Fotó: Pixabay
Már a nyugdíjemelés nélkül is meghaladhatja a 9 százalékot a román költségvetés mérleghiánya – figyelmeztetett egy szerdai szakkonferencián Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stabilitási igazgatóságának vezetője.
2020. július 15., 16:582020. július 15., 16:58
2020. július 15., 16:592020. július 15., 16:59
„Van egy nagyon súlyos problémánk, amelyet államháztartási hiánynak hívunk. A tavalyi év végén kezdődött olyan szinten, amely messze meghaladja a sokat vitatott 3 százalékot, ami amúgy is igen magas egy olyan ország számára, amelynek 4 százalékos gazdasági növekedése van, mint Romániának. Jelenleg 7, 8, sőt 9 százalékos államháztartási hiány felé haladunk, talán még ezt a szintet is meghaladjuk anélkül, hogy figyelembe vennénk a nyugdíjak szeptember 1-jétől esedékes emelését” – idézi a jegybanki illetékest az Agerpres hírügynökség.
„Nem csupán a kormány határozott válaszára van szükség, hanem megfelelő jogszabályokra is, mert a jelenleg érvényes törvény szerint szeptember 1-jén a nyugdíjak 40 százalékkal növekednek. Ha ez megtörténik, nem tudom, mi történik majd jövőőre” – mutatott rá a szakember.
Számításai szerint amúgy
ami „igen bonyolult helyzetet” teremt.
Amint arról korábban írtunk, az Európai Bizottság július elején kiadott előrejelzésében fenntartotta a májusi prognózisban megfogalmazottakat, és erre az évre továbbra is 6 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ehhez képest áprilisban közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített. A román kormány pedig a járvány kitörése után elfogadott költségvetés-kiigazítás alapján 1,9 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 2020-ban.
Mint ismeretes, a maastrichti szerződés szigorúan előírja, hogy az EU-tagállamok hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, ellenkező esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, és forrásmegvonások jöhetnek.
A bankrendszer jobban áll, mint 2008-ban
„Románia bankrendszere erősebb és készen áll a nehézségek kezelésére, az általános adatok pedig minden tekintetben sokkal jobbak, mint a 2008-as válságban” – jelentette ki Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stabilitási igazgatóságának vezetője. A szakember a hitelek helyzetét hozta fel példának, amelyek jelenleg a betétek 70 százalékát teszik ki, míg 2008-ban a helyzet ennek éppen a fordítottja volt.
Hangsúlyozta ugyanakkor: Romániában továbbra is nagyon súlyos makrogazdasági egyensúlyhiány van, az ikerdeficit (azaz a folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépése) pedig korlátozza a jegybank mozgásterét. A BNR viszont kamatlábak jelenlegi szintjével hozzájárult az árfolyam stabilitásának fenntartásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás