Fotó: Jakab Mónika
Az európai minimálbérről elfogadott jogszabály nem arról szól, hogy az EU összehangolt módon megállapítja a minimálbér összegét a tagállamokban, hanem egy irányelv, miszerint a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni – szögezte le a Krónika érdeklődésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.
2022. szeptember 16., 13:192022. szeptember 16., 13:19
Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel elfogadta az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új jogszabályt. Az új szabályozás célja, hogy javítsa az Európai Unióban élő összes munkavállaló életszínvonalát és munkakörülményeit, és hozzájáruljon a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. Míg a minimálbérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik,
A törvényileg meghatározott minimálbér megfelelőségének értékeléséhez viszonyítási alap lehet egy reálárakon vett áru- és szolgáltatáskosár, illetve a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka. A szabályok a munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkező valamennyi európai munkavállalóra kiterjednek majd.
Azoknak az országoknak, amelyekben a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékára terjed ki a kollektív bértárgyalások mechanizmusa, a szociális partnerek bevonásával cselekvési tervet kell készíteniük az arány javítására.
A szerdán elfogadott irányelv értelmében a tagországoknak rendszert kell kiépíteniük a szabályok betartásának megbízható nyomon követésére, valamint helyszíni és egyéb ellenőrzésére. A rendszer segítségével fel tudják majd tárni az esetleges visszaélésszerű alvállalkozást, színlelt önfoglalkoztatást, elszámolatlan túlórázást vagy a munkaintenzitás nem ellentételezett növelését.
Az uniós minimálbérről szóló irányelv elfogadása kulcsfontosságú a szociális jogok megerősítéséhez, valamint fontos üzenetet hordoz mindazon többmillió munkavállaló számra, akik keményen dolgoznak, de keveset keresnek.
„Az európai minimálbérről elfogadott jogszabály nem arról szól, hogy az Európai Unió összehangolt módon megállapítja a minimálbér összegét a tagállamokban, hanem egy irányelv, miszerint a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni” – szögezte le lapunk megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Kifejtette, az Európai Parlament megszavazta a jogszabályt, a következő napokban elfogadja az Európai Tanács, majd kihirdetik az Unió Hivatalos Közlönyében, utána pedig két év áll a tagállamok rendelkezésére, hogy átültessék a saját törvényhozásukba.
„Egyrészt a tagországok gazdasági különbözősége miatt nem lehet Brüsszelből elrendelni, hogy például Romániában legyen akkora minimálbér, mint Luxemburgban” – részletezte az RMDSZ-es eurohonatya. A másik ok, amiért az európai minimálbér nem összegről, hanem elvekről szól, az az, hogy az Uniónak nincs hatásköre a minimálbér megállapításában, az nemzeti hatáskör.
Mint a gazdasági szakpolitikus is aláhúzta, a jogszabály ugyanakkor arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendezze a munkaviszonyokat, minél inkább fehérítse ki a fekete- és szürkemunkát, a részmunkaidős szerződések, a félminimálbérek, a szolgáltatói szerződések „bozótjában” vágjon rendszert.
Hozzátette: az adóelkerülés egyik eszköze, hogy a munkáltató zsebbe vagy borítékban fizeti ki a javadalmazás egy részét az alkalmazottnak, aki most nem gondol arra, hogy idős korában azért nem lesz tisztességes nyugdíja, mert a jövedelme egy részét nem hivatalosan kapja.
Mint részletezte, nyilván az élet ára nem egyforma Erdélyben és Bajorországban, ezért a tagországok a minimálbér megfelelőségének értékeléséhez a következő viszonyítási alapokat vehetik figyelembe: egy reálárakon vett áru- és szolgáltatáskosár, a bruttó mediánbér 60 százaléka vagy a bruttó átlagbér 50 százaléka.
Romániában jelenleg a bruttó átlagjövedelem lekerekítve 6000 lej, ez azt jelenti, hogy ha holnap reggel kellene alkalmazni az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet, a romániai bruttó minimálbér 3000 lej kellene hogy legyen, ehhez képest jelenleg ez 2550 lej (a nettó 1500 lej).
Bár nem utolsó Románia európai összevetésben, ha a minimálbér értékét vesszük górcső alá, mindenképp a sereghajtók között találjuk a 2022 júliusi helyzetképet megjelenítő rangsorban.
Gyakorlatban azonban – magyarázta az EP-képviselő – Románia parlamentjének a következő két évben van lehetősége arra, hogy átültesse az irányelvet, és el kell döntenie, azt milyen formában teszi. „Most éppen nem a legkedvezőbb a gazdasági helyzet, ám reménykedhetünk, hogy mire erről döntenek, a helyzet javulni fog” – jegyezte meg, aláhúzva, az uniós minimálbért szabályozó törvénybe foglalt viszonyítási alapok csak ajánlásként fogalmazódnak meg.
„Románia döntéshozói, amikor az átültetésre sor kerül, határozhatnak úgy, hogy például egy-másfél év alatt három lépcsőben emelik a minimálbért, amíg az megfelel az ajánlásnak. Ma még nem tudhatjuk, a következő két évben miként alakul az átlagjövedelem és a minimálbér, valamint azt sem, hogy Románia parlamentje milyen formában ülteti majd át az irányelvet” – szögezte le Winkler Gyula.
Ezentúl minden ősszel megállapítja a kormány a következő évre érvényes minimálbért – jelentette ki a Ciucă-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!