Fotó: A szerző felvétele
2009. június 25., 10:022009. június 25., 10:02
Biró Rozália nagyváradi alpolgármester megnyitóbeszédében elmondta: a konferencia a közösségnek és az önkormányzatoknak is lényeges. „Lassan kezdünk ráébredni arra, hogy a közigazgatás számára is mennyire fontos a vállalkozói szféra, hiszen annak szereplői adóikkal nagyban hozzájárulnak az önkormányzati költségvetésekhez” – fogalmazott. Azt is elmondta, abba kell hagyni a gazdasági válság miatti egy helyben toporgást és siránkozást, s végre lépni kell – ebben segíthetnek szerinte a hasonló konferenciák, ahol lehetőségek csillannak fel és kapcsolatok épülnek ki a vállalkozók és az őket segítő intézmények között.
A konferencia első előadását dr. Zeiler Julianna, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa tartotta. Prezentációjában főképp arról beszélt, hogyan válhatnak a kis- és középvállalkozások (KKV) nemz etközivé a határ menti együttműködésnek köszönhetően. Úgy vélekedett, a mostani válság jóval erősebb és több országot érint, mint ahogyan azt előtte gondolták a szakemberek, s a mi térségünkben, Magyarországon és Romániában ennek főként az az oka, hogy ezeknek az államoknak nem sikerült időben belépniük az euróövezetbe. „A piacok zsugorodnak, a verseny éleződik – de ki marad a végén?” – fogalmazott Zeiler Julianna.
Románia egyébként a külkereskedelmi forgalom szempontjából Magyarország kilencedik legnagyobb partnere, ám az előadó úgy vélte, hamarosan ennél előkelőbb helyet fog majd elfoglalni. „A két ország között máris nagyon jók a kamarai kapcsolatok, főképp Békéscsaba és Arad ápol egymással nagyon jó viszonyt” – mondta a főtanácsos. Mint fogalmazott, az utóbbi években már számos magyarországi cég jelent meg a határ innenső oldalán, de még mindig elsősorban a nagyvállalatok: a MOL, a Wienerberger vagy éppen a Tondach.
Szerinte ideje volna, hogy a KKV-k is némi segítséget, támogatást kapjanak ahhoz, hogy átmerészkedjenek a határon. Hiszen a nyelvi korlátok szinte nem is léteznek – angolul mindenki beszél –, illetve a közlekedési infrastruktúra sem akadály már. Magyarország legtöbb megyéje határos valamelyik szomszédos országgal, éppen ezért a minisztériumok is folyamatos közös pályázati lehetőségeket biztosítanak a határ mentén működő vállalkozásoknak, ilyen például a Magyarország–Románia határon Átnyúló Együttműködési Program, amelyben román oldalról Arad, Bihar és Szatmár megyei KKV-k vehetnek részt akár környezetvédelmi, akár kommunikációs, akár közlekedési témakörben a határokon át.
Theodor Petroni, a Bihar megyei önkormányzat európai integrációs és fejlesztési osztályvezetője a megyét mutatta be gazdasági szempontból. Megtudtuk, mint az ország egyik leggyorsabban fejlődő megyéje, 150 kilométeres határszakaszával különösen fontos a határokon átívelő üzleti együttműködés. Azt is elmondta, a jövőben a megye legfőbb fejlődési prioritása minden bizonnyal a turizmus lesz. Egyébként elmondása szerint Biharban jelenleg is számtalan magyar–román közös projekt fut.
A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. főként európai uniós forrásokból ajánl fel a KKV-knek olyan hitellehetőségeket, amelyek sokkal előnyösebbek, mint a kereskedelmi bankok által kínáltak. A társaság részéről Zalán Helga ügyvezető igazgató magyarázta el a fontosabb tudnivalókat a mindössze évi 0,5 százalékos kamatú mikrohitelekről, a KKV-hitelekről és egyéb támogatási lehetőségekről. Elmondta, kimutatásaik szerint a magyarországi KKV-k nem szívesen élnek hitelfelvétellel: míg Európa nagyobbik részében ezeknek 75 százaléka,
Magyarországon kevesebb mint 25 százaléka vesz fel kölcsönt, ezért alakult meg a zrt. 2007-ben. A konferencia második felében Szegvári Péter, a Regionális Fejlesztési Holding stratégiai igazgatója beszélt a határ menti fejlesztések finanszírozási lehetőségeiről, Tölgyesi Viktória, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezető-helyettese pedig a fentebb is említett Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013-as kiírását mutatta be. Végül Király Zsolt, a Garantiqa Pont Zrt. vezérigazgató-helyettese a vállalkozásélénkítésről tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok