
Fotó: A szerző felvétele
2009. június 25., 10:022009. június 25., 10:02
Biró Rozália nagyváradi alpolgármester megnyitóbeszédében elmondta: a konferencia a közösségnek és az önkormányzatoknak is lényeges. „Lassan kezdünk ráébredni arra, hogy a közigazgatás számára is mennyire fontos a vállalkozói szféra, hiszen annak szereplői adóikkal nagyban hozzájárulnak az önkormányzati költségvetésekhez” – fogalmazott. Azt is elmondta, abba kell hagyni a gazdasági válság miatti egy helyben toporgást és siránkozást, s végre lépni kell – ebben segíthetnek szerinte a hasonló konferenciák, ahol lehetőségek csillannak fel és kapcsolatok épülnek ki a vállalkozók és az őket segítő intézmények között.
A konferencia első előadását dr. Zeiler Julianna, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa tartotta. Prezentációjában főképp arról beszélt, hogyan válhatnak a kis- és középvállalkozások (KKV) nemz etközivé a határ menti együttműködésnek köszönhetően. Úgy vélekedett, a mostani válság jóval erősebb és több országot érint, mint ahogyan azt előtte gondolták a szakemberek, s a mi térségünkben, Magyarországon és Romániában ennek főként az az oka, hogy ezeknek az államoknak nem sikerült időben belépniük az euróövezetbe. „A piacok zsugorodnak, a verseny éleződik – de ki marad a végén?” – fogalmazott Zeiler Julianna.
Románia egyébként a külkereskedelmi forgalom szempontjából Magyarország kilencedik legnagyobb partnere, ám az előadó úgy vélte, hamarosan ennél előkelőbb helyet fog majd elfoglalni. „A két ország között máris nagyon jók a kamarai kapcsolatok, főképp Békéscsaba és Arad ápol egymással nagyon jó viszonyt” – mondta a főtanácsos. Mint fogalmazott, az utóbbi években már számos magyarországi cég jelent meg a határ innenső oldalán, de még mindig elsősorban a nagyvállalatok: a MOL, a Wienerberger vagy éppen a Tondach.
Szerinte ideje volna, hogy a KKV-k is némi segítséget, támogatást kapjanak ahhoz, hogy átmerészkedjenek a határon. Hiszen a nyelvi korlátok szinte nem is léteznek – angolul mindenki beszél –, illetve a közlekedési infrastruktúra sem akadály már. Magyarország legtöbb megyéje határos valamelyik szomszédos országgal, éppen ezért a minisztériumok is folyamatos közös pályázati lehetőségeket biztosítanak a határ mentén működő vállalkozásoknak, ilyen például a Magyarország–Románia határon Átnyúló Együttműködési Program, amelyben román oldalról Arad, Bihar és Szatmár megyei KKV-k vehetnek részt akár környezetvédelmi, akár kommunikációs, akár közlekedési témakörben a határokon át.
Theodor Petroni, a Bihar megyei önkormányzat európai integrációs és fejlesztési osztályvezetője a megyét mutatta be gazdasági szempontból. Megtudtuk, mint az ország egyik leggyorsabban fejlődő megyéje, 150 kilométeres határszakaszával különösen fontos a határokon átívelő üzleti együttműködés. Azt is elmondta, a jövőben a megye legfőbb fejlődési prioritása minden bizonnyal a turizmus lesz. Egyébként elmondása szerint Biharban jelenleg is számtalan magyar–román közös projekt fut.
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. főként európai uniós forrásokból ajánl fel a KKV-knek olyan hitellehetőségeket, amelyek sokkal előnyösebbek, mint a kereskedelmi bankok által kínáltak. A társaság részéről Zalán Helga ügyvezető igazgató magyarázta el a fontosabb tudnivalókat a mindössze évi 0,5 százalékos kamatú mikrohitelekről, a KKV-hitelekről és egyéb támogatási lehetőségekről. Elmondta, kimutatásaik szerint a magyarországi KKV-k nem szívesen élnek hitelfelvétellel: míg Európa nagyobbik részében ezeknek 75 százaléka,
Magyarországon kevesebb mint 25 százaléka vesz fel kölcsönt, ezért alakult meg a zrt. 2007-ben. A konferencia második felében Szegvári Péter, a Regionális Fejlesztési Holding stratégiai igazgatója beszélt a határ menti fejlesztések finanszírozási lehetőségeiről, Tölgyesi Viktória, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezető-helyettese pedig a fentebb is említett Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013-as kiírását mutatta be. Végül Király Zsolt, a Garantiqa Pont Zrt. vezérigazgató-helyettese a vállalkozásélénkítésről tartott előadást.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.