Fotó: Biró István
A dokumentumból arra is fény derül, hogy a románok esetében a lakásvásárlási vágy fordítottan arányos a jövedelemmel, azaz a szegényebbek inkább vágynak saját lakásra, mint a vagyonosabbak.
Az UniCredit adatai szerint 2010 végéig a romániai lakosság 11 százaléka akar lakást vásárolni, további 9 százalék a következõ tíz évben, míg 5 százalék több mint tíz év után tervez saját tulajdonban levõ lakásba költözni. Közép- és kelet-európai szinten a lakosság mindössze 6 százaléka kíván az elkövetkezõ három évben lakást venni.
Az ingatlanpiaci szakértõk szerint azonban a lakásvásárlási vágy nem társul a vásárlóerõvel. „Az elemzés derûlátó. A románok reménykednek és akarnak, de vágyaik nem egyeznek meg a valósággal olyan körülmények között, hogy a beépített felületek négyzetmétere folyamatosan drágul, és a hitelekkel járó költségek is egyre magasabbak” – értékelte az UniCredit adatait a Coldwell Banker ingatlan-tanácsadó cég vezetõje. Hasonlóképpen fogalmazott egy másik ingatlanokkal foglalkozó vállalkozás vezetõje is, hangsúlyozva, hogy a lakossági vágyak beteljesülése évi 700 ezer ingatlanpiaci tranzakciót feltételezne, a reális szám pedig ennek alig fele.
Arra a kérdésre, hogy miért szeretnének a romániaiak inkább saját lakásban élni, mint a fejlettebb országok lakói, a szakértõk szerint az a magyarázat, hogy a hazai lakosok gyerekkoruktól úgy nõnek fel, hogy saját lakást szeretnének, és amint anyagi helyzetük ezt lehetõvé teszi, lakást vásárolnak.
Az UniCredit adatsora szerint leginkább azok szeretnének a következõ három évben lakást venni, akiknek 283 eurónál alacsonyabb a havi fizetésük. A 284–425 euró között keresõk esetében 22 százalékos, a 426–510 euró közötti fizetéssel rendelkezõknél pedig mindössze 13 százalékos a lakásvásárlási vágy. 511 eurós havi bevétel fölött viszont ismét megnõ a lakásbirtoklási vágy, a félezer eurónál nagyobb fizetést hazavivõk 30 százaléka élne saját házban.
A romániai trend valamelyest szembemegy a nyugat-európai szokásokkal, a fejlettebb országokban ugyanis a polgárok inkább életük végéig lakbért fizetnek, megtakarított pénzüket pedig befektetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok