Válságtanácskozás: messze még az alagút vége?

Ne álljanak le a projektek!

A helyi vezetők köszöntői után a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja, Nagy Ágnes közgazdász vezette a vitát. Egy külföldi, magas rangú delegáció bukaresti jelenléte miatt a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu nem volt jelen a találkozón, bár korábban bejelentette részvételét. Mint elhangzott, a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke pénzügyi szempontból azt tartja most fontosnak, hogy a megkezdett beruházások ne álljanak le, szerinte a bankoknak kedvezményes hitelkonstrukciókkal kellene segíteniük az önkormányzatokat. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea hangsúlyozta, hogy a válság tanulságul kell, hogy szolgáljon.

Lazea: Nixonig vezethető vissza a válság

Az ország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetét, kilátásait a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza, Valentin Lazea elemezte. Romániában a bankszektornak most valamivel több mint 70 ezer alkalmazottja van, számuk tavalyhoz képest 1200-zal csökkent, kizárólag a vidéki kirendeltségeknél voltak leépítések, a bukaresti központokban némileg nőtt a létszám. A szakember azt is közölte: a hazai bankszektor 88 százalékát külföldi pénzintézetek teszik ki. Lazea 1971-ig vezette vissza a gazdasági világválságot, és fő okaként azt jelölte meg, hogy a Nixon-kormány idején elszakadt egymástól a reális gazdaság és a pénzgazdálkodás, az utóbbinak egy adott pillanatban már nem volt meg a reális fedezete, utána pedig az olcsó kínai áruk, valamint az igen olcsó indiai szolgáltatások olyan alacsony szinten tartották az árakat, hogy az infláció elvesztette gazdasági folyamatokat szabályozó szerepét. Az USÁ-ból kiindulva a világon hatalmas, fedezet nélküli pénzösszegek halmozódtak fel. „Románia előnytelen helyzetben sodródott be a világválságba: tavaly 5,3 százalékos volt a kereskedelmi mérleghiány, és 12,3 százalékos a külkereskedelmi mérleghiány. Viszont a többi, volt szocialista állammal szemben előnyt jelent az, hogy a GDP-nek csak 39 százalékát teszik ki a nem kormányzati hitelek, és – Lengyelországhoz hasonlóan – némi viszonylagos energetikai függetlenség jellemzi az országot” – ecsetelte a jegybank szakértője. Hozzátette: azt ma senki nem mondhatja meg, hogy meddig tart a krízis nálunk és a világban. „Romániában ma sokkal jobbak lennének a kilátások, ha nem lett volna aszály idén tavasszal, hiszen egy jó terméshozam esetén a mezőgazdaság húzóágazat lehetett volna”, véli Lazea.

A Román Bankintézet elnöke, Petru Rareş a világban elszaporodott, hatalmas mennyiségű kockázati tőkebefektető intézetek tevékenységét elemezte. Mint hangsúlyozta, míg 1990-ben a világ gazdasági termelésének 5 százalékával volt egyenlő a kockázati tőkemennyiség, addig most már 20 százalékos ez az arány. Rareş szerint a világ szeme most az Egyesült Államokon és Kínán nyugszik, az utóbbi szuperhatalmat „a világ mozdonyának” nevezte.

A paradigmaváltás kényszere

Valentin Lazea előadásában arra is kitért, hogy a gazdasági válság miatt a jegybank paradigmaváltásra kényszerült. A jegybank igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes erről a Krónikának úgy nyilatkozott: a paradigmaváltás nemcsak a romániai központi bankban, hanem a világ összes vezető pénzintézeteiben nagyon fontos kérdés. „Mindenki azon gondolkodik: hogy lehet alacsony szinten tartani az inflációt, és miként lehet megvalósítani az árstabilitást. Az a legfontosabb feladat, hogy az infláció megfékezésére használt eszközök bevetése ne befolyásolja negatívan, ne gátolja a gazdasági növekedést. Hiszen ha a kamatokat felemelem annak érdekében, hogy megpróbáljam leszorítani az inflációt, akkor ezzel a reálgazdaságban olyan magas hitelkamatokat generálok, ami miatt egyre kevesebben jutnak hozzá a hitelekhez, és ezzel fékezem a gazdaságot” – hangsúlyozta Nagy Ágnes, aki szerint az utóbbi száz évben ezek a tényezők ennyire nem kapcsolódtak szorosan egymáshoz, mert a gazdaság jól működött. Most azonban – tette hozzá – azzal a ténynyel szembesült a világ, hogy az alacsony inflációs szint és a pénzügyi stabilitás körülményei között mégis megtörtént a recesszió, habár mindenki úgy gondolta, hogy ez nem következhet be. Éppen ezért most már többen azon gondolkodnak, hogy miként lehet a két makrogazdasági mutatót összekötni, egymáshoz viszonyítani annak érdekében, hogy ne legyen recesszió.

Nagy Ágnes ugyanakkor arról is beszámolt a Krónikának, hogy a jegybank egyelőre nem szólította fel a Romániában jelen levő pénzintézeteket arra, hogy ne vigyék ki a valutát az országból, mert ez még nem általános jelenség. „De máris emlékeztettük őket arra, hogy amikor megjelentek a román pénzpiacon, igen jelentős haszonnal tevékenykedtek. Kértük, hogy most, amikor nem a legmagasabbak a hozamok, ne csökkentsék a tevékenységüket. A legtöbb, nálunk jelen levő nemzetközi pénzintézet a saját országában nem tölt be vezető szerepet a bankszektorban, viszont nálunk nagy a piaci részesedésük. Ezt is figyelembe kell, hogy vegyék, amikor a további lépéseiket tervezik” – szögezte le lapunk kérdésére a közgazdász.