Nem mindenhol netezhetünk könnyedén. A rendszer gyenge láncszemeit keresi a távközlési hatóság
Fotó: Pixabay.com
Nem elégedett a településén elérhető internet sebességével? Úgy érzi, hogy a szolgáltatója nem azt adja, amit a szerződésben ígért? Most hivatalosan is jelezheti gondjait az Országos Távközlési Hatóságnak (ANCOM).
2021. február 27., 11:482021. február 27., 11:48
Felméri a széles sávú internetlefedettséget az Országos Távközlési Hatóság (ANCOM). Az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól már bekérték az adatokat, és ezek összesítése során kiderült, hogy a romániai települések közel felében jelenleg még nem érhető el a 100 Mbps-nál nagyobb letöltési sebesség, miközben az Európai Unió célkitűzése, hogy 2025-re minden háztartásnak legyen hozzáférése ilyen hálózathoz.
Ugyanakkor mivel fennáll annak a lehetősége, hogy eltérések vannak a jelentések és a valóság között, az ANCOM közvitára bocsátotta a szolgáltatók által közölt adatok alapján összeállított listát. Tehát
A felmérés ugyanakkor tájékoztató jellegű is, arra biztatják a piaci szereplőket, hogy a következő három évben terjeszkedjenek, növeljék a sávszélességet ott, ahol erre szükség van.
Az ANCOM adatai szerint különben
Ezt lebontva 2342 településen egyáltalán nincs széles sávú internet-hozzáférés, 2371 településen 2–30 Mbps a sávszélesség, 2056 településen pedig 30 és 100 Mbps közötti. A hatóság arra kéri a lakosságot, jelezzék, ha az adatok és a valóság között eltérések vannak, továbbá azon cégek jelentkezését is várják, amelyek befektetnének a hálózatépítésbe. A visszajelzéseket március 22-éig a networks@ancom.ro. elektronikus postacímre lehet elküldeni.
„Romániában ellentmondásos a helyzet, az internetcsatlakozások átlagos letöltési sebessége jó, viszont az átlag abból adódik, hogy városokon nagyon jól kiépült hálózat van, több szolgáltató verseng egymással. Falvakon viszont még mindig vannak hiányosságok” – vázolta a jelenlegi helyzetet a Krónika megkeresésére Csenteri Levente. A Magyar Telekom romániai leányvállalatának, a Combridge Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta, mivel a lakosság több mint fele városon (54,1 százalék) lakik, hozzáfér a szupergyors internethez, ám a földrajzi lefedettség tekintetében már nem áll ilyen jól az ország. Csenteri Levente mindezt úgy összegezte,
A szakember kérdésünkre arra is kitért, hogy az ANCOM korábbi adatai szerint a vezetékes internetcsatlakozások száma Romániában 2019-ben elérte az 5,1 milliót, ezek közül 3,6 millió volt városon, és 1,7 millió vidéken. Száz háztartásra számolva átlag 64 százalékos volt a vezetékes internet-hozzáférés, ez városon 75 százalék, falvakon 49 százalék. A csatlakozások 64 százaléka legalább az épületig optikai szálon történik.
Csenteri Levente egyúttal felidézte, az elmúlt évek során a különböző kormányoknak voltak arra irányuló kezdeményezései, hogy az internet szempontjából szürke vagy éppen fehér foltokat lefedjék, voltak pályázati kiírások, kormány vagy uniós pénzekből lehetett kiépíteni a hálózatokat. A fejlesztők azonban nem mindig éltek a lehetőséggel, mert a támogatásból megépülhetett volna ugyan a hálózat, de ha a faluban nem volt rá igény vagy fizetőképes kereslet, már nem tudták volna működtetni.
Fotó: Pixabay
Csenteri Levente hangsúlyozta, ezt meg is lehet fordítani, elképzelhető, hogy ha megépül a hálózat, az infrastruktúra, jelentkezik az igény, a kereslet. Amikor például az oktatás az online térbe költözött, bebizonyosodott, hogy szükség lett volna a széles sávú lefedettségre, hiszen
Hiába van ugyanakkor széles sávú hálózat az előfizetőknél, ha mögötte a szolgáltatók nem biztosítják a megfelelő gerinchálózati sávszélességet, így ha egyszerre sokan használják, már nem megy olyan gyorsan – irányította rá a figyelmet a szakértő.
Kitért továbbá arra is, hogy a nyugati országokhoz – köztük Magyarországhoz is – képest Romániában olcsó a széles sávszélességet biztosító internet. Az árakat a piaci verseny alakítja, egyelőre még sok a versenytárs a piacon, bár az elmúlt években sokat szűkült a kínálat. Csenteri Levente felidézte, a hálózat kiépítése nagy beruházás, ám Romániában évekkel ezelőtt a megfelelő szabályozás hiányában ez szinte engedélyek nélkül zajlott. Kérte az ügyfél az internetet, oszlopon, fán, bárhol behúzták a házba a kábelt, így az nagyon gyorsan terjedt.
így a kisebb verseny miatt nem kizárt jövőben a drágulás, bár egyelőre ennek semmi jele.
A nagy sebességű internet pedig annak tulajdonítható, hogy Romániában átugrottak egy technológiai szintet: míg a nyugati országokban első körben a már meglévő rézkábeles hálózaton adták az internetet, aminek sebességkorlátai vannak, Romániában rögtön a sokkal nagyobb sebességet szavatoló optikai hálózatokat fejlesztették, mert arra már közel azonos volt a beruházás mértéke – mutatott rá Csenteri Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!