
Fotó: Pixabay
Már a nyugdíjemelés nélkül is meghaladhatja a 9 százalékot a román költségvetés mérleghiánya – figyelmeztetett egy szerdai szakkonferencián Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stabilitási igazgatóságának vezetője.
2020. július 15., 16:582020. július 15., 16:58
2020. július 15., 16:592020. július 15., 16:59
„Van egy nagyon súlyos problémánk, amelyet államháztartási hiánynak hívunk. A tavalyi év végén kezdődött olyan szinten, amely messze meghaladja a sokat vitatott 3 százalékot, ami amúgy is igen magas egy olyan ország számára, amelynek 4 százalékos gazdasági növekedése van, mint Romániának. Jelenleg 7, 8, sőt 9 százalékos államháztartási hiány felé haladunk, talán még ezt a szintet is meghaladjuk anélkül, hogy figyelembe vennénk a nyugdíjak szeptember 1-jétől esedékes emelését” – idézi a jegybanki illetékest az Agerpres hírügynökség.
„Nem csupán a kormány határozott válaszára van szükség, hanem megfelelő jogszabályokra is, mert a jelenleg érvényes törvény szerint szeptember 1-jén a nyugdíjak 40 százalékkal növekednek. Ha ez megtörténik, nem tudom, mi történik majd jövőőre” – mutatott rá a szakember.
Számításai szerint amúgy
ami „igen bonyolult helyzetet” teremt.
Amint arról korábban írtunk, az Európai Bizottság július elején kiadott előrejelzésében fenntartotta a májusi prognózisban megfogalmazottakat, és erre az évre továbbra is 6 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ehhez képest áprilisban közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített. A román kormány pedig a járvány kitörése után elfogadott költségvetés-kiigazítás alapján 1,9 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 2020-ban.
Mint ismeretes, a maastrichti szerződés szigorúan előírja, hogy az EU-tagállamok hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, ellenkező esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, és forrásmegvonások jöhetnek.
A bankrendszer jobban áll, mint 2008-ban
„Románia bankrendszere erősebb és készen áll a nehézségek kezelésére, az általános adatok pedig minden tekintetben sokkal jobbak, mint a 2008-as válságban” – jelentette ki Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stabilitási igazgatóságának vezetője. A szakember a hitelek helyzetét hozta fel példának, amelyek jelenleg a betétek 70 százalékát teszik ki, míg 2008-ban a helyzet ennek éppen a fordítottja volt.
Hangsúlyozta ugyanakkor: Romániában továbbra is nagyon súlyos makrogazdasági egyensúlyhiány van, az ikerdeficit (azaz a folyó fizetési mérleg hiányának és az államháztartás hiányának egyidejű fellépése) pedig korlátozza a jegybank mozgásterét. A BNR viszont kamatlábak jelenlegi szintjével hozzájárult az árfolyam stabilitásának fenntartásához.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás