Fotó: A szerző felvétele
2009. június 25., 10:022009. június 25., 10:02
Biró Rozália nagyváradi alpolgármester megnyitóbeszédében elmondta: a konferencia a közösségnek és az önkormányzatoknak is lényeges. „Lassan kezdünk ráébredni arra, hogy a közigazgatás számára is mennyire fontos a vállalkozói szféra, hiszen annak szereplői adóikkal nagyban hozzájárulnak az önkormányzati költségvetésekhez” – fogalmazott. Azt is elmondta, abba kell hagyni a gazdasági válság miatti egy helyben toporgást és siránkozást, s végre lépni kell – ebben segíthetnek szerinte a hasonló konferenciák, ahol lehetőségek csillannak fel és kapcsolatok épülnek ki a vállalkozók és az őket segítő intézmények között.
A konferencia első előadását dr. Zeiler Julianna, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa tartotta. Prezentációjában főképp arról beszélt, hogyan válhatnak a kis- és középvállalkozások (KKV) nemz etközivé a határ menti együttműködésnek köszönhetően. Úgy vélekedett, a mostani válság jóval erősebb és több országot érint, mint ahogyan azt előtte gondolták a szakemberek, s a mi térségünkben, Magyarországon és Romániában ennek főként az az oka, hogy ezeknek az államoknak nem sikerült időben belépniük az euróövezetbe. „A piacok zsugorodnak, a verseny éleződik – de ki marad a végén?” – fogalmazott Zeiler Julianna.
Románia egyébként a külkereskedelmi forgalom szempontjából Magyarország kilencedik legnagyobb partnere, ám az előadó úgy vélte, hamarosan ennél előkelőbb helyet fog majd elfoglalni. „A két ország között máris nagyon jók a kamarai kapcsolatok, főképp Békéscsaba és Arad ápol egymással nagyon jó viszonyt” – mondta a főtanácsos. Mint fogalmazott, az utóbbi években már számos magyarországi cég jelent meg a határ innenső oldalán, de még mindig elsősorban a nagyvállalatok: a MOL, a Wienerberger vagy éppen a Tondach.
Szerinte ideje volna, hogy a KKV-k is némi segítséget, támogatást kapjanak ahhoz, hogy átmerészkedjenek a határon. Hiszen a nyelvi korlátok szinte nem is léteznek – angolul mindenki beszél –, illetve a közlekedési infrastruktúra sem akadály már. Magyarország legtöbb megyéje határos valamelyik szomszédos országgal, éppen ezért a minisztériumok is folyamatos közös pályázati lehetőségeket biztosítanak a határ mentén működő vállalkozásoknak, ilyen például a Magyarország–Románia határon Átnyúló Együttműködési Program, amelyben román oldalról Arad, Bihar és Szatmár megyei KKV-k vehetnek részt akár környezetvédelmi, akár kommunikációs, akár közlekedési témakörben a határokon át.
Theodor Petroni, a Bihar megyei önkormányzat európai integrációs és fejlesztési osztályvezetője a megyét mutatta be gazdasági szempontból. Megtudtuk, mint az ország egyik leggyorsabban fejlődő megyéje, 150 kilométeres határszakaszával különösen fontos a határokon átívelő üzleti együttműködés. Azt is elmondta, a jövőben a megye legfőbb fejlődési prioritása minden bizonnyal a turizmus lesz. Egyébként elmondása szerint Biharban jelenleg is számtalan magyar–román közös projekt fut.
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. főként európai uniós forrásokból ajánl fel a KKV-knek olyan hitellehetőségeket, amelyek sokkal előnyösebbek, mint a kereskedelmi bankok által kínáltak. A társaság részéről Zalán Helga ügyvezető igazgató magyarázta el a fontosabb tudnivalókat a mindössze évi 0,5 százalékos kamatú mikrohitelekről, a KKV-hitelekről és egyéb támogatási lehetőségekről. Elmondta, kimutatásaik szerint a magyarországi KKV-k nem szívesen élnek hitelfelvétellel: míg Európa nagyobbik részében ezeknek 75 százaléka,
Magyarországon kevesebb mint 25 százaléka vesz fel kölcsönt, ezért alakult meg a zrt. 2007-ben. A konferencia második felében Szegvári Péter, a Regionális Fejlesztési Holding stratégiai igazgatója beszélt a határ menti fejlesztések finanszírozási lehetőségeiről, Tölgyesi Viktória, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezető-helyettese pedig a fentebb is említett Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013-as kiírását mutatta be. Végül Király Zsolt, a Garantiqa Pont Zrt. vezérigazgató-helyettese a vállalkozásélénkítésről tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
Látogatottsági adatok