
Fotó: A szerző felvétele
2009. május 25., 11:422009. május 25., 11:42
A helyi vezetők köszöntői után a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja, Nagy Ágnes közgazdász vezette a vitát. Egy külföldi, magas rangú delegáció bukaresti jelenléte miatt a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu nem volt jelen a találkozón, bár korábban bejelentette részvételét. Mint elhangzott, a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke pénzügyi szempontból azt tartja most fontosnak, hogy a megkezdett beruházások ne álljanak le, szerinte a bankoknak kedvezményes hitelkonstrukciókkal kellene segíteniük az önkormányzatokat. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea hangsúlyozta, hogy a válság tanulságul kell, hogy szolgáljon.
Az ország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetét, kilátásait a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza, Valentin Lazea elemezte. Romániában a bankszektornak most valamivel több mint 70 ezer alkalmazottja van, számuk tavalyhoz képest 1200-zal csökkent, kizárólag a vidéki kirendeltségeknél voltak leépítések, a bukaresti központokban némileg nőtt a létszám. A szakember azt is közölte: a hazai bankszektor 88 százalékát külföldi pénzintézetek teszik ki. Lazea 1971-ig vezette vissza a gazdasági világválságot, és fő okaként azt jelölte meg, hogy a Nixon-kormány idején elszakadt egymástól a reális gazdaság és a pénzgazdálkodás, az utóbbinak egy adott pillanatban már nem volt meg a reális fedezete, utána pedig az olcsó kínai áruk, valamint az igen olcsó indiai szolgáltatások olyan alacsony szinten tartották az árakat, hogy az infláció elvesztette gazdasági folyamatokat szabályozó szerepét. Az USÁ-ból kiindulva a világon hatalmas, fedezet nélküli pénzösszegek halmozódtak fel. „Románia előnytelen helyzetben sodródott be a világválságba: tavaly 5,3 százalékos volt a kereskedelmi mérleghiány, és 12,3 százalékos a külkereskedelmi mérleghiány. Viszont a többi, volt szocialista állammal szemben előnyt jelent az, hogy a GDP-nek csak 39 százalékát teszik ki a nem kormányzati hitelek, és – Lengyelországhoz hasonlóan – némi viszonylagos energetikai függetlenség jellemzi az országot” – ecsetelte a jegybank szakértője. Hozzátette: azt ma senki nem mondhatja meg, hogy meddig tart a krízis nálunk és a világban. „Romániában ma sokkal jobbak lennének a kilátások, ha nem lett volna aszály idén tavasszal, hiszen egy jó terméshozam esetén a mezőgazdaság húzóágazat lehetett volna”, véli Lazea.
A Román Bankintézet elnöke, Petru Rareş a világban elszaporodott, hatalmas mennyiségű kockázati tőkebefektető intézetek tevékenységét elemezte. Mint hangsúlyozta, míg 1990-ben a világ gazdasági termelésének 5 százalékával volt egyenlő a kockázati tőkemennyiség, addig most már 20 százalékos ez az arány. Rareş szerint a világ szeme most az Egyesült Államokon és Kínán nyugszik, az utóbbi szuperhatalmat „a világ mozdonyának” nevezte.
Valentin Lazea előadásában arra is kitért, hogy a gazdasági válság miatt a jegybank paradigmaváltásra kényszerült. A jegybank igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes erről a Krónikának úgy nyilatkozott: a paradigmaváltás nemcsak a romániai központi bankban, hanem a világ összes vezető pénzintézeteiben nagyon fontos kérdés. „Mindenki azon gondolkodik: hogy lehet alacsony szinten tartani az inflációt, és miként lehet megvalósítani az árstabilitást. Az a legfontosabb feladat, hogy az infláció megfékezésére használt eszközök bevetése ne befolyásolja negatívan, ne gátolja a gazdasági növekedést. Hiszen ha a kamatokat felemelem annak érdekében, hogy megpróbáljam leszorítani az inflációt, akkor ezzel a reálgazdaságban olyan magas hitelkamatokat generálok, ami miatt egyre kevesebben jutnak hozzá a hitelekhez, és ezzel fékezem a gazdaságot” – hangsúlyozta Nagy Ágnes, aki szerint az utóbbi száz évben ezek a tényezők ennyire nem kapcsolódtak szorosan egymáshoz, mert a gazdaság jól működött. Most azonban – tette hozzá – azzal a ténynyel szembesült a világ, hogy az alacsony inflációs szint és a pénzügyi stabilitás körülményei között mégis megtörtént a recesszió, habár mindenki úgy gondolta, hogy ez nem következhet be. Éppen ezért most már többen azon gondolkodnak, hogy miként lehet a két makrogazdasági mutatót összekötni, egymáshoz viszonyítani annak érdekében, hogy ne legyen recesszió.
Nagy Ágnes ugyanakkor arról is beszámolt a Krónikának, hogy a jegybank egyelőre nem szólította fel a Romániában jelen levő pénzintézeteket arra, hogy ne vigyék ki a valutát az országból, mert ez még nem általános jelenség. „De máris emlékeztettük őket arra, hogy amikor megjelentek a román pénzpiacon, igen jelentős haszonnal tevékenykedtek. Kértük, hogy most, amikor nem a legmagasabbak a hozamok, ne csökkentsék a tevékenységüket. A legtöbb, nálunk jelen levő nemzetközi pénzintézet a saját országában nem tölt be vezető szerepet a bankszektorban, viszont nálunk nagy a piaci részesedésük. Ezt is figyelembe kell, hogy vegyék, amikor a további lépéseiket tervezik” – szögezte le lapunk kérdésére a közgazdász.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.