
2009. augusztus 31., 09:512009. augusztus 31., 09:51
A sokadalom egyik meghatározó rendezvénye az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Felső-háromszéki Vállalkozói Napok. Az ASIMCOV Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége, Kovászna megye és Kézdivásárhely tanácsa a városi sportcsarnokban szervezte meg a hagyományos termékkiállítást és vásárt, a vasárnapig tartó rendezvényen konferenciákat, értekezleteket tartottak.
A kiállításon negyvenhat cég mutatkozott be, idén vett részt a legtöbb külföldi vállalkozás, összesen tízen állítottak ki Magyarországról. A vásáron első alkalommal mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara. A megnyitón többek között részt vett Constantin Niţă, a kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó miniszter, aki arra buzdította a hazai vállalkozókat, hogy éljenek a lehetőséggel, és építsenek ki minél szorosabb kapcsolatot a magyarországiakkal.
A miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett szaktárca egy hat törvényből álló jogszabálycsomagot dolgoz ki az üzleti szféra támogatására, amelyet jövő hónapban terjesztenek a kormány elé. A tervezetek többek között a holding társaságok működését, a lobbitevékenységet szabályoznák, egyedi cégjegyzék létrehozását írnák elő, és javasolják a munkaadók törvényének az elfogadását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat a válság okozta nehéz pillanatok átvészelésében, és emlékeztetett, hogy január 1-jétől tervezik az átalányadó eltörlését, illetve hogy október 1-jétől nem adózzák meg a visszafektetett nyereséget, fenntartják az egységes adót és a jogi személyek számára is elérhetővé teszik a roncsautóprogramot.
Constantin Niţă arra biztatta az üzletembereket, hogy használják ki a kormány és az EU által biztosított támogatási rendszereket, többek között azokat, amelyekkel a különböző vásárokon, kiállításokon való részvételt finanszírozzák, mert ezeken a rendezvényeken válhatnak ismertté, szerezhetnek piacot és üzleti partnereket. A kis- és közepes vállalkozók legnagyobb gondja a piac és a hitel hiánya, állapította meg a miniszter, aki szerint a megoldás a hazai fogyasztás serkentése és a helyi termékek külföldön való népszerűsítése lehetne. Ugyanakkor azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy csökkentsék minimálisra az adminisztratív kiadásaikat, az alkalmazottak számát és a fizetéseket, hogy átvészeljék a gazdasági válságot, amíg a piac újra megélénkül.
Constantin Niţă szerint a lohn-rendszerben működő gyárak nem vonulnak ki Romániából a gazdasági válság miatt, ellenkezőleg, új gyárakat telepíthetnek az országba. A tárcavezető leszögezte, a gazdasági válságból előnye származhat Romániának, mert a hazai munkaerő még mindig megfizethető a külföldi beruházók számára. Háromszéken 13 nadrággyár működik, ezek többsége lohn-rendszerben termel. A Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhely környékén működő üzemek egy évvel ezelőtt még tízezer alkalmazottat foglalkoztattak, és naponta több mint 30 ezer nadrágot gyártottak. A gazdasági válság hatására azonban megrendeléseik csökkentek. Bár a gazdasági elemzők azt jósolták, hogy az EU-csatlakozás után ezek a gyárak az Unió határától keletre költöznek, ez még nem történt meg.
A felső-háromszéki vállalkozói napokon ugyanakkor részt vett dr. Domogyiné Lesták Ágnes, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója is, aki a szervezet támogatási rendszerét ismertette. Az elmúlt években több háromszéki vállalkozás is pályázott és nyert támogatást a Corvinus Zrt.-től, a konferencia alkalmat biztosított a pályázók és a pályázatokat közvetítő szervezetek találkozására. Az ASIMCOV és a Green Energy Egyesület a Megújuló energia előállítása és hasznosítása címmel szervezett konferenciát. Kovászna megyében az első, kísérleti céllal kialakított energiafűz-ültetvények Felső-Háromszéken vannak. A konferencián a Központi Régiófejlesztési Ügynökség képviselője a támogatási programokat mutatta be, illetve sikeres magyarországi példákat, kutatási eredményeket ismertettek.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.