
Fotó: Krónika
Ezzel három hónapos munkaengedélyt kapnak, utána pedig joguk van további egy hónapig az Egyesült Államokban utazgatni anélkül, hogy munkát vállalnának.
Az amerikai álom azonban korántsem olcsó: a dolgozni kívánó diáknak mintegy 1500–2000 dollárt kell kifizetnie a diákmunka-közvetítő ügynökségeknek ahhoz, hogy kijuthasson az Államokba.
Raluca Madaras, a Workexperience diákmunkaközvetítő-iroda programkoordinátora a Krónika érdeklődésére elmondta, bár az idei összesítéseket még nem végezték el, közel ötszáz kolozsvári diákot juttattak ki idén az Amerikai Egyesült Államokba, országos szinten ez a szám megközelíti a kétezret is. Mint mondta, a cégnél feliratkozó diákoknak megközelítőleg 95 százaléka kapja meg a kiutazáshoz szükséges vízumot.
A nyári diákmunka-lehetőségeket böngészve feltűnt, hogy Amerikában a legtöbb diákmunkát az általános és középiskolás korosztály számára országszerte sűrűn szervezett nyári táborok nyújtják, ahová nagykorú, nappali tagozatos, angolul legalább középfokú szinten beszélő diákokat toboroznak. Kézenfekvő, hiszen a táborokba szervezett kis- és középiskolásokat a szintén nyári szabadságukat töltő egyetemisták felügyelik, kísérik, nevelgetik, tanítgatják sportra, kézművességre, zenére. A nyári táboroztatáshoz külföldről is toboroznak 18 évet betöltött fiatalokat, erre a tevékenységre egy évtizedekkel ezelőtt alakult, egész világra kiterjedő szervezet, a Camp America szakosodott.
Nyelvtudás mint „fizetség”
A Camp America európai képviselete évente több mint 7000 diák számára teszi lehetővé, hogy a nyarat amerikai nyári táborokban dolgozva töltse el. A Camp America által szervezett nyári munka nagy előnye, hogy a szervezet fizeti a repülőjegyet London–New York–London viszonylatban, így az európai jelentkezőknek csak Londonig kell saját költségen utazniuk. A táborokban megkereshető fizetés ugyan minimális, de a megélhetésre bőven elég, lévén, a táborban mindenki számára biztosított a szállás és teljes ellátás. A programban részt vevő külföldieket nem is a meggazdagodás vágya vezérli, hanem elsősorban a nyelvtanulásé, hiszen a kint tartózkodás ideje alatt folyamatos angol nyelvű kommunikációra vannak késztetve. „Nem is az volt a célom, hogy összegyűjtsek egy itthon nagynak számító összeget, de még így is megtérült a kiutazásra költött pénzem, és megtanultam angolul beszélni – mondta el érdeklődésünkre S. Bíborka, aki tavaly nyáron utazott ki a Camp Americával, és egy New Jersey állambeli táborban oktatott kézművességet. – Aki pénzt akar keresni, az tudja: vendéglőben, szállodában vagy gyorsétkezdékben kell munkát vállalnia” – magyarázta.
A gyorsétterem a favorit
Többen is úgy vélekednek: a legkeresettebbeknek továbbra is a vendéglátó-ipari állások bizonyulnak, ahol az ügynökségek ígérete szerint a pincérek a napidíj mellett az „odakinn majdnem kötelezőnek számító” borravalót is megtarthatják. Ha nem ilyen szerencsés az illető, az is megeshet, hogy a munkaidő végén „hiányt” találnak nála, amit levonnak a fizetéséből, vagy a jutalékos rendszerről kiderül, hogy nem nagyon lehet haszonra szert tenni belőle, akkor pedig marad az igen alacsony órabér. Ha valaki szeretné elkerülni a melléfogásokat, jobban teszi, ha iskolaszövetkezeten keresztül keres munkát. Ezek a szervezetek szerződést kötnek a munkahelyekkel, és a munkáltató az iskolaszövetkezeten keresztül fizet a munkavállalónak. Így a diák biztos lehet benne, hogy hónap végén megkapja az előre kialkudott bérét.
A legtöbb hazatérő egyetemista úgy nyilatkozik, három hónap alatt az átlagosnak számító 8-9 dolláros órabérrel számolva 3500-4000 dollárt lehet öszszegyűjteni egyetlen munkahelyen. Akik mellékállást vállalnak, ennek az összegnek akár a kétszeresével is hazatérhetnek októberre. „Két gyorsétkezdében is vállaltam munkát, délelőtt felszolgáltam az egyikben, délután pedig takarítottam egy Burger King étteremben, így napi 12 órai munkával akár száz dollárt is összeszedtem – meséli a kolozsvári Rebeka. – Van, akinek sikerül két munkahelyet találnia, ami amúgy rendkívül fárasztó, de jövedelmező, ugyanakkor többen vannak, akik egy munkahelyen dolgoznak, ők elég kevés pénzt tudnak hazahozni” – figyelmeztet.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.