Le kell hívni. A miniszterelnök szerint „egy generációnak talán csak egyszer adatik meg”, hogy ilyen kedvező helyzetben legyen.
Fotó: 123RF
Miután az európai uniós tagállamok miniszterelnökei és államfői Brüsszelben „megvívták a szívek harcát”, és megszületett a megállapodás a hétéves keretköltségvetésről, illetve a helyreállítási pénzügyi csomagról, központi és helyi szinteken is elkezdődött a tervezés.
Annyi európai uniós pénz áll rendelkezésünkre, amennyiről soha nem is álmodtunk – értékelt Ludovic Orban miniszterelnök azt követően, hogy az Európai Unió vezetői hétfő hajnalban rábólintottak az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetésére és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagra, és az Románia számára mintegy 80 milliárd eurós keretet biztosít. A kormányfő a szerda esti kormányülés elején közölte, hogy ezenkívül a SURE-program és a React-EU kezdeményezés keretében is pénzalapok hívhatók le. Meglátása szerint
Orban arról biztosított mindenkit, hogy „a hatóságok fel lesznek készülve arra, hogy ezt az összeget hatékonyan használják”. Óva intette egyúttal a kabinet tagjait, hogy „azt a hibát kövessék el, mint az előttük járók, akik 5-6 évig semmit sem csináltak, és az utolsó száz méteren kell megoldani mindent”. Felkérte ugyanakkor minisztereit, hogy július 31-éig Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter irányítása alatt dolgozzák ki a 2021–2027-es EU-s keretköltségvetésből finanszírozandó projektek irányvonalát, és készen álljanak az alapok lehívását megelőző tárgyalásokra.
– jelentette be Orban, jelezve, hogy az európai alapokért felelős miniszterrel közösen hozzáfogtak a helyreállítási program kidolgozásához. A programot október elsejéig kell bemutatni az Európai Bizottságnak, ez képezi majd a tárgyalások alapját.
Közben a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai máris próbálják átalakítani a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztási mechanizmusát. Erről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számolt be csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Mint részletezte,
Míg a nagyvárosok ez utóbbiért lobbiznak, a kisebbek a kohéziós politikára hivatkozva szeretnék, ha a pénzeket 50-50 százalékos arányban hívhatnák le a kétféle mechanizmus alapján.
„Valószínűleg kompromisszumos megoldás fog születni. Jelenleg 25–40 százalék közötti sávban mozog a városok között testvériesen, tehát egyformán elosztható pénzek aránya” – fejtette ki a székelyföldi elöljáró. Emlékeztetett, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban a nagyvárosok kaptak elkülönített összegeket, a kisebbek a maradékért versenyeztek. A jelenlegi ciklusban sikerült kiharcolni, hogy minden megyeszékhely elkülönített összeget hívhatott le a Regionális Operatív Program révén, ennek felét egyforma arányban kapták meg a mérettől függetlenül, a másik felét pedig lakosságarányosan osztották el. Ez a módszer a kisebb városoknak kedvezett. További egyeztetések zajlanak a program decentralizációjáról, a lehívások eszközeiről.
Testvériesen vagy egyenlően? Antal Árpád bízik az költségvetési források igazságos elosztásában
Fotó: Vargyasi Levente
Antal Árpád különben optimista, meglátása szerint adottak a feltételek arra, hogy az uniós programok időben elinduljanak.
– részletezte a polgármester. Hozzátette: úgy tűnik azonban, ebből tanult a bukaresti politikai elit, és bár még sok elvi vita van a prioritásokról, a kormány már előkészítette a Regionális Operatív Program tervezetét és az ütemtervet. Szeptember 15-ig szeretnék elfogadtatni a program végleges változatát, majd bemutatni azt Brüsszelben. Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a két költségvetési ciklus egymásra csúszik, hiszen a jelenlegi késése miatt most következik még a pályázatok kivitelezése, közben már kell készíteni a projekteket a következő kiírásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!