2008. november 26., 15:012008. november 26., 15:01
A Nokia kedden jelentette be, hogy több százra emelkedik azoknak a személyeknek a száma, akiket kénytelen kényszerszabadságra küldeni. Simona Alb, a nemeszsuki cég kommunikációs igazgatója szerdán már úgy nyilatkozott: a telefongyártó romániai üzeméből főállású alkalmazottjait nem, mindössze az idénymunkásokat küldi kényszerszabadságra. Tájékoztatása szerint ezek a személyek a Nokia alvállalkozóinak dolgoznak és mindössze néhány hónapra szóló munkaszerződéssel voltak alkalmazva.
„A gyárnak rendszeresen szüksége van idénymunkásokra, akiket a munkaerő-elosztó központ valamint állásközvetítő cégek biztosítanak.” - magyarázta a szóvivő. Állítása szerint idénymunkásaik száma folyamatosan változik, jelenleg pedig nem tartanak igényt külső munkaerőre. Simona Alb kiemelte: a vállalatnak a továbbiakban még szüksége lesz külső munkaerőre, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban állnak az állásközvetítő cégekkel. Kedden John Guery, Nokia romániai kirendeltségének vezérigazgatója azt nyilatkozta: a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak a munkaszünet alatt bérüknek 75 százalékát kapják kézhez.
Az ünnepek alatt leáll a termelés a Nokia komáromi gyárában is, azonban a múlt évnél valamivel hosszabb időtartamra. Simai Anna, a Nokia komáromi szóvivője szerint dolgozóik régi kérését teljesítik a termelés ünnepek közti leállításával. A december 24-től 31-ig tartó üzemszünet csak a termelő egységeket érinti. Az ötezer embert foglalkoztató gyár többi részlege, a kiszállítás, a raktározás és a karbantartás a szokásos rendben dolgozik.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.