
Fotó: A szerző felvétele
2009. május 25., 11:422009. május 25., 11:42
A helyi vezetők köszöntői után a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja, Nagy Ágnes közgazdász vezette a vitát. Egy külföldi, magas rangú delegáció bukaresti jelenléte miatt a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu nem volt jelen a találkozón, bár korábban bejelentette részvételét. Mint elhangzott, a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke pénzügyi szempontból azt tartja most fontosnak, hogy a megkezdett beruházások ne álljanak le, szerinte a bankoknak kedvezményes hitelkonstrukciókkal kellene segíteniük az önkormányzatokat. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea hangsúlyozta, hogy a válság tanulságul kell, hogy szolgáljon.
Az ország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetét, kilátásait a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza, Valentin Lazea elemezte. Romániában a bankszektornak most valamivel több mint 70 ezer alkalmazottja van, számuk tavalyhoz képest 1200-zal csökkent, kizárólag a vidéki kirendeltségeknél voltak leépítések, a bukaresti központokban némileg nőtt a létszám. A szakember azt is közölte: a hazai bankszektor 88 százalékát külföldi pénzintézetek teszik ki. Lazea 1971-ig vezette vissza a gazdasági világválságot, és fő okaként azt jelölte meg, hogy a Nixon-kormány idején elszakadt egymástól a reális gazdaság és a pénzgazdálkodás, az utóbbinak egy adott pillanatban már nem volt meg a reális fedezete, utána pedig az olcsó kínai áruk, valamint az igen olcsó indiai szolgáltatások olyan alacsony szinten tartották az árakat, hogy az infláció elvesztette gazdasági folyamatokat szabályozó szerepét. Az USÁ-ból kiindulva a világon hatalmas, fedezet nélküli pénzösszegek halmozódtak fel. „Románia előnytelen helyzetben sodródott be a világválságba: tavaly 5,3 százalékos volt a kereskedelmi mérleghiány, és 12,3 százalékos a külkereskedelmi mérleghiány. Viszont a többi, volt szocialista állammal szemben előnyt jelent az, hogy a GDP-nek csak 39 százalékát teszik ki a nem kormányzati hitelek, és – Lengyelországhoz hasonlóan – némi viszonylagos energetikai függetlenség jellemzi az országot” – ecsetelte a jegybank szakértője. Hozzátette: azt ma senki nem mondhatja meg, hogy meddig tart a krízis nálunk és a világban. „Romániában ma sokkal jobbak lennének a kilátások, ha nem lett volna aszály idén tavasszal, hiszen egy jó terméshozam esetén a mezőgazdaság húzóágazat lehetett volna”, véli Lazea.
A Román Bankintézet elnöke, Petru Rareş a világban elszaporodott, hatalmas mennyiségű kockázati tőkebefektető intézetek tevékenységét elemezte. Mint hangsúlyozta, míg 1990-ben a világ gazdasági termelésének 5 százalékával volt egyenlő a kockázati tőkemennyiség, addig most már 20 százalékos ez az arány. Rareş szerint a világ szeme most az Egyesült Államokon és Kínán nyugszik, az utóbbi szuperhatalmat „a világ mozdonyának” nevezte.
Valentin Lazea előadásában arra is kitért, hogy a gazdasági válság miatt a jegybank paradigmaváltásra kényszerült. A jegybank igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes erről a Krónikának úgy nyilatkozott: a paradigmaváltás nemcsak a romániai központi bankban, hanem a világ összes vezető pénzintézeteiben nagyon fontos kérdés. „Mindenki azon gondolkodik: hogy lehet alacsony szinten tartani az inflációt, és miként lehet megvalósítani az árstabilitást. Az a legfontosabb feladat, hogy az infláció megfékezésére használt eszközök bevetése ne befolyásolja negatívan, ne gátolja a gazdasági növekedést. Hiszen ha a kamatokat felemelem annak érdekében, hogy megpróbáljam leszorítani az inflációt, akkor ezzel a reálgazdaságban olyan magas hitelkamatokat generálok, ami miatt egyre kevesebben jutnak hozzá a hitelekhez, és ezzel fékezem a gazdaságot” – hangsúlyozta Nagy Ágnes, aki szerint az utóbbi száz évben ezek a tényezők ennyire nem kapcsolódtak szorosan egymáshoz, mert a gazdaság jól működött. Most azonban – tette hozzá – azzal a ténynyel szembesült a világ, hogy az alacsony inflációs szint és a pénzügyi stabilitás körülményei között mégis megtörtént a recesszió, habár mindenki úgy gondolta, hogy ez nem következhet be. Éppen ezért most már többen azon gondolkodnak, hogy miként lehet a két makrogazdasági mutatót összekötni, egymáshoz viszonyítani annak érdekében, hogy ne legyen recesszió.
Nagy Ágnes ugyanakkor arról is beszámolt a Krónikának, hogy a jegybank egyelőre nem szólította fel a Romániában jelen levő pénzintézeteket arra, hogy ne vigyék ki a valutát az országból, mert ez még nem általános jelenség. „De máris emlékeztettük őket arra, hogy amikor megjelentek a román pénzpiacon, igen jelentős haszonnal tevékenykedtek. Kértük, hogy most, amikor nem a legmagasabbak a hozamok, ne csökkentsék a tevékenységüket. A legtöbb, nálunk jelen levő nemzetközi pénzintézet a saját országában nem tölt be vezető szerepet a bankszektorban, viszont nálunk nagy a piaci részesedésük. Ezt is figyelembe kell, hogy vegyék, amikor a további lépéseiket tervezik” – szögezte le lapunk kérdésére a közgazdász.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.