Fotó: Agerpres
2009. augusztus 10., 15:392009. augusztus 10., 15:39
Az IMF szerint a következő három negyedévben folytatódik a nemzeti össztermék (GDP) csökkenése, amely az év végéig a márciusban előrejelzett 4,1 százalékos visszaesés kétszerese lehet. Ezt azt jelenti, hogy a jelzett időszakban a romániai gazdasági válság eléri mélypontját, majd ismét növekedésnek indul a nemzetgazdaság, tette hozzá Franks.
A Valutaalap küldöttségének vezetője elmondta, az infláció a vártnál gyorsabb ütemben csökkent: míg a hitelegyezmény feltételeinek márciusi kidolgozása közben 4,5 százalékos inflációval számoltak, jelenleg ez a mutató 4,3 százalékos. A román jegybank 3,5 százalékos (+/-1 százalék) inflációs célt tűzött ki 2009-re. Meredekebb görbét követ a fizetési mérleg is a termelés csökkenése miatt, tette hozzá Jeffrey Franks.
Az IMF küldöttsége egyébként megállapodott a román kormánnyal azokról az intézkedésekről, amelyeket Bukarestnek a következőkben meg kell hoznia. A tavasszal kötött hitelmegállapodás második szakaszáról a Valutaalap vezetősége dönt, ezt követően az IMF Románia rendelkezésére bocsátja a hitel második részletét. Jeffrey Franks elmondta, azt javasolják az IMF vezetőségének, hogy a következő két, szeptemberben, illetve decemberben esedékes hitelrészlet – 1,9 milliárd, illetve 1,5 milliárd euró – felét a bukaresti kormány fordíthassa a költségvetési hiány finanszírozására. Ez azt jelenti, hogy a kormány mintegy 1,7 milliárd eurót fordíthat idén IMF-forrásokból a költségvetési hiány pótlására. A döntés annak alapján született, hogy a deficit becsült szintjét az eredetileg tervezett 4,6 százalékról 7,3 százalékra módosították a tárgyalások során, mondta a küldöttségvezető. 2010-re 6 százalék alatti hiánnyal számoltak.
Ehhez azonban a kormánynak idén a GDP 0,8 százalékával kell csökkentenie a költségvetési kiadásokat. Franks ambiciózusnak nevezte a kormány ez irányú kötelezettségvállalását, hiszen a költségcsökkentő intézkedéseket az év végéig hátralevő négy és fél hónap alatt kell gyümölcsöztetnie.
Jeffrey Franks nem szólt arról az állítólag mintegy 150 ezer közalkalmazottat érintő leépítésről, amelyről a hétvégén kormányzati források beszéltek a médiának, csak annyit mondott, hogy a közszféra bérköltségeit 2010-től évente 0,5 százalékkal csökkentenie kell a kormánynak, amíg az a következő 4-5 évben a GDP 6 százaléka alá csökken a jelenlegi 9 százalékról. Az idei első félévben a közszféra személyzeti költségei elérték a 24,9 milliárd lejt, ami 12 százalékos növekedés 2008 azonos időszakához képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok