Fotó: Gábos Albin
Nagyjából 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalót sikerült azonosítania a bukaresti pénzügyminisztériumnak, akiknek a havi jövedelme meghaladja az államelnök 25 ezer lejes keresetét. Azt egyelőre nem tudni pontosan, hányan dolgoznak közülük a közszférában. Elemzők ugyanakkor egybehangzóan azt állítják, nemhogy nem tömné be a költségvetésen tátongó lyukat ezeknek a jövedelmeknek a kormány által tervezett többletadója, hanem éppen csak „aprópénzt” és plusz fejtörést jelentene.
2023. április 27., 20:372023. április 27., 20:37
2023. április 27., 20:552023. április 27., 20:55
Elemzést kell készítenie a bukaresti kormánykoalíció felkérésére a pénzügyminisztériumnak arról, hogy hány személy van Romániában, akinek a havi jövedelme meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejnek megfelelő fizetését. Felmerült ugyanis, hogy esetükben nem a 10 százalékos egységes adókulcsot alkalmaznák a jövőben, hanem 16 százalékra növelnék a jövedelemadó értékét a 25 ezer lej feletti összegekre. Az intézkedés egyike azoknak a lépéseknek, amelyeket a Ciucă-kabinet fontolgat a 2023-as évi állami költségvetés hiányának lefaragása érdekében.
És itt nem csak a 25 ezer lejt meghaladó fizetésekről van szó, hanem valamennyi havi jövedelemről. Tehát azok is nagyobb adót lehetnek kénytelenek befizetni az államkasszába, akik a havi bérük mellett juttatást kapnak azért, mert helyet kapnak valamely állami vállalat igazgatótanácsában, vagy éppen egyszerre kapnak közalkalmazotti fizetést és állami nyugdíjat, azok értéke pedig meghaladja a 25 ezer lejt.
A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál most arról számolt be, hogy a munkaügyi felügyelőség adatai szerint összesen 42 315 olyan munkaszerződést tartana nyilván Romániában, amelyben a havi fizetés meghaladja a 25 ezer lejt, ezek közül pedig alig 2300 a közszférában. Azt írják, ez azt jelenti, hogy nagyon sok ilyen jövedelem az Országos Adóhatóság (ANAF) és a pénzügyminisztérium adatbázisában található meg, nem pedig a Revisalban vagy a munkaügyi felügyelőségnél.
A törvény értelmében nincsenek regisztrálva az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerében (Revisal) a katonák, a belügyminisztérium alkalmazottai, a hírszerző szolgálatoknál dolgozók, a honatyák, egyes köztisztviselők, a polgármesterek, a bírák, valamint az ügyészek.
Sokan visznek haza ugyanakkor 25 ezer lejnél nagyobb összeget az európai uniós alapok kezelésével foglalkozó alkalmazottak, az egészségügyben, illetve az oktatás területén dolgozók közül is – állítják a Profit.ro forrásai. Az írás ugyanakkor emlékeztet, abból adódnak a munkaügyi felügyelőség és az ANAF adatai közötti különbségek, hogy előbbinél mindössze a munkaszerződésben szereplő összegekről vannak nyilvántartások, míg utóbbi, a D112-es űrlap révén tud minden legális jövedelemről.
Különadó kivetését javasolta a kormánykoalíció hétfői ülésén Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az államfő fizetését meghaladó bérekre, az intézkedést nem csak a közszférában, hanem a versenyszférában is alkalmaznák – értesült a News.ro.
A Profit.ro amúgy úgy számol, hogy az államfői fizetést meghaladó jövedelmek 25 ezer lej feletti részére tervezett 16 százalékos
A másik nagy gazdasági portál, az Economedia.ro is úgy számol eközben, hogy a nagy jövedelmek többletadója nem oldaná meg a román költségvetés gondjait, csak „aprópénzt” jelentene, ami egy év alatt sem tömné be a büdzsén tátongó lyukat. Még két kilométer autópálya megépítésére sem lenne elég, ha a Romániában jelenleg zajló legdrágább sztrádaépítést vesszük viszonyítási alapnak.
A portál a munkaügyi minisztérium adatbázisában szereplő adatokat ismerteti, amelyek szerint 30 754 romániai munkavállalónak van az államfő fizetését meghaladó bruttó havi bére, akik közül nagyjából 13 ezren lehetnek közalkalmazottak, körülbelül 17 ezren pedig a versenyszférában tevékenykednek.
A romániai adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá kell tenni – vallja Klaus Iohannis államfő.
Mivel a pénzügyminisztérium elemzése még nem ismert, az Economedia.ro elemzője néhány hipotetikus számítással illusztrálta, hogy mennyire nem lenne nyertese a költségvetés a meglebegtetett többletadónak.
Ezután az összeg után ma 5750 lej adót kell fizetni. Amennyiben a 25 ezer lej fölötti részre már 16 százalékos adókulcsot alkalmaznának, akkor alkalmazottanként 1950 lejjel több, vagyis 7700 lej adó folyna be az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a 13 ezer közalkalmazott után, éves szinten 300 millió lej (60 millió euró) folyna be.
Ebben az esetben az alkalmazottra eső adó havi szinten a jelenlegi 6500 lejről 8900 lejre nőne, ami évi 28 800 lejes plusz bevételt jelentene az államkassza számára. Tehát egy, a valóságtól elrugaszkodottnak tűnő szcenárió mentén is 375 millió lejjel (75 millió euró) gyarapodna a büdzsé. Ha pedig – a hivatalos cáfolatoktól eltérően – mégis kiterjesztenék az intézkedést arra a 17 ezer munkavállalóra, aki a versenyszférában keres 25 ezer lejnél többet,
Elemzők ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmet, hogy ma még az sem igazán világos, „mennyibe fájna” évente a román államnak a többletadó kezelése.
Tizenhat százalékos adót vethet ki a kormány minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet visz haza, mint az államelnök havi fizetése, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról – legalábbis erről is zajlanak egyeztetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén augusztusban az Európai Unióban átlagosan 23,8 százalékkal voltak drágábbak a személyszállításban használt üzemanyagok, mint egy évvel korábban – közölte kedden az Eurostat.
Amennyiben kormánya megkapja a bizalmat, nem fogja emelni az adókat, és azt tervezi, hogy az áfát 21-ről 19 százalékra csökkenti – jelentette ki Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök
Miközben a politikusok tárgyalási fordulókban mérik az időt, a gazdaság számára minden elvesztegetett hét magasabb kamatokat, elhalasztott beruházásokat, redőnyüket lehúzó vállalkozásokat, kivándorló munkavállalókat jelent – figyelmeztet Adrian Negrescu.
Közvetlen vonatjáratok indulhatnak Nagyvárad és Arad felé is a budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a magyar vasút második aranykorát ígérő Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően.
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!