Fotó: A szerző felvétele
2009. június 25., 10:022009. június 25., 10:02
Biró Rozália nagyváradi alpolgármester megnyitóbeszédében elmondta: a konferencia a közösségnek és az önkormányzatoknak is lényeges. „Lassan kezdünk ráébredni arra, hogy a közigazgatás számára is mennyire fontos a vállalkozói szféra, hiszen annak szereplői adóikkal nagyban hozzájárulnak az önkormányzati költségvetésekhez” – fogalmazott. Azt is elmondta, abba kell hagyni a gazdasági válság miatti egy helyben toporgást és siránkozást, s végre lépni kell – ebben segíthetnek szerinte a hasonló konferenciák, ahol lehetőségek csillannak fel és kapcsolatok épülnek ki a vállalkozók és az őket segítő intézmények között.
A konferencia első előadását dr. Zeiler Julianna, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa tartotta. Prezentációjában főképp arról beszélt, hogyan válhatnak a kis- és középvállalkozások (KKV) nemz etközivé a határ menti együttműködésnek köszönhetően. Úgy vélekedett, a mostani válság jóval erősebb és több országot érint, mint ahogyan azt előtte gondolták a szakemberek, s a mi térségünkben, Magyarországon és Romániában ennek főként az az oka, hogy ezeknek az államoknak nem sikerült időben belépniük az euróövezetbe. „A piacok zsugorodnak, a verseny éleződik – de ki marad a végén?” – fogalmazott Zeiler Julianna.
Románia egyébként a külkereskedelmi forgalom szempontjából Magyarország kilencedik legnagyobb partnere, ám az előadó úgy vélte, hamarosan ennél előkelőbb helyet fog majd elfoglalni. „A két ország között máris nagyon jók a kamarai kapcsolatok, főképp Békéscsaba és Arad ápol egymással nagyon jó viszonyt” – mondta a főtanácsos. Mint fogalmazott, az utóbbi években már számos magyarországi cég jelent meg a határ innenső oldalán, de még mindig elsősorban a nagyvállalatok: a MOL, a Wienerberger vagy éppen a Tondach.
Szerinte ideje volna, hogy a KKV-k is némi segítséget, támogatást kapjanak ahhoz, hogy átmerészkedjenek a határon. Hiszen a nyelvi korlátok szinte nem is léteznek – angolul mindenki beszél –, illetve a közlekedési infrastruktúra sem akadály már. Magyarország legtöbb megyéje határos valamelyik szomszédos országgal, éppen ezért a minisztériumok is folyamatos közös pályázati lehetőségeket biztosítanak a határ mentén működő vállalkozásoknak, ilyen például a Magyarország–Románia határon Átnyúló Együttműködési Program, amelyben román oldalról Arad, Bihar és Szatmár megyei KKV-k vehetnek részt akár környezetvédelmi, akár kommunikációs, akár közlekedési témakörben a határokon át.
Theodor Petroni, a Bihar megyei önkormányzat európai integrációs és fejlesztési osztályvezetője a megyét mutatta be gazdasági szempontból. Megtudtuk, mint az ország egyik leggyorsabban fejlődő megyéje, 150 kilométeres határszakaszával különösen fontos a határokon átívelő üzleti együttműködés. Azt is elmondta, a jövőben a megye legfőbb fejlődési prioritása minden bizonnyal a turizmus lesz. Egyébként elmondása szerint Biharban jelenleg is számtalan magyar–román közös projekt fut.
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. főként európai uniós forrásokból ajánl fel a KKV-knek olyan hitellehetőségeket, amelyek sokkal előnyösebbek, mint a kereskedelmi bankok által kínáltak. A társaság részéről Zalán Helga ügyvezető igazgató magyarázta el a fontosabb tudnivalókat a mindössze évi 0,5 százalékos kamatú mikrohitelekről, a KKV-hitelekről és egyéb támogatási lehetőségekről. Elmondta, kimutatásaik szerint a magyarországi KKV-k nem szívesen élnek hitelfelvétellel: míg Európa nagyobbik részében ezeknek 75 százaléka,
Magyarországon kevesebb mint 25 százaléka vesz fel kölcsönt, ezért alakult meg a zrt. 2007-ben. A konferencia második felében Szegvári Péter, a Regionális Fejlesztési Holding stratégiai igazgatója beszélt a határ menti fejlesztések finanszírozási lehetőségeiről, Tölgyesi Viktória, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezető-helyettese pedig a fentebb is említett Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013-as kiírását mutatta be. Végül Király Zsolt, a Garantiqa Pont Zrt. vezérigazgató-helyettese a vállalkozásélénkítésről tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Látogatottsági adatok