Fotó: Gábos Albin
Nagyjából 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalót sikerült azonosítania a bukaresti pénzügyminisztériumnak, akiknek a havi jövedelme meghaladja az államelnök 25 ezer lejes keresetét. Azt egyelőre nem tudni pontosan, hányan dolgoznak közülük a közszférában. Elemzők ugyanakkor egybehangzóan azt állítják, nemhogy nem tömné be a költségvetésen tátongó lyukat ezeknek a jövedelmeknek a kormány által tervezett többletadója, hanem éppen csak „aprópénzt” és plusz fejtörést jelentene.
2023. április 27., 20:372023. április 27., 20:37
2023. április 27., 20:552023. április 27., 20:55
Elemzést kell készítenie a bukaresti kormánykoalíció felkérésére a pénzügyminisztériumnak arról, hogy hány személy van Romániában, akinek a havi jövedelme meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejnek megfelelő fizetését. Felmerült ugyanis, hogy esetükben nem a 10 százalékos egységes adókulcsot alkalmaznák a jövőben, hanem 16 százalékra növelnék a jövedelemadó értékét a 25 ezer lej feletti összegekre. Az intézkedés egyike azoknak a lépéseknek, amelyeket a Ciucă-kabinet fontolgat a 2023-as évi állami költségvetés hiányának lefaragása érdekében.
És itt nem csak a 25 ezer lejt meghaladó fizetésekről van szó, hanem valamennyi havi jövedelemről. Tehát azok is nagyobb adót lehetnek kénytelenek befizetni az államkasszába, akik a havi bérük mellett juttatást kapnak azért, mert helyet kapnak valamely állami vállalat igazgatótanácsában, vagy éppen egyszerre kapnak közalkalmazotti fizetést és állami nyugdíjat, azok értéke pedig meghaladja a 25 ezer lejt.
A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál most arról számolt be, hogy a munkaügyi felügyelőség adatai szerint összesen 42 315 olyan munkaszerződést tartana nyilván Romániában, amelyben a havi fizetés meghaladja a 25 ezer lejt, ezek közül pedig alig 2300 a közszférában. Azt írják, ez azt jelenti, hogy nagyon sok ilyen jövedelem az Országos Adóhatóság (ANAF) és a pénzügyminisztérium adatbázisában található meg, nem pedig a Revisalban vagy a munkaügyi felügyelőségnél.
A törvény értelmében nincsenek regisztrálva az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerében (Revisal) a katonák, a belügyminisztérium alkalmazottai, a hírszerző szolgálatoknál dolgozók, a honatyák, egyes köztisztviselők, a polgármesterek, a bírák, valamint az ügyészek.
Sokan visznek haza ugyanakkor 25 ezer lejnél nagyobb összeget az európai uniós alapok kezelésével foglalkozó alkalmazottak, az egészségügyben, illetve az oktatás területén dolgozók közül is – állítják a Profit.ro forrásai. Az írás ugyanakkor emlékeztet, abból adódnak a munkaügyi felügyelőség és az ANAF adatai közötti különbségek, hogy előbbinél mindössze a munkaszerződésben szereplő összegekről vannak nyilvántartások, míg utóbbi, a D112-es űrlap révén tud minden legális jövedelemről.
Különadó kivetését javasolta a kormánykoalíció hétfői ülésén Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az államfő fizetését meghaladó bérekre, az intézkedést nem csak a közszférában, hanem a versenyszférában is alkalmaznák – értesült a News.ro.
A Profit.ro amúgy úgy számol, hogy az államfői fizetést meghaladó jövedelmek 25 ezer lej feletti részére tervezett 16 százalékos
A másik nagy gazdasági portál, az Economedia.ro is úgy számol eközben, hogy a nagy jövedelmek többletadója nem oldaná meg a román költségvetés gondjait, csak „aprópénzt” jelentene, ami egy év alatt sem tömné be a büdzsén tátongó lyukat. Még két kilométer autópálya megépítésére sem lenne elég, ha a Romániában jelenleg zajló legdrágább sztrádaépítést vesszük viszonyítási alapnak.
A portál a munkaügyi minisztérium adatbázisában szereplő adatokat ismerteti, amelyek szerint 30 754 romániai munkavállalónak van az államfő fizetését meghaladó bruttó havi bére, akik közül nagyjából 13 ezren lehetnek közalkalmazottak, körülbelül 17 ezren pedig a versenyszférában tevékenykednek.
A romániai adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá kell tenni – vallja Klaus Iohannis államfő.
Mivel a pénzügyminisztérium elemzése még nem ismert, az Economedia.ro elemzője néhány hipotetikus számítással illusztrálta, hogy mennyire nem lenne nyertese a költségvetés a meglebegtetett többletadónak.
Ezután az összeg után ma 5750 lej adót kell fizetni. Amennyiben a 25 ezer lej fölötti részre már 16 százalékos adókulcsot alkalmaznának, akkor alkalmazottanként 1950 lejjel több, vagyis 7700 lej adó folyna be az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a 13 ezer közalkalmazott után, éves szinten 300 millió lej (60 millió euró) folyna be.
Ebben az esetben az alkalmazottra eső adó havi szinten a jelenlegi 6500 lejről 8900 lejre nőne, ami évi 28 800 lejes plusz bevételt jelentene az államkassza számára. Tehát egy, a valóságtól elrugaszkodottnak tűnő szcenárió mentén is 375 millió lejjel (75 millió euró) gyarapodna a büdzsé. Ha pedig – a hivatalos cáfolatoktól eltérően – mégis kiterjesztenék az intézkedést arra a 17 ezer munkavállalóra, aki a versenyszférában keres 25 ezer lejnél többet,
Elemzők ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmet, hogy ma még az sem igazán világos, „mennyibe fájna” évente a román államnak a többletadó kezelése.
Tizenhat százalékos adót vethet ki a kormány minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet visz haza, mint az államelnök havi fizetése, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról – legalábbis erről is zajlanak egyeztetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!