Bár az előző évekhez hasonlóan tavaly is némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentésből.
2018. december 13., 14:102018. december 13., 14:10
Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy. Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban.
Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás egyaránt 105 százalék volt tavaly.
Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 181 százalékával. (Luxemburg és Írország esetében azonban részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 7 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat 1 százalékponttal javult.
Összesen 11 országban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Dánia (128 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (121 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (85 százalék), Észtország (79 százalék), Litvánia (78 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (76 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.
A maradék hat ország közül
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 132 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 54 százalékával. Egy évvel korábban 134, illetve 53 százalékon állt a két adat.
Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (117 százalék), Dánia (114 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (112 százalék), Belgium (112 százalék), Hollandia (111 százalék), Svédország (109 százalék) és Franciaország (108 százalék).
A középmezőnyben 13 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (93 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (89 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (82 százalék), Csehország (82 százalék), Málta (78 százalék), Szlovénia (77 százalék), Görögország (76 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék és Észtország (73 százalék). A maradék öt ország csoportját Lettország és Románia vezeti 68-68 százalékkal, majd Magyarország és Horvátország következik 62 százalékkal, végül a sort Bulgária zárja 54 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!