, kormány vagy uniós pénzekből lehetett kiépíteni a hálózatokat. A fejlesztők azonban nem mindig éltek a lehetőséggel, mert a támogatásból megépülhetett volna ugyan a hálózat, de ha a faluban nem volt rá igény vagy fizetőképes kereslet, már nem tudták volna működtetni.

Hiába van ugyanakkor széles sávú  hálózat az előfizetőknél, ha mögötte a szolgáltatók nem biztosítják a megfelelő gerinchálózati sávszélességet, így ha egyszerre sokan használják, már nem megy olyan gyorsan – irányította rá a figyelmet a szakértő.

Ahol van, jó minőségű és olcsó az internet

Kitért továbbá arra is, hogy a nyugati országokhoz – köztük Magyarországhoz is – képest Romániában olcsó a széles sávszélességet biztosító internet. Az árakat a piaci verseny alakítja, egyelőre még sok a versenytárs a piacon, bár az elmúlt években sokat szűkült a kínálat. Csenteri Levente felidézte, a hálózat kiépítése nagy beruházás, ám Romániában évekkel ezelőtt a megfelelő szabályozás hiányában ez szinte engedélyek nélkül zajlott. Kérte az ügyfél az internetet, oszlopon, fán, bárhol behúzták a házba a kábelt, így az nagyon gyorsan terjedt.

így a kisebb verseny miatt nem kizárt jövőben a drágulás, bár egyelőre ennek semmi jele.

A nagy sebességű internet pedig annak tulajdonítható, hogy Romániában átugrottak egy technológiai szintet: míg a nyugati országokban első körben a már meglévő rézkábeles hálózaton adták az internetet, aminek sebességkorlátai vannak, Romániában rögtön a sokkal nagyobb sebességet szavatoló optikai hálózatokat fejlesztették, mert arra már közel azonos volt a beruházás mértéke – mutatott rá Csenteri Levente.