2008. július 18., 00:002008. július 18., 00:00
A rangsor legfőbb tanulsága az, hogy bár a 2004-es narancsos forradalom egyik legfőbb követelése a gazdasági és politikai hatalom szétválasztása volt, ezt a célt csak nagyon sokára érheti el az ország.
A donyecki származású Renat Ahmetov a Systems Capital Management befektetőzstársaság tulajdonosa és vezetője. 31,1 milliárd dolláros vagyonával nemcsak a Független Államok Közössége, hanem egyben Európa leggazdagabb embere is. A második helyen az elsőtől messze lemaradva Viktor Pincsuk, az Interpipe, a harmadikon Igor Kolomojszkij, a Privat tulajdonosa áll 8,8, illetve 6,6 milliárd dollárral.
A lap szerint Ahmetov egy év alatt megduplázta vagyonát. Ez persze részben annak köszönhető, hogy most fedte fel először nyilvánosan, mennyije is van – egy, a birtokában lévő donyecki földterület például önmagában egymilliárd dollárt ér –, részben pedig annak, hogy fémipari érdekeltségeinek értéke a nyersanyagpiaci boom nyomán gyorsan növekedett. Végül sokat profitált abból is, hogy legfontosabb vállalata, a Metinvest egyesült a Smart Grouppal, aminek köszönhetően megszerezte annak vasérclelőhelyeit.
Az ötven leggazdagabb ukrán együttes vagyonának értéke 112,7 milliárd dollár, ami kétszerese az ország egyéves állami költségvetésének, illetve 85 százaléka az ukrán GDP-nek. Jellemző, hogy az ötven leggazdagabb orosz csak hazája GDP-je 35 százalékának megfelelő vagyonnal bír.
A mágnások minden ukrán pártban jelen vannak, beleértve a szocialistákat is. A legtöbben mégis az oroszbarátnak tartott, a korábbi kommunista szavazók többségét a háta mögött tudó Régiók Pártjában található. A milliárdosok összvagyonának harmada, 35,4 milliárd dollár az e párthoz tartozó dúsgazdagok kezében van.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok