
2009. augusztus 31., 09:512009. augusztus 31., 09:51
A sokadalom egyik meghatározó rendezvénye az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Felső-háromszéki Vállalkozói Napok. Az ASIMCOV Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetsége, Kovászna megye és Kézdivásárhely tanácsa a városi sportcsarnokban szervezte meg a hagyományos termékkiállítást és vásárt, a vasárnapig tartó rendezvényen konferenciákat, értekezleteket tartottak.
A kiállításon negyvenhat cég mutatkozott be, idén vett részt a legtöbb külföldi vállalkozás, összesen tízen állítottak ki Magyarországról. A vásáron első alkalommal mutatkozott be a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara. A megnyitón többek között részt vett Constantin Niţă, a kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó miniszter, aki arra buzdította a hazai vállalkozókat, hogy éljenek a lehetőséggel, és építsenek ki minél szorosabb kapcsolatot a magyarországiakkal.
A miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett szaktárca egy hat törvényből álló jogszabálycsomagot dolgoz ki az üzleti szféra támogatására, amelyet jövő hónapban terjesztenek a kormány elé. A tervezetek többek között a holding társaságok működését, a lobbitevékenységet szabályoznák, egyedi cégjegyzék létrehozását írnák elő, és javasolják a munkaadók törvényének az elfogadását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat a válság okozta nehéz pillanatok átvészelésében, és emlékeztetett, hogy január 1-jétől tervezik az átalányadó eltörlését, illetve hogy október 1-jétől nem adózzák meg a visszafektetett nyereséget, fenntartják az egységes adót és a jogi személyek számára is elérhetővé teszik a roncsautóprogramot.
Constantin Niţă arra biztatta az üzletembereket, hogy használják ki a kormány és az EU által biztosított támogatási rendszereket, többek között azokat, amelyekkel a különböző vásárokon, kiállításokon való részvételt finanszírozzák, mert ezeken a rendezvényeken válhatnak ismertté, szerezhetnek piacot és üzleti partnereket. A kis- és közepes vállalkozók legnagyobb gondja a piac és a hitel hiánya, állapította meg a miniszter, aki szerint a megoldás a hazai fogyasztás serkentése és a helyi termékek külföldön való népszerűsítése lehetne. Ugyanakkor azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy csökkentsék minimálisra az adminisztratív kiadásaikat, az alkalmazottak számát és a fizetéseket, hogy átvészeljék a gazdasági válságot, amíg a piac újra megélénkül.
Constantin Niţă szerint a lohn-rendszerben működő gyárak nem vonulnak ki Romániából a gazdasági válság miatt, ellenkezőleg, új gyárakat telepíthetnek az országba. A tárcavezető leszögezte, a gazdasági válságból előnye származhat Romániának, mert a hazai munkaerő még mindig megfizethető a külföldi beruházók számára. Háromszéken 13 nadrággyár működik, ezek többsége lohn-rendszerben termel. A Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhely környékén működő üzemek egy évvel ezelőtt még tízezer alkalmazottat foglalkoztattak, és naponta több mint 30 ezer nadrágot gyártottak. A gazdasági válság hatására azonban megrendeléseik csökkentek. Bár a gazdasági elemzők azt jósolták, hogy az EU-csatlakozás után ezek a gyárak az Unió határától keletre költöznek, ez még nem történt meg.
A felső-háromszéki vállalkozói napokon ugyanakkor részt vett dr. Domogyiné Lesták Ágnes, a Corvinus Zrt. vezérigazgatója is, aki a szervezet támogatási rendszerét ismertette. Az elmúlt években több háromszéki vállalkozás is pályázott és nyert támogatást a Corvinus Zrt.-től, a konferencia alkalmat biztosított a pályázók és a pályázatokat közvetítő szervezetek találkozására. Az ASIMCOV és a Green Energy Egyesület a Megújuló energia előállítása és hasznosítása címmel szervezett konferenciát. Kovászna megyében az első, kísérleti céllal kialakított energiafűz-ültetvények Felső-Háromszéken vannak. A konferencián a Központi Régiófejlesztési Ügynökség képviselője a támogatási programokat mutatta be, illetve sikeres magyarországi példákat, kutatási eredményeket ismertettek.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.