Le kell hívni. A miniszterelnök szerint „egy generációnak talán csak egyszer adatik meg”, hogy ilyen kedvező helyzetben legyen.
Fotó: 123RF
Miután az európai uniós tagállamok miniszterelnökei és államfői Brüsszelben „megvívták a szívek harcát”, és megszületett a megállapodás a hétéves keretköltségvetésről, illetve a helyreállítási pénzügyi csomagról, központi és helyi szinteken is elkezdődött a tervezés.
Annyi európai uniós pénz áll rendelkezésünkre, amennyiről soha nem is álmodtunk – értékelt Ludovic Orban miniszterelnök azt követően, hogy az Európai Unió vezetői hétfő hajnalban rábólintottak az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetésére és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagra, és az Románia számára mintegy 80 milliárd eurós keretet biztosít. A kormányfő a szerda esti kormányülés elején közölte, hogy ezenkívül a SURE-program és a React-EU kezdeményezés keretében is pénzalapok hívhatók le. Meglátása szerint
Orban arról biztosított mindenkit, hogy „a hatóságok fel lesznek készülve arra, hogy ezt az összeget hatékonyan használják”. Óva intette egyúttal a kabinet tagjait, hogy „azt a hibát kövessék el, mint az előttük járók, akik 5-6 évig semmit sem csináltak, és az utolsó száz méteren kell megoldani mindent”. Felkérte ugyanakkor minisztereit, hogy július 31-éig Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter irányítása alatt dolgozzák ki a 2021–2027-es EU-s keretköltségvetésből finanszírozandó projektek irányvonalát, és készen álljanak az alapok lehívását megelőző tárgyalásokra.
– jelentette be Orban, jelezve, hogy az európai alapokért felelős miniszterrel közösen hozzáfogtak a helyreállítási program kidolgozásához. A programot október elsejéig kell bemutatni az Európai Bizottságnak, ez képezi majd a tárgyalások alapját.
Közben a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai máris próbálják átalakítani a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztási mechanizmusát. Erről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számolt be csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Mint részletezte,
Míg a nagyvárosok ez utóbbiért lobbiznak, a kisebbek a kohéziós politikára hivatkozva szeretnék, ha a pénzeket 50-50 százalékos arányban hívhatnák le a kétféle mechanizmus alapján.
„Valószínűleg kompromisszumos megoldás fog születni. Jelenleg 25–40 százalék közötti sávban mozog a városok között testvériesen, tehát egyformán elosztható pénzek aránya” – fejtette ki a székelyföldi elöljáró. Emlékeztetett, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban a nagyvárosok kaptak elkülönített összegeket, a kisebbek a maradékért versenyeztek. A jelenlegi ciklusban sikerült kiharcolni, hogy minden megyeszékhely elkülönített összeget hívhatott le a Regionális Operatív Program révén, ennek felét egyforma arányban kapták meg a mérettől függetlenül, a másik felét pedig lakosságarányosan osztották el. Ez a módszer a kisebb városoknak kedvezett. További egyeztetések zajlanak a program decentralizációjáról, a lehívások eszközeiről.
Testvériesen vagy egyenlően? Antal Árpád bízik az költségvetési források igazságos elosztásában
Fotó: Vargyasi Levente
Antal Árpád különben optimista, meglátása szerint adottak a feltételek arra, hogy az uniós programok időben elinduljanak.
– részletezte a polgármester. Hozzátette: úgy tűnik azonban, ebből tanult a bukaresti politikai elit, és bár még sok elvi vita van a prioritásokról, a kormány már előkészítette a Regionális Operatív Program tervezetét és az ütemtervet. Szeptember 15-ig szeretnék elfogadtatni a program végleges változatát, majd bemutatni azt Brüsszelben. Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a két költségvetési ciklus egymásra csúszik, hiszen a jelenlegi késése miatt most következik még a pályázatok kivitelezése, közben már kell készíteni a projekteket a következő kiírásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!