2008. július 18., 00:002008. július 18., 00:00
A rangsor legfőbb tanulsága az, hogy bár a 2004-es narancsos forradalom egyik legfőbb követelése a gazdasági és politikai hatalom szétválasztása volt, ezt a célt csak nagyon sokára érheti el az ország.
A donyecki származású Renat Ahmetov a Systems Capital Management befektetőzstársaság tulajdonosa és vezetője. 31,1 milliárd dolláros vagyonával nemcsak a Független Államok Közössége, hanem egyben Európa leggazdagabb embere is. A második helyen az elsőtől messze lemaradva Viktor Pincsuk, az Interpipe, a harmadikon Igor Kolomojszkij, a Privat tulajdonosa áll 8,8, illetve 6,6 milliárd dollárral.
A lap szerint Ahmetov egy év alatt megduplázta vagyonát. Ez persze részben annak köszönhető, hogy most fedte fel először nyilvánosan, mennyije is van – egy, a birtokában lévő donyecki földterület például önmagában egymilliárd dollárt ér –, részben pedig annak, hogy fémipari érdekeltségeinek értéke a nyersanyagpiaci boom nyomán gyorsan növekedett. Végül sokat profitált abból is, hogy legfontosabb vállalata, a Metinvest egyesült a Smart Grouppal, aminek köszönhetően megszerezte annak vasérclelőhelyeit.
Az ötven leggazdagabb ukrán együttes vagyonának értéke 112,7 milliárd dollár, ami kétszerese az ország egyéves állami költségvetésének, illetve 85 százaléka az ukrán GDP-nek. Jellemző, hogy az ötven leggazdagabb orosz csak hazája GDP-je 35 százalékának megfelelő vagyonnal bír.
A mágnások minden ukrán pártban jelen vannak, beleértve a szocialistákat is. A legtöbben mégis az oroszbarátnak tartott, a korábbi kommunista szavazók többségét a háta mögött tudó Régiók Pártjában található. A milliárdosok összvagyonának harmada, 35,4 milliárd dollár az e párthoz tartozó dúsgazdagok kezében van.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok