
Fotó: Krónika
Ezzel három hónapos munkaengedélyt kapnak, utána pedig joguk van további egy hónapig az Egyesült Államokban utazgatni anélkül, hogy munkát vállalnának.
Az amerikai álom azonban korántsem olcsó: a dolgozni kívánó diáknak mintegy 1500–2000 dollárt kell kifizetnie a diákmunka-közvetítő ügynökségeknek ahhoz, hogy kijuthasson az Államokba.
Raluca Madaras, a Workexperience diákmunkaközvetítő-iroda programkoordinátora a Krónika érdeklődésére elmondta, bár az idei összesítéseket még nem végezték el, közel ötszáz kolozsvári diákot juttattak ki idén az Amerikai Egyesült Államokba, országos szinten ez a szám megközelíti a kétezret is. Mint mondta, a cégnél feliratkozó diákoknak megközelítőleg 95 százaléka kapja meg a kiutazáshoz szükséges vízumot.
A nyári diákmunka-lehetőségeket böngészve feltűnt, hogy Amerikában a legtöbb diákmunkát az általános és középiskolás korosztály számára országszerte sűrűn szervezett nyári táborok nyújtják, ahová nagykorú, nappali tagozatos, angolul legalább középfokú szinten beszélő diákokat toboroznak. Kézenfekvő, hiszen a táborokba szervezett kis- és középiskolásokat a szintén nyári szabadságukat töltő egyetemisták felügyelik, kísérik, nevelgetik, tanítgatják sportra, kézművességre, zenére. A nyári táboroztatáshoz külföldről is toboroznak 18 évet betöltött fiatalokat, erre a tevékenységre egy évtizedekkel ezelőtt alakult, egész világra kiterjedő szervezet, a Camp America szakosodott.
Nyelvtudás mint „fizetség”
A Camp America európai képviselete évente több mint 7000 diák számára teszi lehetővé, hogy a nyarat amerikai nyári táborokban dolgozva töltse el. A Camp America által szervezett nyári munka nagy előnye, hogy a szervezet fizeti a repülőjegyet London–New York–London viszonylatban, így az európai jelentkezőknek csak Londonig kell saját költségen utazniuk. A táborokban megkereshető fizetés ugyan minimális, de a megélhetésre bőven elég, lévén, a táborban mindenki számára biztosított a szállás és teljes ellátás. A programban részt vevő külföldieket nem is a meggazdagodás vágya vezérli, hanem elsősorban a nyelvtanulásé, hiszen a kint tartózkodás ideje alatt folyamatos angol nyelvű kommunikációra vannak késztetve. „Nem is az volt a célom, hogy összegyűjtsek egy itthon nagynak számító összeget, de még így is megtérült a kiutazásra költött pénzem, és megtanultam angolul beszélni – mondta el érdeklődésünkre S. Bíborka, aki tavaly nyáron utazott ki a Camp Americával, és egy New Jersey állambeli táborban oktatott kézművességet. – Aki pénzt akar keresni, az tudja: vendéglőben, szállodában vagy gyorsétkezdékben kell munkát vállalnia” – magyarázta.
A gyorsétterem a favorit
Többen is úgy vélekednek: a legkeresettebbeknek továbbra is a vendéglátó-ipari állások bizonyulnak, ahol az ügynökségek ígérete szerint a pincérek a napidíj mellett az „odakinn majdnem kötelezőnek számító” borravalót is megtarthatják. Ha nem ilyen szerencsés az illető, az is megeshet, hogy a munkaidő végén „hiányt” találnak nála, amit levonnak a fizetéséből, vagy a jutalékos rendszerről kiderül, hogy nem nagyon lehet haszonra szert tenni belőle, akkor pedig marad az igen alacsony órabér. Ha valaki szeretné elkerülni a melléfogásokat, jobban teszi, ha iskolaszövetkezeten keresztül keres munkát. Ezek a szervezetek szerződést kötnek a munkahelyekkel, és a munkáltató az iskolaszövetkezeten keresztül fizet a munkavállalónak. Így a diák biztos lehet benne, hogy hónap végén megkapja az előre kialkudott bérét.
A legtöbb hazatérő egyetemista úgy nyilatkozik, három hónap alatt az átlagosnak számító 8-9 dolláros órabérrel számolva 3500-4000 dollárt lehet öszszegyűjteni egyetlen munkahelyen. Akik mellékállást vállalnak, ennek az összegnek akár a kétszeresével is hazatérhetnek októberre. „Két gyorsétkezdében is vállaltam munkát, délelőtt felszolgáltam az egyikben, délután pedig takarítottam egy Burger King étteremben, így napi 12 órai munkával akár száz dollárt is összeszedtem – meséli a kolozsvári Rebeka. – Van, akinek sikerül két munkahelyet találnia, ami amúgy rendkívül fárasztó, de jövedelmező, ugyanakkor többen vannak, akik egy munkahelyen dolgoznak, ők elég kevés pénzt tudnak hazahozni” – figyelmeztet.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.