Ultimátumot kapott Ciprus

Mint beszámoltunk, a nicosiai parlament kedden elvetette, hogy a 10 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag megadásának feltételéül szabott, 5,8 milliárd dolláros plusz önrészt elsősorban a betétek megadóztatásával teremtse elő Ciprus. Ezután egyre több találgatás jelent meg arról, hogy a ciprusi kormány alternatív javaslatot készít elő.

Az úgynevezett B terv állítólag előirányozza a 100 ezer eurót meghaladó betétek megadóztatását, a nyugdíjpénztári eszközök átalakítását államkötvényekké és csütörtökön napvilágot látott információk szerint a szigetország második legnagyobb bankja, a Laiki Bank felszámolását. Ezek az intézkedések 4,2 milliárd euró bevételhez juttatnák a ciprusi költségvetést. A kormány ezt az új elképzelést csütörtökön be is terjesztette a parlament elé, lapzártánkig azonban nem született döntés, miközben az a forgatókönyv sem volt kizárható, hogy nem is kerül végül terítékre a Ciprusnak felajánlott mentőcsomaghoz való kormányzati hozzájárulás átdolgozott terve.

Elkerülhetetlen a betétek megadóztatása?

Eközben csütörtökön az Európai Parlamentben Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport elnöke arról beszélt, hogy a mentőcsomag végleges változata minden bizonnyal tartalmazni fogja a bankbetétekre kivetendő adót. A miniszter megvédte az adót, mert szerinte anélkül nem lehetne olyan mentőcsomagot összeállítani, amely ne növelné az ország eladósodottságát. Figyelmeztetett, hogy a ciprusi válság rendszerszintű probléma, és remélte, hogy a kormány tisztességes megállapodásra jut a betétesekkel.

Hangsúlyozta: az eurócsoport mindig ellenezte, hogy adót vessenek ki a 100 ezer euró alatti bankbetétekre, ehelyett azt szorgalmazta, hogy az e fölöttieket adóztassák meg a ciprusi kormány által javasolt 9,9 százaléknál nagyobb mértékben. „A betétek óriási része igazából nem is megtakarítás, hanem befektetés” – hangoztatta Dijsselbloem. A miniszter ugyanakkor elmondta: Moszkva jelezte, Ciprus ne reménykedjen abban, hogy Oroszország a segítségére siet, ha a ciprusi kormány nem tud megállapodni az eurócsoporttal.

Moszkvának továbbra sem tetszik a különadó

Ezalatt Moszkvában Oroszország és az Európai Unió együttműködéséről szóló tanácskozás zajlott, amelyen részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. „Az Európai Bizottság kész nyitott kapcsolatokat építeni partnereivel a ciprusi helyzettel kapcsolatban” – hangsúlyozta az eseményen Barroso. Az Európai Bizottság elnöke annak kapcsán tette ezt a kijelentést, hogy az orosz vezetés nehezményezte, hogy Brüsszel nem értesítette Moszkvát a múlt szombati döntésről, amely – mint Barroso hangsúlyozta – kompromisszum eredménye volt.

Moszkva – mint beszámoltunk – rögtön élesen bírálta az euróövezeti pénzügyminiszterek által elfogadott tervet, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurónyi hitelt kapott volna, ha az ország ehhez még 5,8 milliárd eurónyi saját forrást von be, elsősorban a bankbetétek egyszeri megadóztatásával. A Moody’s hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi, orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök az Oroszország–Európai Unió: partneri lehetőségek című tanácskozáson kifogásolta, hogy Brüsszel és Moszkva között nem működik az úgynevezett korai figyelmeztető rendszer. Utalt rá, hogy az európai gazdaság helyzetét igen nagy figyelemmel kísérik Moszkvában, tekintettel arra, hogy Oroszország valutatartalékainak komoly részét euróban tartja. Medvegyev abszurdnak nevezte az EU-s pénzügyminisztereknek a ciprusi válság megoldására tett javaslattervét, minthogy a nemzetközi pénzügyi rendszerre a legnagyobb veszélyt a bizalom hiánya jelentheti.