Bár az előző évekhez hasonlóan tavaly is némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentésből.
2018. december 13., 14:102018. december 13., 14:10
Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy. Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban.
Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás egyaránt 105 százalék volt tavaly.
Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 181 százalékával. (Luxemburg és Írország esetében azonban részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 7 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat 1 százalékponttal javult.
Összesen 11 országban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Dánia (128 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (121 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (85 százalék), Észtország (79 százalék), Litvánia (78 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (76 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.
A maradék hat ország közül
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 132 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 54 százalékával. Egy évvel korábban 134, illetve 53 százalékon állt a két adat.
Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (117 százalék), Dánia (114 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (112 százalék), Belgium (112 százalék), Hollandia (111 százalék), Svédország (109 százalék) és Franciaország (108 százalék).
A középmezőnyben 13 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (93 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (89 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (82 százalék), Csehország (82 százalék), Málta (78 százalék), Szlovénia (77 százalék), Görögország (76 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék és Észtország (73 százalék). A maradék öt ország csoportját Lettország és Románia vezeti 68-68 százalékkal, majd Magyarország és Horvátország következik 62 százalékkal, végül a sort Bulgária zárja 54 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!